511 Ezt mondta az Úr Mózesnek: 22 „Parancsold meg Izrael fiainak, hogy távolítsák el a táborból, aki leprában vagy folyásban szenved, vagy akit holttest fertőzött meg. 33 Akár férfi, akár nő, távolítsák el, utasítsák ki a táborból, nehogy megfertőzzék táborukat, ahol közöttük lakom.” 44 Izrael fiai így tettek, s kiutasították őket a táborból, ahogy az Úr mondta Mózesnek, úgy tettek Izrael fiai.
A jóvátétel.
55 Ezt mondta az Úr Mózesnek: 66 „Mondd meg Izrael fiainak: Ha egy férfi vagy nő elkövet bármi vétket, ahogy az emberek teszik, foltot ejtve az Úron, s ezzel az illető terhet vesz magára, 77 meg kell vallania elkövetett vétkét, aztán amivel hűtlenül bánt, azt helyre kell állítania teljes értékében, sőt egy ötöddel még meg is kell toldania az értékét; ezt annak kell adnia, aki ellen vétkezett. 88 Ha azonban (ez maga már nem él és) közeli rokona sincs, akinek a tartozást meg lehetne fizetni, akkor az Úrnak járó jóvátétel legyen a papé, kivéve az áldozatra szánt kost, amivel az (ti. a pap) megtisztítja (a bűnöst). 99 Izrael fiainak minden szent adományából, amit a papnak visznek, minden maradék legyen az övé. 1010 A szent adományok dolgában (a rend): megilletik (ti. a papot), amit valaki a papnak ad, az legyen az övé.”
Engesztelő áldozat féltékenység esetén.
1111 Ezt mondta az Úr Mózesnek: 1212 „Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ha valamely férfinak a felesége félrelép, és hűtlenné válik azáltal, 1313 hogy valaki más hál vele, a dolog azonban rejtve marad a férje előtt, mivel titokban szennyezte be magát, s tanúk sem lépnek fel ellene, mert hisz vigyázott, nehogy rajtakapják, 1414 s most hatalmába ejti a féltékenység szelleme és féltékennyé válik feleségére, aki csakugyan beszennyezte magát, vagy ha megszállja a féltékenység szelleme, s féltékennyé lesz feleségére, jóllehet az ártatlan, 1515 akkor az illető férfi vezesse feleségét a pap elé, s egyszersmind áldozati adományt is vigyen magával, egy tized efa árpalisztet. Ne öntsön rá olajat, tömjént se tegyen hozzá. Mert hisz a féltékenység miatt bemutatott ételáldozat emlékeztető ételáldozat, amelynek emlékezetbe kell idéznie a bűnt. 1616 A pap vezesse elő (az asszonyt), s állítsa az Úr elé. 1717 A pap merítsen élő vizet egy cserépedénybe, s a hajlék padozatának porából is vegyen egy keveset a pap, és tegye a vízbe. 1818 Most a pap állítsa az asszonyt az Úr elé, s bontsa meg az asszony fején a hajat, adja kezébe az emlékeztető ételáldozatot – a féltékenység miatti ételáldozatot –, közben a keserves sírás átokhozó vize maradjon a pap kezében. 1919 Most a pap vegye ki az esküt, így beszélve az asszonyhoz: Ha senki nem hált veled, s nem váltál férjedhez magadat beszennyezve hűtlenné, a keserű sírásnak ez az átokhozó vize nem lesz büntetésedre. 2020 Ha ellenben hűtlen voltál férjedhez, és beszennyezted magad azzal, hogy férjeden kívül valaki más is hált veled –, 2121 ekkor a pap eskesse meg az asszonyt átok terhe alatt, s közben így szóljon az asszonyhoz: Az Úr tegyen eskü és átok tárgyává néped körében, sorvassza el az Úr csípődet, méhed dagadjon meg, s 2222 ez az átokhozó víz hatoljon be beleidbe, hogy méhed megdagadjon és csípőd elsorvadjon. Az asszonynak közben ezt kell mondogatnia: Úgy legyen, az történjen! 2323 Ekkor a pap írja fel ezeket az átkokat egy lapra, és mossa bele a keserves sírás vizébe. 2424 Majd adja oda az asszonynak a keserves sírás átokhozó vizét, hogy igya meg, s az átokhozó víz – keserű fájdalmára – belehatoljon. 2525 Azután a pap vegye ki az asszony kezéből a féltékenység miatti ételáldozatot, majd lengesse meg az ételáldozatot az Úr előtt, és vigye az oltárra. 2626 Az ételáldozatból a pap most vegyen el egy maroknyit – mintegy annak illatos részeként –, és égesse el az oltáron. 2727 Akkor adja oda a vizet az asszonynak, hogy igya meg. Mihelyt odaadja az asszonynak a vizet meginni, ha csakugyan beszennyezte magát és hűtlenné vált férjéhez, az átokhozó víz keserű fájdalmára belehatol, úgyhogy méhe megdagad, és csípője elsorvad, és az asszony átkozottá válik népe körében. 2828 Ha azonban az asszony nem szennyezte be magát, tehát ártatlan, nem éri büntetés, sőt gyermekei lesznek. 2929 Ez a törvény féltékenység esetében: ha egy asszony vétkezik férje ellen és beszennyezi magát, 3030 vagy ha egy férfit hatalmába ejt a féltékenység szelleme, s féltékennyé válik feleségére, állítsa feleségét az Úr elé, és a pap alkalmazza rá ezt az egész törvényt. 3131 A férfi ment marad a bűntől, az asszonynak ellenben viselnie kell vétkét.”
511 Mózes összehívta egész Izraelt, és így szólt hozzájuk: Halld, Izrael, a parancsokat és törvényeket, amelyeket ma fületek hallatára kihirdetek! Tanuljátok meg őket, s legyen gondotok a megtartásukra. 22 Az Úr, a mi Istenünk Hóreb hegyén szövetséget kötött velünk. 33 Nem atyáinkkal kötötte az Úr ezt a szövetséget, hanem velünk, akik ma itt mind életben vagyunk. 44 Szemtől szemben beszélt veletek az Úr a hegyen a lángok közül – 55 magam az Úr és közöttetek álltam, hogy az Úr szavait közvetítsem nektek, mivel féltetek a tűztől és nem jöttetek föl a hegyre. Így szólt: 66 „Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptomból, a szolgaság házából. 77 Ne legyenek más isteneid! 88 Ne faragj magadnak képmást semmiről, ami fönn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben van! 99 Ne borulj le ezek előtt a képek előtt és ne imádd őket; mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Az atyák vétkét megtorlom gyűlölőim fiain, sőt fiainak fiain és azok fiain is. 1010 De aki szeret és megtartja parancsaimat, annak megmutatom jóságomat az ezredik nemzedékig. 1111 Az Úrnak, a te Istenednek hiába ne vedd a nevét! Mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki káromolja nevét. 1212 Tartsd meg a szombatot, szenteld meg, ahogy az Úr, a te Istened parancsolta neked! 1313 Hat napig dolgozz és végezd a munkád. 1414 A hetedik nap azonban a nyugalom napja, az Úré, a te Istenedé. Akkor hát ne dolgozz, se te, se fiad, se lányod, sem szolgád, sem szolgálód, sem ökröd, sem szamarad, sem semmiféle állatod, sem a házadban tartózkodó idegen, hogy szolgád és szolgálód is pihenhessen, mint te magad. 1515 Gondolj arra, hogy Egyiptom földjén magad is rabszolga voltál, de az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett. Azért parancsolta meg az Úr, a te Istened a szombat megülését. 1616 Tiszteld apádat és anyádat, amint az Úr, a te Istened parancsolta neked, hogy hosszú életű légy és jól menjen a sorod azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked! 1717 Ne ölj! 1818 Ne törj házasságot! 1919 Ne lopj! 2020 Ne tégy hamis tanúságot embertársaid ellen! 2121 Ne kívánd embertársad feleségét! Ne kívánd el embertársad házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, egyáltalán (ne kívánj el) semmit sem, ami embertársadé!” 2222 E szavakat intézte hozzátok az Úr a hegyen, a sötét felhő borította ég felé (felcsapó) lángok közül, zengő hangon, amikor egybegyűltetek, semmi többet; aztán fölírta két kőtáblára és átadta nekem.
Mózes mint közvetítő.
2323 Amikor a sötétben hallottátok a hangot, a hegy pedig lángokban állt, odajöttetek hozzám – a törzsek fejei és a vének mindnyájan –, s így szóltatok: 2424 „Lám, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsőségét és nagyságát, hallottuk hangját a lángok közül. Ma átéltük, hogy Isten beszélhet az emberrel, s ez mégis életben marad. 2525 Mégis, miért haljunk meg? Ez a hatalmas tűz elemészt minket! Ha még tovább hallgatjuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk. 2626 Mert hol van olyan emberi lény, aki mint mi, hallhatta az élő Isten hangját a lángok közül, s mégis életben maradhatott? 2727 Menj oda és hallgass meg mindent, amit az Úr, a mi Istenünk mond, aztán majd elmondod nekünk, amit az Úr, a mi Istenünk mond neked. Meghallgatjuk és megtesszük!” 2828 Az Úr meghallotta hangos beszédeteket, amelyet velem folytattatok, és így szólt hozzám az Úr: „Hallottam a hangos beszédet, amelyet ezek az emberek veled folytattak; mindenben igazuk van, amit mondtak. 2929 Bárcsak mindig ilyen maradna a szívük, hogy félnének, megtartanák parancsaimat és jól menne mindig a soruk nekik is, gyermekeiknek is! 3030 Nos, mondd meg nekik: Térjetek vissza sátraitokba! 3131 Te azonban gyere ide hozzám, hadd közöljem veled parancsaimat, rendelkezéseimet és törvényeimet, amelyekre meg kell őket tanítanod, hogy hozzájuk szabják tetteiket azon a földön, amelyet adok nekik!”
A törvény lényege: a szeretet.
3232 Ügyeljetek, hogy úgy tegyetek, ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta nektek, se jobbra, se balra ne térjetek el tőle. 3333 Pontosan azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt, hogy életben maradjatok, s jól menjen sorotok, és sokáig éljetek azon a földön, amelyet birtokba vesztek.
9011 (Mózesnek, az Isten emberének imája.) Uram, te voltál menedékünk nemzedékről nemzedékre, 22 mielőtt a hegyek kiemelkedtek, mielőtt a föld és a világ kialakult. Isten, te öröktől fogva vagy, s örökké! 33 Te a halandót ismét porrá teszed. Így szólsz: „Emberek fiai, térjetek oda vissza!” 44 Mert ezer év előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt. Vagy annyi, mint egy éjjeli őrállás. 55 Hamar elragadod őket, olyanok, mint a reggeli álom, mint a sarjadó fű: 66 reggel kihajt, kizöldül, estére lekaszálják és elszárad. 77 Valóban semmivé leszünk haragod előtt, megzavarodunk neheztelésedtől. 88 A szemed elé állítottad bűneinket, arcod világosságában látod vétkeinket. 99 Minden napunk haragodban múlt el, éveinket egyetlen sóhajként éltük át. 1010 Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig. Ebből is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; gyorsan elszállnak, hamar végük szakad. 1111 Ki mérheti föl haragod erejét, ki fél eléggé haragod hevétől? 1212 Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére! 1313 Fordulj felénk újra, Uram! Miért késel oly soká? Légy irgalmas szolgáidhoz, 1414 üdíts fel minket irgalmaddal, hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap. 1515 Vidíts fel a napokért, amelyeken próbára tettél, az évekért, amelyekben nyomorogtunk. 1616 Nyilvánítsd ki művedet szolgáidnak, s gyermekeik előtt tárd fel dicsőséged! 1717 Az Úr jósága virrasszon fölöttünk, őrizd meg a kezünk munkáját!