14
Maradjatok meg a szeretet útján! Törekedjetek a lelki adományokra, kiváltképp a prófétálásra!
Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert titkokat szól a Lélek által.
Aki viszont prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal.
Aki nyelveken szól, önmagát „építi”, aki viszont prófétál, a gyülekezetet építi.
Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön általa.
Tegyük fel, testvérek, hogy eljövök hozzátok, és nyelveken szólok. Mit használok nektek, ha szavaim nem közvetítenek kinyilatkoztatást vagy ismeretet, prófétálást vagy tanítást? Ugyanígy áll a dolog az élettelen hangszerekkel is, mint a fuvola vagy a lant. Ha nem adnak különböző hangokat, hogyan lehet felismerni, hogy mit játszanak a fuvolán vagy a lanton? Ha pedig a trombita kétértelmű jelet ad, ki fog harcra készülni? Így van ez veletek is. Ha a nyelvetek nem szól értelmes szavakat, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? A levegőbe fogtok beszélni. Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen. Ha tehát nem ismerem a nyelvet, idegen maradok a beszélőnek, és a beszélő is idegen lesz nekem. Így van ez veletek is. Mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra törekedjetek, hogy abban bővelkedjetek, ami a gyülekezet építését szolgálja!
Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni! Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de értelmem gyümölcstelen marad. Mi következik ebből? Imádkozom majd a Lélek ihletésére, de imádkozom majd értelemmel is. Dicséretet éneklek majd a Lélek ihletésére, de dicséretet éneklek majd értelemmel is. Mert ha csak a Lélek ihletésére mondasz áldást, akkor az, aki nem kapott beavatást, hogyan fog áment mondani hálaadásodra, amikor azt sem tudja, mit beszélsz? Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül. Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni, de a gyülekezetben inkább akarok öt értelmes szót mondani, hogy másokat tanítsak, semmint tízezer szót nyelveken.
Testvérek, a gondolkodásban ne legyetek immár gyermekek, hanem a rosszban legyetek járatlanok, a gondolkodásban ellenben érettek! A Törvényben az áll: „Idegen nyelvűek által és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és még így sem fognak rám hallgatni”, mondja az Úr. Így tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek szolgál jelül, hanem a hitetleneknek az ítélet jele, a prófétálás viszont nem a hitetleneknek szóló jel, hanem a hívőknek. Ha tehát az egész egyház összegyűlik, és mindnyájan nyelveken szólnak, és be találnak menni oda, akik nem kaptak beavatást vagy nem hívők, vajon nem azt fogják-e mondani, hogy megbomlottatok? Ha viszont valamennyien prófétálnak, és történetesen bemegy egy nem hívő vagy egy be nem avatott, akkor úgy fogja érezni, hogy minden, ami elhangzik, meggyőzi és ítéletre vonja. Feltárulnak szívének titkai, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti: Isten valóban közöttetek van!
Mi következik ebből, testvérek? Amikor összejöttök, kinek-kinek lehet egy zsoltára, egy tanítása, egy kinyilatkoztatása, egy nyelveken szólása, egy magyarázata. De minden a közösség épülését szolgálja! Ha valaki nyelveken szól, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg! Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, akkor hallgassanak a gyülekezetben, csak önmagukhoz és Istenhez szóljanak! A próféták viszont ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig mérlegeljék a hallottakat! De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el! Mert egymás után mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon. A prófétákban lévő lélek alárendeli magát a prófétáknak. Mert Isten nem a zűrzavar, hanem a béke Istene.
Mint ahogy ez a szentek valamennyi egyházára érvényes: a gyülekezetben hallgassanak az asszonyok, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek! Maradjanak kijelölt helyükön, ahogy a Törvény mondja!
Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert nem helyénvaló, hogy egy asszony a gyülekezetben beszéljen! Vajon tőletek indult el Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy lelki ember, ismerje el, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata! Ha valaki ezt nem ismeri el, Isten őt nem ismeri el. Ezért, testvérek, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok! De minden illendően és rendben történjék!
Tegyük fel, testvérek, hogy eljövök hozzátok, és nyelveken szólok. Mit használok nektek, ha szavaim nem közvetítenek kinyilatkoztatást vagy ismeretet, prófétálást vagy tanítást? Ugyanígy áll a dolog az élettelen hangszerekkel is, mint a fuvola vagy a lant. Ha nem adnak különböző hangokat, hogyan lehet felismerni, hogy mit játszanak a fuvolán vagy a lanton? Ha pedig a trombita kétértelmű jelet ad, ki fog harcra készülni? Így van ez veletek is. Ha a nyelvetek nem szól értelmes szavakat, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? A levegőbe fogtok beszélni. Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen. Ha tehát nem ismerem a nyelvet, idegen maradok a beszélőnek, és a beszélő is idegen lesz nekem. Így van ez veletek is. Mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra törekedjetek, hogy abban bővelkedjetek, ami a gyülekezet építését szolgálja!
Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni! Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de értelmem gyümölcstelen marad. Mi következik ebből? Imádkozom majd a Lélek ihletésére, de imádkozom majd értelemmel is. Dicséretet éneklek majd a Lélek ihletésére, de dicséretet éneklek majd értelemmel is. Mert ha csak a Lélek ihletésére mondasz áldást, akkor az, aki nem kapott beavatást, hogyan fog áment mondani hálaadásodra, amikor azt sem tudja, mit beszélsz? Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül. Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni, de a gyülekezetben inkább akarok öt értelmes szót mondani, hogy másokat tanítsak, semmint tízezer szót nyelveken.
Testvérek, a gondolkodásban ne legyetek immár gyermekek, hanem a rosszban legyetek járatlanok, a gondolkodásban ellenben érettek! A Törvényben az áll: „Idegen nyelvűek által és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és még így sem fognak rám hallgatni”, mondja az Úr. Így tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek szolgál jelül, hanem a hitetleneknek az ítélet jele, a prófétálás viszont nem a hitetleneknek szóló jel, hanem a hívőknek. Ha tehát az egész egyház összegyűlik, és mindnyájan nyelveken szólnak, és be találnak menni oda, akik nem kaptak beavatást vagy nem hívők, vajon nem azt fogják-e mondani, hogy megbomlottatok? Ha viszont valamennyien prófétálnak, és történetesen bemegy egy nem hívő vagy egy be nem avatott, akkor úgy fogja érezni, hogy minden, ami elhangzik, meggyőzi és ítéletre vonja. Feltárulnak szívének titkai, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti: Isten valóban közöttetek van!
Mi következik ebből, testvérek? Amikor összejöttök, kinek-kinek lehet egy zsoltára, egy tanítása, egy kinyilatkoztatása, egy nyelveken szólása, egy magyarázata. De minden a közösség épülését szolgálja! Ha valaki nyelveken szól, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg! Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, akkor hallgassanak a gyülekezetben, csak önmagukhoz és Istenhez szóljanak! A próféták viszont ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig mérlegeljék a hallottakat! De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el! Mert egymás után mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon. A prófétákban lévő lélek alárendeli magát a prófétáknak. Mert Isten nem a zűrzavar, hanem a béke Istene.
Mint ahogy ez a szentek valamennyi egyházára érvényes: a gyülekezetben hallgassanak az asszonyok, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek! Maradjanak kijelölt helyükön, ahogy a Törvény mondja!
Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert nem helyénvaló, hogy egy asszony a gyülekezetben beszéljen! Vajon tőletek indult el Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy lelki ember, ismerje el, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata! Ha valaki ezt nem ismeri el, Isten őt nem ismeri el. Ezért, testvérek, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok! De minden illendően és rendben történjék!