6611 (A karvezetőnek – ének, zsoltár.) Ujjongjatok Istenemnek, földek mind, 22 zengjétek nevének dicséretét! Járuljatok eléje dicsőítő énekkel! 33 Mondjátok Istennek: Mily csodálatosak a te műveid! Az ellenség meghajol hatalmas erőd előtt. 44 Imádjon téged az egész föld, és zengje dicséretedet, magasztalja nevedet! 55 Gyertek és lássátok Isten nagy tetteit: csodálatosat művelt az emberek között! 66 A tengert szárazfölddé változtatta, lábukkal lépkedtek át az áron, benne leljük hát örömünk! 77 Hatalmával kormányoz örökké, szeme vigyázza a nemzeteket, nehogy a lázadók elbízzák magukat. 88 Dicsőítsétek Istenünket, ti pogány népek, harsogjátok dicséretét! 99 Ő ad életet lelkünkbe, s nem hagyja, hogy meginogjon lábunk. 1010 Igaz, megpróbáltál bennünket, Istenünk, ahogy az ezüstöt szokták, tűzben megvizsgáltál. 1111 A vadász hálójába tereltél, s nyomasztó terhet raktál a csípőnkre. 1212 Elnézted, hogy az emberek fejünket tapossák, tűzön és vízen kellett áthaladnunk, de végül mégis könnyebbülést adtál. 1313 Égőáldozattal lépek hajlékodba, teljesítem, amit megfogadtam: 1414 ahogy ajkamra jött s ahogy szám ígérte a szorongatottságban. 1515 Kövér juhok és kosok hájából áldozok fel, üszőket, bakokat ajánlok neked. 1616 Kik félitek Istent, gyertek ide mind, halljátok s elmondom, mily nagy dolgot tett velem! 1717 Még hozzá kiáltottam számmal, amikor nyelvem már zenghette dicséretét. 1818 Ha szívemben gonoszság lett volna, nem hallgatott volna meg az Úr. 1919 Ámde Isten meghallgatott, felfigyelt könyörgő szavamra. 2020 Áldott legyen az Úr, mert kérésem nem vetette el, irgalmasságát nem vonta meg tőlem.
67 (66). ZSOLTÁR. ARATÁSI HÁLAÉNEK
6711 (A karvezetőnek, húros hangszerre – zsoltár, ének.) 22 Isten legyen irgalmas hozzánk, áldjon meg minket és ragyogtassa fel arcát fölöttünk, 33 hogy megismerjük útját a földön, és minden nép körében üdvösségét! 44 Magasztaljanak a népek, Istenünk, minden nemzet dicsőítsen téged! 55 Minden törzs örüljön és ujjongjon, hisz te igazságosan ítéled meg a földet. Méltányosan ítélkezel a népek fölött, kormányozol minden törzset a földön. 66 Magasztaljanak a népek, Istenünk, minden nép dicsőítsen téged! 77 A föld megadta gyümölcsét, Isten, a mi Istenünk megáldott minket. 88 Isten adja ránk áldását, félje őt a föld minden határa!
68 (67). ZSOLTÁR. AZ ÚR DIADALMENETE
6811 (A karvezetőnek – Dávid zsoltára.) 22 Fölkel az Isten, ellenségei szétszóródnak, futnak színe elől, akik gyűlölik. 33 Eloszlanak, mint a füst eloszlik. Ahogy a viasz elolvad a tűznél, úgy semmisülnek meg a bűnösök Isten színe előtt. 44 Az igazak ellenben örülnek, ujjonganak Isten színe előtt, ujjonganak örömükben. 55 Énekeljetek az Úrnak, zengjetek nevének dicséretet, készítsétek neki az utat, amely átvezet a felhők fölött! Örüljetek az Úrban, ujjongjatok színe előtt! 66 Az árvák atyja, özvegyek védelmezője – ez az Isten szent hajlékában. 77 Isten otthont ad a hontalannak, a fogolynak visszaadja szabadságát. Csak a lázadók maradnak a kietlen pusztán. 88 Istenünk, te néped előtt vonultál, amikor a pusztában áthaladtál: 99 megremegett akkor a föld, Isten színe előtt szétfolytak az egek, Istennek, Izrael Istenének színe előtt. 1010 Örökségednek bő esőt adtál, Istenünk, amikor elgyengült, erőre kapattad. 1111 Itt adtál nyájadnak, Istenünk, hazát, jóságodban szerezted azt a szegénynek. 1212 Az Úr üzenetet bíz a hírvivőkre: „A Mindenható elűzött hatalmas sereget.” 1313 Királyok menekülnek, seregek futottak, a ház szépe zsákmányt osztott. 1414 Amikor ott táboroztak a karámok között, a galamb szárnyát ezüsttel rakták ki, zöldellő arany csillogott szárnyain. 1515 Ékszerük, mint hó a Calmonon. 1616 Básán hegye Isten hegye, Básán hegye magas csúcs. 1717 Miért nézitek irigykedve, ti magas kúpok, azt a hegyet, amit Isten lakóhelyül választott? Igen, az Úr ott lakik örökre. 1818 Isten kocsija tömérdek, ezerszer ezer. Így vonul az Úr a Siontól a szentélybe. 1919 Felszálltál a magasba, foglyaidat magaddal vitted, embereket tettél magadévá, ó Isten, olyanokat is, akik konokul ellenálltak házadnak, Uram. 2020 Áldott legyen az Úr mindennap, ő viseli terhünket. 2121 Isten a mi üdvösségünk! Üdvösség Istene a mi Istenünk, az Úr, a Hatalmas megóv a haláltól. 2222 Valóban, az Isten szétzúzza ellenségei fejét, az üstökét azoknak, akik bűnben élnek. 2323 Így szól az Úr: „Lehozom őket Básánból, kihozom őket a tenger mélyéből, 2424 hogy lábadat vérükben fürösszed, s kutyáid is falják fel ellenségeidből részüket.” 2525 Látjuk bevonulásodat, Istenünk, királyunk és Istenünk bevonulását a szentélybe. 2626 Elöl az énekesek, majd a hárfások következnek, közben a leányok, dobjaikat verve. 2727 „Magasztaljátok Istent ünnepi kórusban, magasztaljátok Istent, kik Izraeltől származtok!” 2828 Itt van Benjamin, a legfiatalabb – legelöl megy. Itt vannak Júda előkelői csapatostul. Zebulun előkelői, Naftali előkelői. 2929 Isten, mutasd meg hatalmadat, Isten, aki értünk munkálkodol! 3030 Templomod tiszteletére, amely Jeruzsálemben áll, királyok szentelnek neked áldozatot. 3131 Hatalmad mutasd meg a nádas vadjain, a tulkok csordáján s a népek borjain. Hódoljanak neked arany és ezüst ékszerekkel! Szórd szét a népeket, amelyek a harcban lelik örömüket! 3232 Jöjjenek Egyiptom nagyjai, Etiópia nyújtsa ki kezét Isten felé, 3333 föld birodalmai, énekeljetek Istennek! Zengjetek dicséretet az Úrnak, 3434 aki áthalad az egek egein, az ősrégi egeken. Íme, hallatja hangját, szavának erejét. 3535 Ismerjétek el Isten hatalmát! Fölsége Izrael fölött tündököl, magasan a felhőkben felragyog hatalma. 3636 Félelmetes az Isten az ő szent helyén, Izrael Istene, ő ad népének erőt és hatalmat. Áldott legyen az Isten!
69 (68). ZSOLTÁR. SIRALOM
6911 (A karvezetőnek a „Liliomok” szerint – Dávidtól.) 22 Ments meg, Istenem, a víz már torkomig ér, 33 belesüllyedtem a mély iszapba, lábam nem talál talajt. A vizek mélyére kerültem, hullámok csapnak át felettem. 44 Elfáradtam a kiáltozásban, a torkom berekedt. Szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom. 55 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek. Akik jogtalanul bántalmaznak, erősebbek, mint tagjaim. Amit el sem vettem, azt kell visszaadnom. 66 Istenem, ismered balgaságomat, vétségeim nincsenek rejtve előtted. 77 De ne miattam valljanak szégyent azok, akik benned remélnek, Seregek Ura! Ne miattam piruljanak, akik téged keresnek, Izrael Istene! 88 Hiszen miattad viseltem az átkot, szégyenpír födte arcomat. 99 Elidegenedtem testvéreimtől, anyám fiai szemében idegen lettem. 1010 Mert a buzgóság emésztett házadért, s ha téged gyaláztak, rám hullt a gyalázat. 1111 Böjtöléssel aláztam meg lelkem, s az is gyalázatommá változott. 1212 Vezeklőruhát öltöttem magamra, s gúny tárgya lettem úgy is nekik. 1313 A kapunál ülők ellenem beszélnek, a bor mellett is rólam énekelnek. 1414 De én hozzád küldöm fohászomat, Uram, kegyelmed idején, Istenem. Nagy jóságodban hallgass meg, segíts rajtam hűséged szerint! 1515 Húzz ki az iszapból, ne hagyj elsüllyedni, ments meg azoktól, kik ártani akarnak! Ments ki a vizek mélyéről engemet, 1616 nehogy átcsapjon fölöttem az ár, s a mélység magába temessen, a szakadék szája zárjon be örökre! 1717 Hallgass meg, Uram, hisz kegyelmed jóságos, irgalmad bőségében tekints reám! 1818 Ne rejtsd el szolgád elől arcodat, bajban vagyok, hallgass meg mihamar! 1919 Közeledj lelkemhez és szabadíts meg, ellenségeim miatt ments meg! 2020 Ismered gyalázatomat, szemed előtt vannak mind, akik szorongatnak. Szívem megtört a gyalázattól. Zavarom, szégyenem orvosolhatatlan. Vártam, hogy valaki megszán, de nem akadt senki, nem volt, aki megvigasztalt volna. 2222 Ételembe epét kevertek, szomjúságomban ecettel itattak. 2323 Asztaluk ezért váljék számukra csapdává, barátaiknak pedig szorító hurokká! 2424 Homályosodjék el a szemük, ne lássanak, derekuk örökre veszítse erejét! 2525 Áraszd ki rájuk méltatlankodásod, s haragodnak tüze eméssze meg őket! 2626 Lakóhelyük váljék pusztasággá, senki ne tanyázzék többé sátraikban! 2727 Hiszen azt üldözték, akit te vertél meg, akit megsebeztél, annak fokozták fájdalmát. 2828 Tetézd meg bűnökkel eddigi vétküket, hogy ne számítsanak igaznak előtted! 2929 Töröljék ki őket az élők könyvéből, ne legyenek beírva az igazakkal együtt! 3030 Nyomorult vagyok, fájdalommal telve, segítséged oltalmazzon, Istenem! 3131 Dicsőítem Isten nevét énekemben, ünnepi hálával magasztalom. 3232 Ez jobban tetszik Istennek, mint az áldozati állat, jobban, mint az üsző, amelynek szarva és körme van. 3333 A megalázottak látják és örülnek, nektek, kik keresitek az Istent, éledjen szívetek! 3434 Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, és foglyait nem nézi le. 3535 Dicsőítse őt az ég és a föld, a tenger és minden, mi benne mozog! 3636 Mert Isten lesz szabadítója Sionnak, újra fölépíti Júda városait. Ott laknak majd és bírják a földet, 3737 szolgáinak fiai örökségül kapják. S azok laknak rajta, akik szeretik nevét.