3
Esztelen galaták, ki igézett meg titeket? Nem úgy állítottuk szemetek elé Jézus Krisztust, mint keresztre feszítettet?
Csak erre adjatok választ: a Törvény rendelkezéseinek megtartása révén kaptátok a Lelket, vagy a hallani tudó hit révén?
Ennyire esztelenek vagytok? Amit a Lélek által kezdtetek el, most a test által akarjátok tökéletességre vinni?
Hiába tapasztaltatok ilyen nagy dolgokat? Ha így volna, akkor valóban hiába.
Aki a Lelket adja nektek, és csodákat tesz közöttetek, vajon a Törvény rendelkezéseinek megtartása vagy a hallani tudó hit révén teszi?
Ahogy Ábrahám: hitt az Istennek, és ez megigazulására szolgált. Értsétek hát meg: akik a hitből élnek, azok Ábrahám fiai! Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a pogányokat a hit által teszi igazzá, előre hirdette az evangéliumot Ábrahámnak: benned nyer áldást a föld minden népe. Eszerint a hitből élők nyernek áldást a hívő Ábrahámmal együtt.
A Törvény rendelkezéseinek megtartásában bízók ugyanis átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindaz, aki nem tart meg mindent maradéktalanul, ami meg van írva a Törvény könyvében. Az pedig, hogy Törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, világos, mert az igaz a hit alapján fog élni. A Törvény alapja viszont nem a hit, hanem: „aki megteszi, élni fog általa.” Krisztus megváltott minket a Törvény átkától azáltal, hogy értünk magára vette az átkot – mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ –, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy hit által megkapjuk a megígért Lelket.
Testvérek, egy emberi példával élek. Egy ember hatályos végrendeletét senki sem teheti érvénytelenné, s nem egészítheti ki. Az ígéretek pedig Ábrahámnak és utódának szóltak. Nem így mondja az Írás: „és az ő utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyről, és a te utódodnak, aki Krisztus.
Ezt pedig így értem. A szövetséget, amelyet Isten korábban megerősített, nem teszi érvénytelenné a négyszázharminc esztendővel később kapott Törvény, vagyis ez nem törli el az ígéretet. Ha ugyanis a Törvény alapján van az örökség, akkor már nem az ígéret alapján van, Ábrahámnak viszont Isten ígéret által ajándékozta azt.
Akkor hát miért a Törvény? A vétkek miatt adatott – angyalok révén és közvetítő által –, amíg el nem jön az utód, akinek az ígéret szól. Ahol nincs két fél, ott viszont nincs szükség közvetítőre. Isten pedig egy. A Törvény tehát szemben áll az ígéretekkel? Szó sincs róla! Ha olyan Törvény adatott volna, amely képes életet adni, akkor valóban a Törvény alapján jönne létre a megigazulás. De az Írás szerint minden a bűn uralma alatt áll, hogy az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adassék a hívőknek.
Mielőtt azonban eljött a hit, a Törvény őrzött minket bezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a Törvény nevelőnk volt, hogy Krisztushoz vezessen azért, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk alávetve a nevelőnek. Ugyanis mindannyian Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusba vetett hit által, mivel mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó és görög, nincs szolga és szabad, nincs férfi és nő, mert ti mindannyian egyek vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám leszármazottai vagytok: örökösök az ígéret szerint.
4 Azt mondom tehát, ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik egy rabszolgától, jóllehet minden az övé. Nevelők és sáfárok fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig. Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek rabszolgáiként éltünk; de amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a Törvénynek alávetve, hogy a Törvény alatt levőket megváltsa, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte a szívünkbe Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!” Többé tehát nem vagy már rabszolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor – Isten akaratából – örökös is. Korábban, amikor még nem ismertétek Istent, olyasmiknek szolgáltatok, amik lényegüket tekintve nem istenek. Most azonban, minthogy ismeritek Istent, pontosabban Isten ismer benneteket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és alantas elemekhez? Ismét rabjaikká akartok válni? Aggódva figyeltek napokra, hónapokra, évszakokra és esztendőkre. Attól félek, hogy talán hiába fáradoztam értetek.
Testvérek, kérlek titeket, legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan lettem, mint ti! Semmivel sem bántottatok meg, hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot, és ti mégsem engedtetek a kísértésnek, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok. Ellenkezőleg, úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. Hova lett egykori örömötök? Tanúsítom ugyanis: ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok és nekem adtátok volna. Most meg az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? Nem jó szándékkal serénykednek értetek, hanem el akarnak titeket szigetelni, hogy aztán csak értük lelkesedjetek. Dicséretes, ha valaki mindenkor a jóért buzgólkodik, és nem csak akkor, amikor nálatok vagyok. Gyermekeim, a szülés fájdalmait szenvedem újra értetek, amíg Krisztus ki nem formálódik bennetek. Bárcsak most nálatok lehetnék, és más hangon szólhatnék hozzátok, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
Mondjátok hát meg nekem ti, akik a Törvény alatt akartok lenni, nem halljátok a Törvényt? Meg van írva ugyanis, hogy Ábrahámnak két fia volt. Az egyik a rabszolgától, a másik a szabad asszonytól. De a rabszolgától való test szerint született, a szabad asszonytól való viszont az ígéret alapján. Ezeket átvitt értelemben kell érteni. Ezek az asszonyok ugyanis két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai-hegyi, amely szolgaságra szül. Ez Hágár. Hágár, az arábiai Sínai-hegy a mai Jeruzsálemre utal, amely szolgasorban van gyermekeivel együtt. A mennyei Jeruzsálem azonban szabad. Ez a mi anyánk. Mert meg van írva: Ujjongj, te meddő, aki nem szültél; rikolts és kiálts, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak. Ti pedig, testvérek, az ígéret gyermekei vagytok, ahogy Izsák. De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is. De mit mond az Írás? Űzd el a rabszolgát és a fiát! Ugyanis nem örökölhet együtt a rabszolga fia a szabad asszony fiával. Így tehát, testvérek, mi nem a rabszolga, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.
5 1A szabadság által szabadított meg minket Krisztus. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok magatokat újra a szolgaság igájába fogni!
Íme, én, Pál mondom nektek: amennyiben körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. Még egyszer kijelentem: minden ember, aki körülmetélkedik, köteles megtartani az egész Törvényt. Ti, akik a Törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok Krisztustól, és híjával vagytok a kegyelemnek. Mi ugyanis a Lélek erejében a hit által várjuk reményünk beteljesedését, megigazulásunkat. Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.
Eddig jól futottatok. Ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? Ennek a félrevezetésnek nem az az oka, aki hív benneteket. Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti. Ami engem illet, meg vagyok győződve felőletek az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni. Aki azonban megzavar titeket, megkapja majd büntetését, bárki legyen is az. Engem pedig, testvérek, miért üldöznek a mai napig, ha még mindig a körülmetélkedést hirdetem? Hiszen ha erről lenne szó, akkor megszűnt a kereszt botránya. Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik összezavarnak titeket!
Mert titeket, testvérek, a szabadságra hívtak meg. Csak nehogy ürügy legyen a szabadság a test számára, hanem szolgáljátok egymást szeretetben! Hiszen az egész Törvény egyetlen parancsolatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat! De ha egymást marjátok és rágjátok, vigyázzatok, fel ne faljátok egymást!
Azt mondom tehát, hogy a Lélek erejében éljetek, és nem fogjátok teljesíteni a test kívánságát. A test kívánsága ugyanis a Lélek ellen van, a Léleké meg a test ellen. Egymás ellen viaskodnak, hogy ne azt tegyétek, amit akartok. De ha a Lélek vezet titeket, nem vagytok a Törvény uralma alatt. Nyilvánvalóak a test cselekedetei: paráználkodás, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, részegeskedés, tivornyázás, és ezekhez hasonlók. Ezekkel kapcsolatban intelek benneteket, ahogy korábban is tettem: akik így cselekszenek, nem fogják örökül kapni Isten országát. A Lélek gyümölcse viszont szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Ezeket nem érinti a Törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, azok keresztre feszítették a testet szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek erejében élünk, akkor járjunk is a Lélek erejében! Ne legyünk dicsvágyók, vetélkedők, irigyek!
6 Testvérek, ha valakit tetten érnek is valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel! És vigyázz magadra, nehogy kísértésbe essél! Egymás terhét hordozzátok! Így váltjátok majd valóra Krisztus törvényét. Mert ha valaki úgy gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, önmagát csalja meg. Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséival. Hiszen mindenki a maga terhét fogja hordozni. Akit pedig az igére tanítanak, az juttasson minden javából tanítójának!
Ne áltassátok magatokat! Istenből nem lehet gúnyt űzni. Amit ugyanis az ember vet, azt fogja aratni is. Aki a testének vet, a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. Fáradhatatlanul tegyük a jót, mert a maga idejében aratni fogunk, ha el nem lankadunk. Ezért tehát, amíg van időnk, tegyünk jót mindenkivel, de leginkább azokkal, akik testvéreink a hitben!
Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel!
Akik pusztán emberi mérték szerint akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek titeket arra, hogy körülmetélkedjetek; csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. Mert akik körülmetélkednek, maguk sem tartják meg a Törvényt, hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedhessenek. Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjével, aki által számomra a világ keresztre van feszítve, és én is a világ számára. Hiszen nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, hanem csak az új teremtmény. Békesség és irgalom mindazoknak, akik e szabály szerint élnek, és Isten Izraelének!
Ezentúl senki se zaklasson engem, mert én mint Jézus rabszolgája az ő bélyegeit hordozom a testemen!
Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel, testvérek! Ámen.
Ahogy Ábrahám: hitt az Istennek, és ez megigazulására szolgált. Értsétek hát meg: akik a hitből élnek, azok Ábrahám fiai! Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a pogányokat a hit által teszi igazzá, előre hirdette az evangéliumot Ábrahámnak: benned nyer áldást a föld minden népe. Eszerint a hitből élők nyernek áldást a hívő Ábrahámmal együtt.
A Törvény rendelkezéseinek megtartásában bízók ugyanis átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindaz, aki nem tart meg mindent maradéktalanul, ami meg van írva a Törvény könyvében. Az pedig, hogy Törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, világos, mert az igaz a hit alapján fog élni. A Törvény alapja viszont nem a hit, hanem: „aki megteszi, élni fog általa.” Krisztus megváltott minket a Törvény átkától azáltal, hogy értünk magára vette az átkot – mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ –, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy hit által megkapjuk a megígért Lelket.
Testvérek, egy emberi példával élek. Egy ember hatályos végrendeletét senki sem teheti érvénytelenné, s nem egészítheti ki. Az ígéretek pedig Ábrahámnak és utódának szóltak. Nem így mondja az Írás: „és az ő utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyről, és a te utódodnak, aki Krisztus.
Ezt pedig így értem. A szövetséget, amelyet Isten korábban megerősített, nem teszi érvénytelenné a négyszázharminc esztendővel később kapott Törvény, vagyis ez nem törli el az ígéretet. Ha ugyanis a Törvény alapján van az örökség, akkor már nem az ígéret alapján van, Ábrahámnak viszont Isten ígéret által ajándékozta azt.
Akkor hát miért a Törvény? A vétkek miatt adatott – angyalok révén és közvetítő által –, amíg el nem jön az utód, akinek az ígéret szól. Ahol nincs két fél, ott viszont nincs szükség közvetítőre. Isten pedig egy. A Törvény tehát szemben áll az ígéretekkel? Szó sincs róla! Ha olyan Törvény adatott volna, amely képes életet adni, akkor valóban a Törvény alapján jönne létre a megigazulás. De az Írás szerint minden a bűn uralma alatt áll, hogy az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adassék a hívőknek.
Mielőtt azonban eljött a hit, a Törvény őrzött minket bezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a Törvény nevelőnk volt, hogy Krisztushoz vezessen azért, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk alávetve a nevelőnek. Ugyanis mindannyian Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusba vetett hit által, mivel mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó és görög, nincs szolga és szabad, nincs férfi és nő, mert ti mindannyian egyek vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám leszármazottai vagytok: örökösök az ígéret szerint.
4 Azt mondom tehát, ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik egy rabszolgától, jóllehet minden az övé. Nevelők és sáfárok fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig. Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek rabszolgáiként éltünk; de amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a Törvénynek alávetve, hogy a Törvény alatt levőket megváltsa, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte a szívünkbe Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!” Többé tehát nem vagy már rabszolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor – Isten akaratából – örökös is. Korábban, amikor még nem ismertétek Istent, olyasmiknek szolgáltatok, amik lényegüket tekintve nem istenek. Most azonban, minthogy ismeritek Istent, pontosabban Isten ismer benneteket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és alantas elemekhez? Ismét rabjaikká akartok válni? Aggódva figyeltek napokra, hónapokra, évszakokra és esztendőkre. Attól félek, hogy talán hiába fáradoztam értetek.
Testvérek, kérlek titeket, legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan lettem, mint ti! Semmivel sem bántottatok meg, hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot, és ti mégsem engedtetek a kísértésnek, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok. Ellenkezőleg, úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. Hova lett egykori örömötök? Tanúsítom ugyanis: ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok és nekem adtátok volna. Most meg az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? Nem jó szándékkal serénykednek értetek, hanem el akarnak titeket szigetelni, hogy aztán csak értük lelkesedjetek. Dicséretes, ha valaki mindenkor a jóért buzgólkodik, és nem csak akkor, amikor nálatok vagyok. Gyermekeim, a szülés fájdalmait szenvedem újra értetek, amíg Krisztus ki nem formálódik bennetek. Bárcsak most nálatok lehetnék, és más hangon szólhatnék hozzátok, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
Mondjátok hát meg nekem ti, akik a Törvény alatt akartok lenni, nem halljátok a Törvényt? Meg van írva ugyanis, hogy Ábrahámnak két fia volt. Az egyik a rabszolgától, a másik a szabad asszonytól. De a rabszolgától való test szerint született, a szabad asszonytól való viszont az ígéret alapján. Ezeket átvitt értelemben kell érteni. Ezek az asszonyok ugyanis két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai-hegyi, amely szolgaságra szül. Ez Hágár. Hágár, az arábiai Sínai-hegy a mai Jeruzsálemre utal, amely szolgasorban van gyermekeivel együtt. A mennyei Jeruzsálem azonban szabad. Ez a mi anyánk. Mert meg van írva: Ujjongj, te meddő, aki nem szültél; rikolts és kiálts, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak. Ti pedig, testvérek, az ígéret gyermekei vagytok, ahogy Izsák. De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is. De mit mond az Írás? Űzd el a rabszolgát és a fiát! Ugyanis nem örökölhet együtt a rabszolga fia a szabad asszony fiával. Így tehát, testvérek, mi nem a rabszolga, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.
5 1A szabadság által szabadított meg minket Krisztus. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok magatokat újra a szolgaság igájába fogni!
Íme, én, Pál mondom nektek: amennyiben körülmetélkedtek, Krisztus semmit sem használ nektek. Még egyszer kijelentem: minden ember, aki körülmetélkedik, köteles megtartani az egész Törvényt. Ti, akik a Törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok Krisztustól, és híjával vagytok a kegyelemnek. Mi ugyanis a Lélek erejében a hit által várjuk reményünk beteljesedését, megigazulásunkat. Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.
Eddig jól futottatok. Ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? Ennek a félrevezetésnek nem az az oka, aki hív benneteket. Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti. Ami engem illet, meg vagyok győződve felőletek az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni. Aki azonban megzavar titeket, megkapja majd büntetését, bárki legyen is az. Engem pedig, testvérek, miért üldöznek a mai napig, ha még mindig a körülmetélkedést hirdetem? Hiszen ha erről lenne szó, akkor megszűnt a kereszt botránya. Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik összezavarnak titeket!
Mert titeket, testvérek, a szabadságra hívtak meg. Csak nehogy ürügy legyen a szabadság a test számára, hanem szolgáljátok egymást szeretetben! Hiszen az egész Törvény egyetlen parancsolatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat! De ha egymást marjátok és rágjátok, vigyázzatok, fel ne faljátok egymást!
Azt mondom tehát, hogy a Lélek erejében éljetek, és nem fogjátok teljesíteni a test kívánságát. A test kívánsága ugyanis a Lélek ellen van, a Léleké meg a test ellen. Egymás ellen viaskodnak, hogy ne azt tegyétek, amit akartok. De ha a Lélek vezet titeket, nem vagytok a Törvény uralma alatt. Nyilvánvalóak a test cselekedetei: paráználkodás, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, részegeskedés, tivornyázás, és ezekhez hasonlók. Ezekkel kapcsolatban intelek benneteket, ahogy korábban is tettem: akik így cselekszenek, nem fogják örökül kapni Isten országát. A Lélek gyümölcse viszont szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Ezeket nem érinti a Törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, azok keresztre feszítették a testet szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.
Ha a Lélek erejében élünk, akkor járjunk is a Lélek erejében! Ne legyünk dicsvágyók, vetélkedők, irigyek!
6 Testvérek, ha valakit tetten érnek is valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel! És vigyázz magadra, nehogy kísértésbe essél! Egymás terhét hordozzátok! Így váltjátok majd valóra Krisztus törvényét. Mert ha valaki úgy gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, önmagát csalja meg. Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséival. Hiszen mindenki a maga terhét fogja hordozni. Akit pedig az igére tanítanak, az juttasson minden javából tanítójának!
Ne áltassátok magatokat! Istenből nem lehet gúnyt űzni. Amit ugyanis az ember vet, azt fogja aratni is. Aki a testének vet, a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. Fáradhatatlanul tegyük a jót, mert a maga idejében aratni fogunk, ha el nem lankadunk. Ezért tehát, amíg van időnk, tegyünk jót mindenkivel, de leginkább azokkal, akik testvéreink a hitben!
Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel!
Akik pusztán emberi mérték szerint akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek titeket arra, hogy körülmetélkedjetek; csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. Mert akik körülmetélkednek, maguk sem tartják meg a Törvényt, hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedhessenek. Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjével, aki által számomra a világ keresztre van feszítve, és én is a világ számára. Hiszen nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, hanem csak az új teremtmény. Békesség és irgalom mindazoknak, akik e szabály szerint élnek, és Isten Izraelének!
Ezentúl senki se zaklasson engem, mert én mint Jézus rabszolgája az ő bélyegeit hordozom a testemen!
Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel, testvérek! Ámen.
Jegyzetek
5,1
Szabadon vállalt sorsa révén (vö. Fil 2,5–11). A szabadítás céljáról az 5,13-ban szól az Apostol.