4111 Két év múlva a fáraónak álma volt. Úgy tűnt neki, mintha a Nílusnál állna. 22 Hét szép és kövér tehén jött elő a Nílusból, és legelt a füves réten. 33 Utánuk azonban hét más tehén jött elő a Nílusból, csúnya és sovány, és odament a többi tehénhez a Nílus partjára. 44 A csúnya és sovány tehenek felfalták a hét szép és kövér tehenet. Erre a fáraó fölébredt. 55 Mikor újra elaludt, másik álma volt. Hét kalász nőtt egy száron, szép és kövér, 66 utánuk azonban üres, és a keleti széltől megperzselt kalászok nőttek. 77 Az üres kalászok elnyelték a hét kövér és tele kalászt. A fáraó erre fölébredt, és tisztában volt vele, hogy álmodott. 88 Másnap nyugtalannak érezte magát. Elküldött, összehívta Egyiptom minden írástudóját és bölcsét. A fáraó elbeszélte nekik az álmot, de nem akadt egy sem, aki a fáraó álmát meg tudta volna fejteni. 99 Ekkor a főpohárnok így szólt a fáraóhoz: „Nekem most vissza kell emlékeznem vétségemre. 1010 A fáraó megharagudott szolgájára, és fogva tartotta a testőrség parancsnokának házában, így engem és a fősütőmestert is. 1111 Azon az éjszakán álmunk volt, nekem és neki, s mindegyikünknek olyan álma, amelyiknek jelentősége volt számunkra. 1212 Ott volt velünk egy fiatal héber férfi, a testőrség parancsnokának rabszolgája. Ennek elbeszéltük álmunkat, s ő megfejtette nekünk. Mindegyikünknek megadta a megfelelő jelentést. 1313 Ahogy megfejtette, úgy teljesedett. Engem ismét visszahelyeztek hivatalomba, a fősütőmestert fölakasztották.” 1414 A fáraó erre elküldött, és hívatta Józsefet. Sietve kihozták a börtönből, s miután megnyiratkozott és ruhát váltott, elindult a fáraóhoz. 1515 A fáraó ezt mondta Józsefnek: „Álmot láttam, és senki sem tudja megfejteni. De hallottam rólad, hogy neked elég hallani az álmot, és meg tudod fejteni.” 1616 József így felelt a fáraónak: „Én nem tudok semmit, de Isten kinyilvánítja a fáraónak a jó hírt.” 1717 A fáraó tehát ezt mondta Józsefnek: „Álmomban a Nílus partján álltam. 1818 A Nílusból hét kövér és szép tehén jött, és legelt a réten. 1919 Azután láttam, hogy utánuk más hét nyomorúságos, csúnya és sovány tehén jön fel. Egész Egyiptomban nem láttam olyan csúnyákat, mint ezek voltak. 2020 A sovány és csúnya tehenek felfalták a hét elsőt, a kövér teheneket. 2121 De amikor a gyomrukba értek, nem látszott, hogy a gyomrukba jutottak, mert alakjuk éppen olyan csúnya volt, mint azelőtt. Erre fölébredtem. 2222 Azután álmomban azt láttam, hogy egy száron hét teli és szép kalász nőtt, 2323 de utánuk hét üres, kiaszott és a keleti széltől megperzselt kalász hajtott ki. 2424 A hét üres kalász elnyelte a hét jó kalászt. Elmondtam az írástudóknak, de nem tudták megfejteni.” 2525 József így válaszolt a fáraónak: „A fáraó álmai ugyanazok. Isten tudtára adta a fáraónak, amit tenni akar. 2626 A hét szép tehén hét esztendőt jelent, éppen úgy a hét kalász is hét esztendőt jelent. 2727 Az álom csak egy. A hét sovány és csúnya tehén, amely utánuk feljött, szintén hét esztendőt jelent, és a hét száraz, s keleti széltől perzselt kalász hét ínséges esztendőt jelent. 2828 Erre gondoltam, amikor a fáraónak mondtam: Isten betekintést engedett a fáraónak abba, amit tenni készült. 2929 Íme, hét esztendő következik, amikor Egyiptom egész földjén nagy bőség uralkodik. 3030 De utána jön hét ínséges esztendő, s akkor Egyiptom földjén elfelejtik az egész bőséget. Az ínség Egyiptom egész földjét emészteni fogja. 3131 Az éhínség következtében, ami bekövetkezik, semmit sem látnak majd az országban a bőségből, mert az nagyon nyomasztó lesz. 3232 Az, hogy a fáraó álma kétszer ismétlődött, azt jelenti, hogy Isten a dolgot erősen elhatározta és Isten haladék nélkül végre is hajtja. 3333 Ezért a fáraó válasszon ki egy okos és bölcs férfit, s állítsa Egyiptom élére. 3434 Továbbá jelöljön ki a fáraó felügyelőket az országban, hogy a bőség hét esztendejében Egyiptom földjén tegyék félre az ötödrészt. 3535 A most következő hét bő esztendőben az egész termést gyűjtsék össze, a gabonát a fáraó rendelkezésére helyezzék magtárba, hozzák a városokba és raktározzák el. 3636 A gabona szolgáljon majd készletül az országnak a hét ínséges esztendőben, amely majd rátör Egyiptom földjére. Így az ország nem megy tönkre az éhínség miatt.”
József kitüntetése.
3737 A beszéd tetszett a fáraónak és minden szolgájának. 3838 A fáraó így szólt szolgáihoz: „Találhatnánk más olyan embert ezen kívül, akiben Isten szelleme van?” 3939 Azután a fáraó így szólt Józsefhez: „Mivel Isten mindezt tudtodra adta, azért nincs senki, aki olyan okos és bölcs volna, mint te. 4040 Te állsz majd házam élén. Egész népem köteles engedelmeskedni parancsodnak, és én csak a trónommal foglak megelőzni.” 4141 A fáraó még ezt mondta Józsefnek: „Ezennel Egyiptom egész földje fölé rendellek.” 4242 Azután a fáraó levette pecsétgyűrűjét az ujjáról és József ujjára húzta, bíbor ruhába öltöztette, és aranyláncot akasztott a nyakába. 4343 Végighordoztatta második kocsiján, s ezt kiáltották előtte: „Vigyázat!” Így emelte őt Egyiptom egész földje fölé. 4444 A fáraó még így szólt Józsefhez: „Én vagyok a fáraó. Akaratod ellenére senki ne mozdítsa kezét és lábát Egyiptom földjén.” 4545 A fáraó a Cofnát-Paneach nevet adta Józsefnek és feleségül adta neki Asznátot, Poti-Ferásznak, az oni papnak a lányát. Azután József bejárta Egyiptomot. 4646 József 30 éves volt, amikor Egyiptom királya, a fáraó előtt állt. József eltávozott a fáraótól és bejárta Egyiptom egész földjét. 4747 A föld hét éven át bőségesen termett. 4848 Ő összegyűjtött készletül minden fölösleget, ami Egyiptom földjén hét éven át adódott, és a városokba vitette. Minden városba behordatta a körülötte fekvő földek termését. 4949 József tehát felhalmozta a gabonát, mint a tenger fövényét, olyan tömegben, hogy le is mondott a megméréséről. Nem is lehetett megmérni. 5050 Mielőtt kitört az éhínség, Józsefnek két fia született. Asznát, az oni papnak, Poti-Ferásznak a lánya szülte neki. 5151 József az elsőszülöttet Manasszénak nevezte, mert – úgymond – „Isten elfeledtette velem minden nyomorúságomat és atyám egész házát.” 5252 A másodikat Efraimnak nevezte, mivel – úgymond – „Isten termékennyé tett nyomorúságom földjén.” 5353 Amikor Egyiptomban a hét bő esztendő eltelt, 5454 megkezdődött a hét ínséges esztendő, ahogy József előre megmondta. Éhínség tört ki minden országban, csak Egyiptom egész földjén volt kenyér. 5555 Amikor azonban Egyiptom egész földje is éhezni kezdett, a nép a fáraóhoz kiáltott kenyérért. A fáraó minden egyiptominak ezt felelte: „Menjetek Józsefhez, és tegyétek azt, amit mond.” 5656 Amikor tehát az éhínség egész Egyiptomra rátört, József megnyitotta a gabonacsűröket, és a gabonát eladta az egyiptomiaknak. Az ínség mégis egyre nyomasztóbbá vált Egyiptom földjén. 5757 Mindenki Egyiptomba jött, hogy gabonát vásároljon Józseftől, mivel az egész világon nyomasztó éhínség uralkodott.
József találkozása testvéreivel.
4211 Jákob hallotta, hogy Egyiptomban van gabona, ezért így szólt fiaihoz: „Mit késlekedtek még? 22 Nézzétek, hallottam, hogy Egyiptomban van gabona. Menjetek oda és vegyetek gabonát, hogy életben maradjunk és ne haljunk meg.” 33 József tíz testvére le is ment Egyiptomba gabonát vásárolni. 44 Benjamint azonban, József öccsét, Jákob nem küldte el bátyjaival, mert – úgymond – valami szerencsétlenség érhetné. 55 Így azok között, akik (Egyiptomba) jöttek, megérkeztek Izrael fiai is, hogy gabonát vásároljanak, mivel Kánaán földjére is ránehezedett az ínség. 66 József volt az úr az országban: ő adott el gabonát az egész népnek. Amikor József bátyjai megérkeztek, földig meghajoltak előtte. 77 József meglátta testvéreit, fölismerte őket, de úgy viselkedett velük, mint az idegenekkel, keményen rájuk szólt és megkérdezte: „Honnét jöttök?” „Kánaán földjéről – felelték –, hogy gabonát vásároljunk.” 88 József fölismerte testvéreit, de azok nem ismerték meg őt. 99 József ekkor visszagondolt álmaira, amelyek róluk szóltak. Ezt mondta nekik: „Kémek vagytok, s csak azért jöttetek, hogy kikémleljétek az ország gyenge részeit.” 1010 Azok így válaszoltak: „Nem, urunk, hanem azért jöttek szolgáid, hogy gabonát vásároljanak. 1111 Mindnyájan ugyanannak az embernek vagyunk fiai, becsületes emberek vagyunk, szolgáid nem kémek.” 1212 De ő ellenkezett: „Nem úgy, csak azért jöttetek, hogy az ország gyenge helyeit kikémleljétek.” 1313 Azok ezt válaszolták: „Szolgáid tizenketten vannak; ugyanannak a férfinak a fiai Kánaán földjén. A legfiatalabb atyánknál van, egy pedig már nem él.” 1414 József ezt felelte: „Mégis úgy van, ahogy én mondtam: kémek vagytok. A fáraó életére! Próbára kell tenni benneteket! 1515 Addig nem mehettek el innét, amíg legfiatalabb testvéretek el nem jön. 1616 Küldjetek haza egyet magatok közül, hogy hozza el öcséteket. Ti többiek addig foglyok maradtok. Így vizsgáljuk ki állítástokat, hogy komolyan veszitek-e az igazságot. 1717 Ha nem – a fáraó életére! –, akkor kémek vagytok.” Azután három napig mindannyiukat őrizetben tartotta. 1818 A harmadik napon így szólt hozzájuk: „Ha életben akartok maradni, ezt kell tennetek: én istenfélő ember vagyok. 1919 Ha valóban becsületes emberek vagytok, akkor egyiktek a testvérek közül maradjon fogságotok házában. Ti azonban elmehettek, és elvihetitek a gabonát éhező családotoknak. 2020 De el kell hoznotok hozzám legfiatalabb testvéreteket. Akkor állítástok igazolódik és nem kell meghalnotok.” Azok úgy tettek. 2121 Később így szóltak egymáshoz: „Valóban bűnösök vagyunk öcsénk miatt. Láttuk lelkének kínját, amikor kérlelt bennünket, de nem hallgattunk rá. Ezért ért bennünket ez a csapás.” 2222 Ruben így szólt hozzájuk: „Nem mondtam nektek, hogy ne vétkezzetek a fiú ellen? De nem hallgattatok rám. Ezért most elégtételt vesznek véréért.” 2323 Nem tudták, hogy József érti őket, mivel tolmács közvetített közöttük. 2424 Ő elfordult és sírt. Majd újra visszatért hozzájuk és beszélt velük. Azután Simeont elfogatta közülük, és szemük láttára megbilincseltette.
Jákob fiainak hazatérése.
2525 József parancsot adott, hogy töltsék meg zsákjukat gabonával, a pénzt tegyék mindegyiknek a takarmányos zsákjába és adjanak nekik élelmet az útra. Így is tettek. 2626 Ők pedig szamaraikra rakták a gabonát és eltávoztak. 2727 Amikor egyikük a szálláson kinyitotta a takarmányos zsákot, hogy szamarának enni adjon, észrevette a pénzt: a zsákjában volt felül. 2828 Így szólt testvéreihez: „A pénzem ismét itt van. Nézzétek, itt van a zsákomban.” Erre elvesztették bátorságukat, remegve néztek egymásra és mondták: „Mit tett velünk Isten?” 2929 Mikor megérkeztek atyjukhoz Kánaánba, elmondtak neki mindent, ami velük történt: 3030 „Az a férfi, aki az egész országnak parancsol, keményen ránk támadt és olyan embereknek tartott bennünket, akik ki akarják kémlelni az országot. 3131 De mi azt feleltük neki, hogy becsületes emberek vagyunk, nem kémek. 3232 Tizenketten vagyunk testvérek, ugyanannak az apának a fiai. Egy már nem él, a legfiatalabb pedig ez idő szerint atyánknál van Kánaánban. 3333 De az az ember, aki az országnak parancsol, azt válaszolta, hogy ebből tudom majd meg, hogy becsületes emberek vagytok: Egynek a testvérek közül itt kell maradnia, ti azonban vegyétek a gabonát, ami éhes családotoknak kell, és menjetek. 3434 De a legfiatalabb testvéreteket el kell hoznotok hozzám. Ebből fogom megtudni, hogy nem vagytok kémek, hanem becsületes emberek. Akkor visszaadom testvéreteket és szabadon járhattok az országban.” 3535 Ezután kiürítették zsákjaikat. Mindegyikük erszénye ott volt felül a zsákjában. Amikor erszényüket meglátták, megijedtek ők is, atyjuk is. 3636 Atyjuk, Jákob így szólt hozzájuk: „Megfosztotok gyermekeimtől: József nincs többé, Simeon nincs többé, és most Benjamint is el akarjátok venni. Ránk kellett törnie mindezeknek.” 3737 Ruben ezt válaszolta atyjának: „Két fiamat megölheted, ha nem hozom vissza neked. Bízd rám, én visszahozom neked.” 3838 De ő csak ezt hajtogatta: „A fiam nem mehet le veletek. Testvére meghalt, ő egyedül maradt. Ha valami szerencsétlenség éri az úton, amerre mentek, ősz fejemet a sírba viszi a gond.”
3311 Tehát, Jób, figyelj most minden egyes szómra, minden beszédemet jegyezd meg magadnak! 22 Lám, szólásra nyitottam a számat, nyelvem máris forog a szám üregében. 33 Bölcs mondásokat súg majd a szívem, ajkam a színtiszta igazat beszéli. 44 Istennek éltető lelke teremtett meg, a Magasságbeli lehelete éltet. 55 Hogyha képes vagy rá, adj nekem választ, adj magyarázatot és szállj velem szembe! 66 Olyan vagyok, mint te, lásd, nem mint az Isten, én is csak agyagból vétettem. 77 Tőlem nem kell félned, ne rémítsen semmi, még a kezem sem nehezedik rád. 88 Valóban, te fülem hallatára mondtad, tisztán ki is vettem szavaidnak hangját: 99 „Tiszta vagyok és nincsen semmi bűnöm, mocsoktalan vagyok, nincsen bennem vétek. 1010 Csakhogy ő ürügyet keres ellenem, úgy tekint rám, mintha ellensége volnék. 1111 Kalodába zárta a lábamat, és szemmel tartotta minden utamat.” 1212 Nézd, én mondom neked, ebben nincs igazad, mert nagyobb az Isten, mint bármelyik ember. 1313 Azért hát ellene miért háborogtál, hogy minden szavadra nem ad feleletet? 1414 Mert egyszer az Isten ily módon beszél, máskor meg másképpen szól, de nem vesszük észre. 1515 Álomlátásokban, éjjeli képekben, amikor még álom borul az emberre, és akkor, amikor ágyában szendereg. 1616 Ilyenkor megnyitja az emberek fülét, felriasztja őket ijesztő jelekkel, 1717 hogy tettétől visszatartsa az embert, hogy az emberekből kiűzze a gőgöt; 1818 hogy az alvilágtól megmentse a lelkét, attól, hogy életét dárda oltsa ki. 1919 Fekvőhelyén fájdalom figyelmezteti, szüntelen háborgás van a tagjaiban. 2020 A kenyértől undorral fordul el élete, kedvenc ételétől undorodik lelke. 2121 A húsa elalszik, már nem is látható, nem látható egyéb, mint csupasz csontváza. 2222 Máris közeledik lelke a sírjához, élete a helyhez, hol a holtak laknak. 2323 Ha aztán egy angyal odaáll melléje, egy az ezrek közül közvetítő gyanánt, s közli az emberrel a kötelességét, 2424 aztán megkönyörül rajta és azt mondja: „Szabadítsd meg attól, hogy a sírba szálljon, mert a váltságdíját megtaláltam”, 2525 teste akkor üdén felvirágzik, maga meg visszatér ifjú napjaihoz. 2626 Istenhez esdekel, s ő megkegyelmez neki, engedi, hogy arcát ujjongva szemlélje. Másoknak is hirdeti feloldoztatását, 2727 az embereknek énekelve mondja: „Vétkeztem és az igazat elferdítettem, mégsem a bűneimért fizetett meg nekem. 2828 Megmentett attól, hogy sírba kelljen szállnom, örülhet életem a világosságnak.” 2929 Nézd, így szokott tenni az Isten, kétszer-háromszor is az emberrel, 3030 hogy a sírgödörtől megmentse a lelkét, és az élet fényével megvilágítsa. 3131 Ügyelj, Jób, szentelj nekem figyelmet! Amíg beszélek, hallgass és légy csöndben! 3232 Ha van mit mondanod, akkor felelj nekem! Szólj, mert én szívesen helyeselnék neked! 3333 Ha azonban nincsen, akkor hallgass rám! Légy csöndben, s én bölcsességre tanítalak.
A három bölcs kudarca
3411 Ezután Elihu folytatta és így szólt: 22 Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértők, figyeljetek ide! 33 Mert a fülnek meg kell vizsgálnia a szót, úgy, mint ahogy az íny ízleli az ételt. 44 Csak ami helyes, azt választjuk magunknak, kutassuk hát ki magunk között, mi a jó. 55 Lám, Jób azt mondja: „Igaz ember vagyok, Isten volt, aki elvette igazamat. 66 Bírám kegyetlenül ellenem van, nem gyógyul a sebem, pedig nem vétkeztem.” 77 Hol van még egy olyan ember, mint amilyen Jób, aki a gyalázkodást úgy issza, mint a vizet, 88 aki a gonosztevők társává szegődött, és összejár a gonoszokkal? 99 Valóban azt mondta: „Mit ér az embernek, hogyha barátságban él is az Istennel.” 1010 Ezért bölcs emberek, hallgassatok rám! Az igazságtalanság távol áll Istentől, a Mindenható nem követ el álnokságot. 1111 A tettei szerint fizet az embernek, és aszerint bánik vele, ahogyan él. 1212 Isten gonoszságot nem művelhet, a Magasságbeli nem ferdíti el az igazságot. 1313 Vajon ki bízta rá a földet, s a földkerekséget ki alapította? 1414 Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét, 1515 akkor minden élő rögtön elpusztulna, és az ember is visszatérne a porba. 1616 Hogyha okos vagy, akkor figyelj ide, és a beszédemre nyisd ki a füledet! 1717 Törvény ellensége tud-e kormányozni? Kárhoztatod-e az egészen igazat? 1818 Aki azt mondja a királynak: „Te istentelen!” A nemeseknek meg: „Ó, ti gonosztevők!” 1919 Aki nem elfogult a fejedelmek iránt, s a gazdagot nem becsüli többre a szegénynél, mert hiszen mind az ő kezének művei. 2020 Éjszaka idején hirtelen meghalnak. Nagyurak is reszketnek, aztán eltűnnek, erőlködés nélkül végez az erősekkel. 2121 Látja szeme az ember útjait, és minden lépését szemmel tartja. 2222 Nincs számára sötét és nincsen éjszaka, hol a gonosztevők el tudnának bújni. 2323 Nem tűzött ki időt az ember számára, mikor járuljon Istene ítélőszéke elé. 2424 Összetöri – vizsgálat nélkül – a hatalmasokat, és másokat ültet a helyükre. 2525 Mivel tud tetteikről, letaszítja őket – éjjel –, és szétzúzódnak. 2626 Gonosztevők gyanánt ütlegeli őket, olyan helyen, ahol akárki láthatja. 2727 Ha szemére vetik: „Ezek, lám, elhagyták, útjait követni nem voltak hajlandók; 2828 elhatolt hozzá a szegények jajszava, és az elnyomottak hangját meghallotta, 2929 mégis nyugodt maradt, nem zavarja semmi, arcát eltakarja és senki sem látja”, így van ez, mert sajnálja az egyest és a népet, 3030 s mert a gonosztevőt a balszerencse hálójára bízza. 3131 Hogyha aztán ez így szól az Istenhez: „Megtévesztettelek, de többé nem vétkezem, hogyha vétkeztem, hát légy most a tanítóm, 3232 ha gonoszságot tettem, többé nem teszek”, 3333 véleményed szerint meg kell-e büntetnie, csak azért, mert te elveted az ítéletét? Rajtad a sor, válassz! Nem én vagyok soron. Ezért mondd ki bátran, amit gondolsz! 3434 Az okos emberek azt mondják majd nekem, s minden bölcs férfiú, aki figyelt rám: 3535 „Esztelen volt Jób, amikor így beszélt, és szavában nem volt bölcsesség. 3636 Tedd hát próbára, jó alaposan, mert mint egy esztelen, úgy feleselt vissza. 3737 Mert a bűnét megtoldotta galádsággal, s kétségbe vonja a jogrendet közöttünk, és szószátyárkodik az Isten ellen.”
411 Fiaim, halljátok atyátok intelmét, jól figyeljetek, hogy megérthessétek! 22 Mert jó a tanítás, amelyet adok nektek, az útmutatásom, csak el ne hagyjátok! 33 Hisz én is atyám gyermeke voltam, szelíd és egyetlen anyám szemében. 44 Nos, tanított és így beszélt hozzám: „Őrizd meg szívedben a szavaimat, tartsd meg a parancsaimat és boldogan élsz. 55 Tégy szert bölcsességre, szerezz okosságot, ne feledd el és ne térj el számnak szavaitól. 66 Ne hagyd el, akkor majd megoltalmaz, szeresd, akkor majd őrködik fölötted. 77 A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, minden vagyonodon vegyél okosságot! 88 Öleld magadhoz, akkor majd fölemel, tisztességre juttat, hogyha átkarolod. 99 Díszes koszorúval ékesíti fejed, és pompás koronát ajándékoz neked.”