611 Jézus ezután átkelt a Galileai-tavon, Tibériás taván. 22 Nagy tömeg követte, mert látták a betegeken végbevitt csodajeleket. 33 Jézus fölment egy hegyre, s ott leült a tanítványaival. 44 Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe. 55 Amikor Jézus körülnézett, és látta, hogy nagy sereg ember tódul hozzá, megkérdezte Fülöptől: „Honnan veszünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?” 66 Ezt azért kérdezte, mert próbára akarta tenni, maga ugyanis tudta, mit fog végbevinni. 77 „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég, hogy csak egy kevés jusson is mindenkinek” – felelte Fülöp. 88 Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: 99 „Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi az ennyinek?” 1010 Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!” Azon a részen sok fű volt. Letelepedtek hát, s csak a férfiak voltak szám szerint ötezren. 1111 Jézus ekkor kezébe vette a kenyeret, hálát adott és kiosztotta a letelepedett embereknek, s ugyanígy a halból is adott, amennyit csak akartak. 1212 Amikor jóllaktak, szólt tanítványainak: „Szedjétek össze a maradékot, nehogy kárba vesszen.” 1313 Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek. 1414 Amikor az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Bizonyára ez az a próféta, akinek el kell jönnie a világba.” 1515 Jézus észrevette, hogy körül akarják venni, erőszakkal meg akarják tenni királynak, azért visszament a hegyre, egyedül.
Jézus a vízen jár.
1616 Amikor beesteledett, tanítványai lementek a tóhoz, 1717 bárkába szálltak, és elindultak a tó túlsó partjára, Kafarnaum felé. Már egészen besötétedett, s Jézus még mindig nem tért vissza hozzájuk. 1818 Erős szél támadt, s a tó háborgott. 1919 Amikor már eveztek vagy huszonöt-harminc stádiumnyit, látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Megijedtek. 2020 De ő bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!” 2121 Föl akarták venni a bárkába, ám a bárka nyomban partot ért ott, ahová tartottak.
Beszéd az élet kenyeréről.
2222 Másnap a tó túlsó oldalán maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott, s hogy Jézus nem szállt tanítványaival bárkába, a tanítványok csak maguk indultak el. 2323 Közben több bárka érkezett Tibériásból annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették. 2424 Amikor a nép látta, hogy Jézus nincs ott, s tanítványai sem, bárkába szálltak és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. 2525 Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, hogy kerültél ide?” 2626 „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. 2727 De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot.” 2828 Erre megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot vigyünk végbe?” 2929 „Az tetszik Istennek – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.” 3030 De ők így folytatták: „Hadd lássuk, milyen csodajelet viszel végbe! Akkor majd hiszünk neked. Mit tudsz tenni? 3131 Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az Írás mondja: Égi kenyeret adott nekik enni.” 3232 Jézus erre azt mondta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. 3333 Mert az az Isten kenyere, aki alászáll a mennyből és életet ad a világnak.” 3434 Erre így szóltak hozzá: „Urunk, adj nekünk mindig ebből a kenyérből!” 3535 „Én vagyok az élet kenyere – felelte Jézus. – Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha. 3636 De megmondtam, hogy bár láttok, mégsem hisztek. 3737 Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. 3838 Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. 3939 Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon. 4040 Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon.” 4141 A zsidók elkezdtek zúgolódni, amiért azt mondta: „Én vagyok a mennyből alászállott kenyér.” 4242 Így érveltek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát, hogy a mennyből szálltam alá?” 4343 Jézus azonban így szólt: „Ne zúgolódjatok egymás között. 4444 Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza, s én feltámasztom az utolsó napon. 4545 Megírták a próféták: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára és tanul tőle, hozzám jön. 4646 Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. 4747 Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. 4848 Én vagyok az élet kenyere. 4949 Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. 5050 Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg. 5151 Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” 5252 Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” 5353 Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. 5454 De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. 5555 A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. 5656 Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. 5757 Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. 5858 Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” 5959 Ezeket mondta, amikor Kafarnaumban, a zsinagógában tanított. 6060 Tanítványai közül, akik ezeket hallották, többen azt mondták: „Kemény beszéd. Ki hallgatja?” 6161 Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: „Botránkoztok rajta? 6262 Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! 6363 A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet, 6464 de vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, kik nem hisznek, és ki fogja elárulni. 6565 Aztán így folytatta: „Azért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha az Atya meg nem adja neki.”
Péter hitvallása.
6666 Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, s többé nem jártak vele. 6767 Jézus azért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” 6868 Simon Péter felelt neki: „Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás. 6969 Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” 7070 Jézus így válaszolt: „Nem tizenkettőtöket választottam ki? De egyikőtök ördög.” 7171 Júdást értette rajta, az iskarióti Simon fiát. Mert ő lett az árulója, egy a tizenkettő közül.