Kis türelmet

AscensionPress 365 napos terv - 55. nap

Sivatagi vándorlás, Szam4, MTorv4, Zsolt89


4 Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: „Lévi fiai közül vedd számba a kehátitákat nemzetségeik és családjaik rendjében, harminc évtől fölfelé az ötvenévesekig, mind, akiknek szolgálatba kell állniuk, hogy a megnyilatkozás sátoránál teendőjüket ellássák. A következőből áll Kehát fiainak teendője a megnyilatkozás sátoránál: a szentély (lesz a gondjukra bízva). Amikor tábort kell bontani, Áron és fiai menjenek be, vegyék le az elrejtő függönyt, és burkolják be vele a tanúság ládáját. Azután borítsanak rá egy finom bőrből való takarót, majd arra terítsenek egy egészen bíborlila terítőt, s igazítsák meg a tartórudakat. A kenyér kitevésére szolgáló asztalra is terítsenek egy bíborlila terítőt, azután tegyék rá a tálakat, serpenyőket, füstölőket, valamint az italáldozathoz szükséges kannákat, s az állandóan (kitett) kenyér is legyen rajta. Takarják be egy karmazsinkendővel, s borítsák le egy finom bőrtakaróval, azután illesszék bele a rúdjait. Akkor fogjanak egy bíborlila leplet, göngyöljék bele a mécstartót a mécsesekkel, a koppantókkal, a hamutartókkal, s az összes olajtartóval együtt, amivel föl van szerelve, aztán minden hozzá tartozó fölszereléssel együtt burkolják egy finom bőrből való takaróba és tegyék saroglyára. Majd terítsenek az aranyoltárra egy bíborlila terítőt, fedjék be egy finom bőrtakaróval, és illesszék bele rúdjait. Akkor fogják az összes istentiszteleti edényt, amelyet a szentélyben a szertartásokhoz használnak, tegyék bíborlila kendőbe, majd burkolják bele egy finom bőrből való takaróba, és tegyék saroglyára. Ezután tisztítsák meg az oltárt a hamutól, terítsenek rá egy bíborpiros terítőt, tegyék rá az összes edényt, amit a szertartáshoz használnak, a villákat, füstölőket, tálkákat, lapátokat és tálakat, vagyis az oltár egész fölszerelését, borítsanak rá egy finom bőrből való takarót, és illesszék bele rúdjait. Ha Áron és fiai elkészülnek a szentély és az összes szent eszköz betakarásával, de csakis akkor, abban a pillanatban, amikor a tábor útra kel, nehogy meg találják érinteni a szent dolgokat, s meg kelljen halniuk, menjenek Kehát fiai és vigyék. Ezt kell Kehát fiainak a megnyilatkozás sátorából vinniük. Áron pap fiának, Eleazárnak meg az a tiszte, hogy (gondoskodjék) a mécsesbe olajról, az illatos füstölőszerről, a rendszeres ételáldozatról, s a kenetről (egyáltalán), ellássa az egész hajléknak és mindannak a felügyeletét, ami benne a szentéllyel és a hozzá tartozó edényekkel kapcsolatos.” Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: „Ne engedjétek a kehátiták nemzetségeit Lévi fiai közül kiveszni. Tegyétek érdekükben a következőket, hogy életben maradjanak, s meg ne haljanak, amikor a szent tárgyakhoz közelítenek: Áron és fiai menjenek, és mindegyiküket állítsák oda a rá váró teendő, s a neki szánt vinnivaló mellé, B) A gersoniták. nehogy maguk menjenek be, s akár csak egy pillanatra is lássák a szent dolgokat és meghaljanak.” Ezt mondta az Úr Mózesnek: „Hasonlóképpen vedd számba Gerson fiait is családjaik és nemzetségeik rendjében. Harminc évtől ötven évig vedd számba mindazokat, akiknek menniük kell, hogy a megnyilatkozás sátoránál szolgálatot teljesítsenek és feladatot vállaljanak. A következőből áll Gerson nemzetségeinek teendője a munka terén és a továbbvonuláskor: Ők viszik a hajlék függönyeit, a megnyilatkozás sátorát, annak takaróját és a fölül lévő finom bőrtakarót, a megnyilatkozás sátora bejáratának kárpitját, a hajlékot és az oltárt körülvevő előudvar függönyeit, az előudvar bejáratának kárpitját, a köteleket, s a hajlék használatához szükséges minden eszközt. Minden teendőt, ami ezzel kapcsolatban adódik, nekik kell ellátniuk. Áronnak és fiainak utasítására teljesítsék Gerson fiai minden feladatukat az egész szállítás, s minden egyéb munka terén; sorra mindent meg kell mutatnotok nekik, amit vinniük kell. C) A meráriták. Ez a teendője Gerson fiainak a megnyilatkozás sátora körül. Szolgálatukat Áron pap fiának, Itamárnak a felügyeletével teljesítsék.” „Merári fiait is vedd számba nemzetségeik és családjaik rendjében. Harminc évtől ötven évig vedd számba mind, akinek szolgálatba kell lépnie, hogy a megnyilatkozás sátora körül teendőt vállaljon. Ebben áll feladatuk a továbbvonulás során, beleértve minden egyéb munkájukat is a megnyilatkozás sátoránál: (nekik kell gondot viselniük) a hajlék deszkáira, rúdjaira, oszlopaira, talapzatára, körös-körül az előudvar oszlopaira, ezek talapzatára, cövekeire és köteleire, beleértve az összes szerszámot is, valamint minden velük kapcsolatos teendőt. Sorra mutassátok meg nekik azokat a fölszereléseket, amit vinniük kell. Ebben áll Merári nemzetségeinek a szolgálata a megnyilatkozás sátora körüli teendőik ellátása során; Áron pap fiának, Itamárnak a felügyeletével kell teljesíteniük.”
A leviták számbavétele.
Mózes és Áron, valamint a közösség vezérei akkor számba vették Kehát fiait, nemzetségeik és családjaik rendjében, harminc évtől fölfelé ötven évig, mind, akiknek a megnyilatkozás sátora körül szolgálatot kellett vállalniuk. S a közülük nemzetségeik szerint számba vettek 2750-et tettek ki. Ezek voltak a Kehát nemzetségeiből számba vettek, mind, akiknek a megnyilatkozás sátora körül szolgálatot kellett teljesíteniük, akiket Mózes és Áron az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára számba vettek. A Gerson fiai közül nemzetségeik és családjaik rendjében számba vettek, harminc évtől fölfelé ötven évig, mind, akiknek a megnyilatkozás sátora körül szolgálatot kellett vállalniuk, a közülük nemzetségeik és családjaik szerint számba vettek 2630-at (tettek ki). Ezek voltak a Gerson nemzetségeiből kiválasztottak, azok, akiknek a megnyilatkozás sátora körül szolgálatot kellett teljesíteniük, akiket Mózes és Áron az Úr parancsára számba vett. A Merári nemzetségeiből nemzetségeik és családjaik rendjében számba vettek, harminc évtől fölfelé ötven évig, mind, akiknek a megnyilatkozás sátora körül szolgálatot kellett vállalniuk, a közülük nemzetségeik szerint számba vettek 3200-at tettek ki. Ezek voltak a Merári nemzetségeiből kiválasztottak, akiket Mózes és Áron az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára kiválasztottak. A számba vettek valamennyien, akiket Mózes és Áron, valamint Izrael vezérei Lévi fiai közül nemzetségeik és családjaik rendjében számba vettek, harminc évtől fölfelé ötven évig, mind, akiknek a megnyilatkozás sátora körül a teendők ellátását, s a továbbvitel lebonyolítását kellett vállalniuk, a közülük kiválasztottak 8580-at tettek ki. Az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára mindegyiküket a megszabott teendő és vinnivaló mellé állították; beosztották őket, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta.
Előző nap Olvasási terv Következő nap
A Peorral kötött szövetség megszegése és az igaz bölcsesség.
4 És most halld, Izrael, azokat a parancsokat és törvényeket, amelyeknek a megtartására tanítalak, hogy éljetek, és bevonulva elfoglaljátok azt a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene ad nektek. Ahhoz, amit mondok, ne tegyetek hozzá semmit és ne is vegyetek el belőle, hanem tartsátok meg az Úr, a ti Istenetek parancsait, amelyeket adok nektek. Saját szemetekkel láthattátok, mit tett az Úr Baál-Peorban: mindenkit, aki a Peor-beli Baálhoz szegődött, az Úr, a te Istened kiirtott körödből. Ti ellenben, akik hűségesek maradtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mind a mai napig életben vagytok. Nézzétek, parancsokra és törvényekre tanítalak benneteket, ahogyan az Úr, az én Istenem parancsolta nekem, hogy hozzájuk igazodjatok azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek. Tartsátok szem előtt és kövessétek őket! Így tesztek szert bölcsességre és okosságra azoknak a népeknek a szemében, amelyek hallanak ezekről a törvényekről. Azt fogják mondani: „Valóban bölcs és okos nép ez a nagy nemzet!” Mert hát hol van olyan nagy nép, amelyhez istenei oly közel volnának, mint hozzánk az Úr, a mi Istenünk, amikor csak hozzá folyamodunk? És hol van olyan nagy nép, amelyiknek oly tökéletes parancsai és szabályai volnának, mint az az egész törvény, amelyet ma elétek tárok?
Kinyilatkoztatás a Hóreb hegyén.
Mindenképpen vigyázz magadra és nagyon ügyelj, hogy amiket saját szemeddel láttál, el ne felejtsd, hanem őrizd meg emlékezetedben egész életedben, sőt add tudtára gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek is azt a napot, amikor a Hóreben az Úr, a te Istened előtt álltál az Úr hozzám intézett parancsára: „Gyűjtsd elém a népet! Hallja szavamat, s tanuljon meg félni tőlem mindaddig, amíg a földön él, és gyermekeit is tanítsa meg rá!” Odajöttetek tehát, és a hegy lábához álltatok. A hegy lángba borult, a láng felcsapott egészen az égig, az ég pedig elsötétedett a komor, dörgő fellegektől. S az Úr szólt hozzátok a lángok közül, hallottátok dübörgő szavát. Alakot nem láttatok, csak hangot (hallottatok). Kihirdette nektek szövetségét, és megparancsolta, hogy tartsátok meg a tízparancsolatot – két kőtáblára írta őket. Nekem pedig meghagyta az Úr, hogy tanítsalak meg benneteket azokra a parancsokra és törvényekre, amelyekhez igazodnotok kell majd azon a földön, ahova bevonultok, hogy birtokba vegyétek. Nos, nagyon vigyázzatok – az életetek függ tőle! Amikor az Úr a Hóreben a lángok közül szólt hozzátok, semmiféle alakot nem láttatok. Ne vetemedjetek hát arra, hogy istenszobrot csináljatok magatoknak, férfi vagy nő alakjában, valamelyik szárazföldi állatnak az alakjában, az égen röpködő egyik vagy másik madárnak az alakjában, valamelyik földön kúszó csúszómászónak az alakjában vagy a föld alatt, a vízben élő halak közül valamelyiknek az alakjában. S ha szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az egész égi sereget, ne essél kísértésbe, ne borulj le, s ne imádd azt, amit az Úr, a te Istened minden népnek adott az ég alatt. Benneteket vett és kivezetett Egyiptomból, a vaskohóból, hogy az ő saját népe legyetek, amint ma is az vagytok.
A büntetés és a megtérés.
Az Úr megneheztelt miattatok rám, és megesküdött, hogy nem kelek át a Jordánon és nem jutok el arra a szép földre, amelyet az Úr, a te Istened birtokul ad neked. Mivel itt, ezen a földön halok meg, nem kelek át a Jordánon, ti ellenben átkelhettek és birtokba vehetitek azt a szép földet. Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségéről, amelyet veletek kötött, s ne csináljatok magatoknak istenszobrot valamilyen alakban, hiszen az Úr, a te Istened megtiltotta. Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltékeny Isten. Eljön az idő, amikor majd gyermekeitek lesznek és gyermekeiteknek is gyermekei, s már rég otthonosak lesztek az országban. Ha akkor arra vetemednétek, hogy valaminek az alakjában istenszobrot csináljatok magatoknak, amit az Úr, a te Istened megtiltott, s így olyat tesztek, ami visszatetsző az Úrnak, a te Istenednek a szemében és haragra ingerlitek. A mai napon tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: csakhamar eltűntök arról a földről, ahova a Jordánon átkelve elértek, s amelyet birtokba vesztek; nem maradtok ott sokáig, teljesen kiirtanak onnan benneteket. Az Úr szétszór titeket a népek közé, és csak kevesen maradnak meg a népek között, ahová az Úr visz benneteket. Ott emberi kéz faragta fa­ vagy kőbálványoknak fogtok szolgálni, amelyek se nem látnak, se nem hallanak, nem is esznek, nem is éreznek. Ott majd újra keresed az Urat, a te Istenedet, és meg is találod, ha szíved s lelked mélyéből vágyódsz utána. Szorongatásodban, amikor beteljesednek e szavak, az utolsó napon, akkor majd megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez és hallgatsz szavára. Mert az Úr, a te Istened könyörületes Isten, nem hagy el és nem pusztít el, nem feledkezik meg a szövetségről, amelyet atyáiddal esküvel kötött.
Kiválasztottság.
Kutasd a régi időket, amelyek előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten embert teremtett a földre – vajon az ég egyik határától a másikig történt-e valaha ilyen nagy dolog, lehetett-e hallani hasonlóról?! Hallotta-e valamelyik nép is a lángok közül az élő Istent beszélni, ahogyan te hallottad, és életben maradt-e? Vagy jött-e valaha is (máskor) Isten, hogy egy más nép közül népet vezessen ki, megpróbáltatásokkal, jelekkel és csodákkal, háborúsággal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy csapásokkal, ahogy az Úr, a ti Istenetek veletek tette Egyiptomban a szemetek láttára? Te megtapasztalhattad, hogy fölismerd: az Úr az igaz Isten, nincs más rajta kívül. Az égből hallatta szavát, hogy tanítson; a földön hatalmas tüzet mutatott, és a lángok közül hallottad a szavait. Mert szerette atyáidat és kiválasztotta utánuk utódaikat. Hatalmával kivezetett – saját maga – Egyiptomból, és elűzött nálad nagyobb és erősebb népeket, csak hogy odavezéreljen, csak hogy örökségül adja neked az országot, amint (ez) ma (bekövetkezett). Tudd meg hát, és vésd szívedbe, hogy az Úr az (igaz) Isten fönn az égen és lenn a földön, senki más! Tartsd meg a parancsait és törvényeit, amelyeket ma parancsul adok neked, hogy jól menjen a sorod, s majd utánad gyermekeidnek is, és sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökre neked ad!
MÓZES MÁSODIK BESZÉDE
Idő és hely.
Akkor Mózes a Jordánon túl, napkelet felé kijelölt három várost, hogy aki embert öl, embertársát akaratlanul, s hosszabb ideig tartó ellenségeskedés nélkül megöli, oda menekülhessen – ha e városok valamelyikébe menekült, életben kellett maradnia –, mégpedig Becert a fennsíkon elterülő pusztán Ruben fiai számára, Ramotot Gileádban Gád fiainak és Golánt Básánban Manassze fiainak. Ez az a törvény, amelyet Mózes Izrael fiai elé tárt. Ezek azok a rendelkezések, utasítások és parancsok, amelyeket Mózes Izrael fiainak Egyiptomból való kivonulásukkor a Jordánon túl, a völgyben, Bet-Peorral szemben Szichonnak, az amoriták királyának országában kihirdetett, aki Hesbonban székelt, és akit Mózes és Izrael fiai Egyiptomból kivonulva legyőztek, s akinek országát, mint Básán királyának, Ognak az országát is, elfoglalták – a Jordánon túl, napkelet felé uralmon levő mindkét amorita király (országát), az Arnon-patak mentén fekvő Aroertől Szirjon hegyéig [ez Hermon], ezenkívül a Jordán keleti oldalán az egész síkságot egészen a Piszga-hegy lábánál a puszta tengeréig.
Előző nap Olvasási terv Következő nap
89 (88). ZSOLTÁR
FÖLLEBBEZÉS ISTEN HŰSÉGÉHEZ
89 (Az eszrachita Etán tanítókölteménye.) Az Úr kegyelméről énekelek örökkön-örökké. Hűségedet hirdeti ajkam minden nemzedéken át. Így szóltam ugyanis: Kegyelmed alapját örökre megvetetted a szövetségben, hűségedet megszilárdítottad a mennyben. „Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: nemzetségedet minden időkre alapítom, trónodat minden nemzedékre megszilárdítom.” Az egek dicsőítik csodáidat, Uram, a szentek közössége áldja hűségedet. Hiszen ki olyan a felhők közt, mint az Úr, az istenek fiai közül ki hasonlít hozzá? Isten hatalmas a szentek tanácsában, nagy és félelmetes minden fölött, ami körötte van. Seregek Ura! Ki olyan, mint te? Hatalmas az Úr, hűsége körülvesz téged. Te parancsolsz a háborgó tengernek, tobzódó hullámait megfékezed, Rahabot átszúrtad és eltiportad, ellenségeidet szétverte karod ereje. Tied az ég és tied a föld, a földkerekség minden bősége, hiszen te alkottad. Észak és Dél a te műved, a Tábor és a Hermon téged dicsőít. Karodban hatalom van, kezed erős, jobbod fölemelve. Trónod igazságon és jogon nyugszik, előtted kegyelem és hűség menetel. Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram! Mindvégig örülnek nevednek, ujjonganak igazságosságod miatt. Hisz te vagy hatalmuk fénye, kegyelmedből emeljük föl fejünk. Pajzsunk az Úré, Izrael Szentjéé, a mi Királyunké. Egykor látomásban beszéltél, s így szóltál szentjeidhez: „Egy erősre tettem a koronát, fölemeltem, akit kiválasztottam a népből. Kiválasztottam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem, hogy kezem mindig segítse és karom erőt öntsön belé. Nehogy rászedje ellenfele, s a gonosz hatalmaskodjék fölötte. Nem, szétzúzom előtte ellenségeit, és akik gyűlölik, azokat megverem. Hűségem és kegyelmem kíséri majd, nevemben fölemeli fejét. Kezét kinyújtom a tengerig, jobbját kiterjesztem a folyamokig. Így szólít majd engem: Atyám vagy, Istenem és üdvöm sziklája! Én pedig elsőszülöttemmé teszem, nagyobbá a föld minden uránál. Örökre megőrzöm számára kegyelmem, szövetségem vele nem szűnik meg. Nemzetségét megtartom mindvégig, s trónja olyan lesz, mint az ég napjai. Ha fiai nem tartják többé törvényemet, és nem élnek parancsaim szerint, ha megszegik rendelkezéseim, s nem követik útmutatásomat, vesszővel büntetem vétküket, és ostorral minden bűnüket. De kegyelmem nem vonom meg tőle, s nem tagadom meg tőle hűségemet. Szövetségemet nem szegem meg, ajkam szózatát nem másítom meg. Ahogyan szent vagyok s ahogy megesküdtem, Dávidnak hazudni biztosan nem fogok. Nemzetsége örökre megmarad, trónja előttem lesz, miként a nap. S mint a hold, amely mindig megmarad, mint hűséges tanú a felhők között.” Most azonban eltaszítottad, elvetetted, s erősen haragszol fölkentedre. A szolgáddal kötött szövetséget félredobtad, koronáját pedig megaláztad. Falait mind leromboltad, romhalmazzá tetted várait. Kifosztották, akik az úton arra mentek, gúny tárgya lett a szomszédok előtt. Ellenségeinek karját fölemelted, örömet szereztél minden ellenfélnek. Kardjának élét kicsorbítottad, nem álltál többé mellette a harcban. Dicsőséges jogarát hagytad lekonyulni, trónját a földre döntötted. Megrövidítetted ifjúsága napjait, őt magát meg szégyennel töltötted el. Meddig, Uram? Örökre el akarsz rejtőzni? Haragod úgy ég majd, mint a tűz? Emlékezzél arra, hogy milyen az életem, milyen mulandónak alkottad az embert! Hol van egy élő is, aki nem lát halált, aki az alvilág markától megmenthetné lelkét? Hol vannak, én Uram, régi kegyeid, ahogy hűségedben Dávidnak esküt tettél? Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatára: a népek minden gyűlöletét el kell viselnem. Hisz ellenségeid ócsárolnak minket, Uram, s kigúnyolják fölkented nyomait. Legyen áldott az Úr örökké! Úgy legyen! Úgy legyen!
Előző nap Olvasási terv Következő nap
Minden fejezet...
1 0