5
Az a hír járja, hogy paráznaság van közöttetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok között sem fordul elő; hogy tudniillik valaki apja feleségével él.
Ti pedig tetszelegtek, nemhogy inkább gyászt hirdettetek volna, hogy eltávolítsátok magatok közül, aki ilyesmit cselekedett?
Ami engem illet, én, aki testben távol, de lélekben jelen vagyok, már ítéletet hoztam – mint jelen lévő – afölött, aki így cselekedett.
Amikor összegyűltök – s lélekben én is köztetek – a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében s az Úr Jézus erejével,
át kell adnunk az ilyet a Sátánnak a test pusztulására, hogy a lélek üdvözüljön az Úr napján.
Önelégültségetek nem helyénvaló. Hát nem tudjátok, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti?
Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, Krisztus feláldoztatott.
Ne régi kovásszal ünnepeljünk hát, ne a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és az igazság kovásztalan kenyerével!
Levelemben már megírtam nektek, hogy nem szabad paráznákkal kapcsolatot tartani.
De nem úgy értettem, hogy általában e világ paráznáival vagy nyerészkedőivel, harácsolóival vagy bálványimádóival, hiszen akkor ki kellene mennetek a világból.
Most tehát azt írom nektek, hogy ne tartsatok kapcsolatot azzal, aki elfogadja, hogy „testvér”-nek nevezzék, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még asztalközösséget se vállaljatok!
Mert mit tartozik rám, hogy a kívülállók fölött ítélkezzem? Nemde a közösség tagjai fölött kell ítélkeznetek?
A kívülállókat Isten fogja megítélni. Távolítsátok el a gonoszt magatok közül!