3
Esztelen galaták, ki igézett meg titeket? Nem úgy állítottuk szemetek elé Jézus Krisztust, mint keresztre feszítettet?
Csak erre adjatok választ: a Törvény rendelkezéseinek megtartása révén kaptátok a Lelket, vagy a hallani tudó hit révén?
Ennyire esztelenek vagytok? Amit a Lélek által kezdtetek el, most a test által akarjátok tökéletességre vinni?
Hiába tapasztaltatok ilyen nagy dolgokat? Ha így volna, akkor valóban hiába.
Aki a Lelket adja nektek, és csodákat tesz közöttetek, vajon a Törvény rendelkezéseinek megtartása vagy a hallani tudó hit révén teszi?
Ahogy Ábrahám: hitt az Istennek, és ez megigazulására szolgált. Értsétek hát meg: akik a hitből élnek, azok Ábrahám fiai! Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a pogányokat a hit által teszi igazzá, előre hirdette az evangéliumot Ábrahámnak: benned nyer áldást a föld minden népe. Eszerint a hitből élők nyernek áldást a hívő Ábrahámmal együtt.
A Törvény rendelkezéseinek megtartásában bízók ugyanis átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindaz, aki nem tart meg mindent maradéktalanul, ami meg van írva a Törvény könyvében. Az pedig, hogy Törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, világos, mert az igaz a hit alapján fog élni. A Törvény alapja viszont nem a hit, hanem: „aki megteszi, élni fog általa.” Krisztus megváltott minket a Törvény átkától azáltal, hogy értünk magára vette az átkot – mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ –, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy hit által megkapjuk a megígért Lelket.
Testvérek, egy emberi példával élek. Egy ember hatályos végrendeletét senki sem teheti érvénytelenné, s nem egészítheti ki. Az ígéretek pedig Ábrahámnak és utódának szóltak. Nem így mondja az Írás: „és az ő utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyről, és a te utódodnak, aki Krisztus.
Ezt pedig így értem. A szövetséget, amelyet Isten korábban megerősített, nem teszi érvénytelenné a négyszázharminc esztendővel később kapott Törvény, vagyis ez nem törli el az ígéretet. Ha ugyanis a Törvény alapján van az örökség, akkor már nem az ígéret alapján van, Ábrahámnak viszont Isten ígéret által ajándékozta azt.
Akkor hát miért a Törvény? A vétkek miatt adatott – angyalok révén és közvetítő által –, amíg el nem jön az utód, akinek az ígéret szól. Ahol nincs két fél, ott viszont nincs szükség közvetítőre. Isten pedig egy. A Törvény tehát szemben áll az ígéretekkel? Szó sincs róla! Ha olyan Törvény adatott volna, amely képes életet adni, akkor valóban a Törvény alapján jönne létre a megigazulás. De az Írás szerint minden a bűn uralma alatt áll, hogy az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adassék a hívőknek.
Mielőtt azonban eljött a hit, a Törvény őrzött minket bezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a Törvény nevelőnk volt, hogy Krisztushoz vezessen azért, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk alávetve a nevelőnek. Ugyanis mindannyian Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusba vetett hit által, mivel mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó és görög, nincs szolga és szabad, nincs férfi és nő, mert ti mindannyian egyek vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám leszármazottai vagytok: örökösök az ígéret szerint.
Ahogy Ábrahám: hitt az Istennek, és ez megigazulására szolgált. Értsétek hát meg: akik a hitből élnek, azok Ábrahám fiai! Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a pogányokat a hit által teszi igazzá, előre hirdette az evangéliumot Ábrahámnak: benned nyer áldást a föld minden népe. Eszerint a hitből élők nyernek áldást a hívő Ábrahámmal együtt.
A Törvény rendelkezéseinek megtartásában bízók ugyanis átok alatt vannak, amint meg van írva: Átkozott mindaz, aki nem tart meg mindent maradéktalanul, ami meg van írva a Törvény könyvében. Az pedig, hogy Törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, világos, mert az igaz a hit alapján fog élni. A Törvény alapja viszont nem a hit, hanem: „aki megteszi, élni fog általa.” Krisztus megváltott minket a Törvény átkától azáltal, hogy értünk magára vette az átkot – mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ –, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy hit által megkapjuk a megígért Lelket.
Testvérek, egy emberi példával élek. Egy ember hatályos végrendeletét senki sem teheti érvénytelenné, s nem egészítheti ki. Az ígéretek pedig Ábrahámnak és utódának szóltak. Nem így mondja az Írás: „és az ő utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyről, és a te utódodnak, aki Krisztus.
Ezt pedig így értem. A szövetséget, amelyet Isten korábban megerősített, nem teszi érvénytelenné a négyszázharminc esztendővel később kapott Törvény, vagyis ez nem törli el az ígéretet. Ha ugyanis a Törvény alapján van az örökség, akkor már nem az ígéret alapján van, Ábrahámnak viszont Isten ígéret által ajándékozta azt.
Akkor hát miért a Törvény? A vétkek miatt adatott – angyalok révén és közvetítő által –, amíg el nem jön az utód, akinek az ígéret szól. Ahol nincs két fél, ott viszont nincs szükség közvetítőre. Isten pedig egy. A Törvény tehát szemben áll az ígéretekkel? Szó sincs róla! Ha olyan Törvény adatott volna, amely képes életet adni, akkor valóban a Törvény alapján jönne létre a megigazulás. De az Írás szerint minden a bűn uralma alatt áll, hogy az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adassék a hívőknek.
Mielőtt azonban eljött a hit, a Törvény őrzött minket bezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a Törvény nevelőnk volt, hogy Krisztushoz vezessen azért, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk alávetve a nevelőnek. Ugyanis mindannyian Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusba vetett hit által, mivel mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó és görög, nincs szolga és szabad, nincs férfi és nő, mert ti mindannyian egyek vagytok Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám leszármazottai vagytok: örökösök az ígéret szerint.