811 Elizeus így szólt ahhoz az asszonyhoz, akinek a fiát életre keltette: „Készülj, és menj el innét, te és családod, és élj idegenként, akárhol, mert az Úr éhínséget küld – már közeleg is az országra, hét esztendőre.” 22 Az asszony tehát nekikészült, s megtette, amit az Isten embere tanácsolt neki. Elment családostul, és hét évig a filiszteusok földjén élt. 33 A hét év eltelte után az asszony hazatért a filiszteusok földjéről, és elment a királyhoz, hogy háza és földje ügyében hozzá folyamodjék. 44 A király épp Gechaszival beszélt, az Isten embere szolgájával, és azt mondta: „Beszéld el nekem azokat a nagy tetteket mind, amelyeket Elizeus végbevitt!” 55 S amikor az épp azon fáradozott, hogy elbeszélje a királynak, mint keltette életre a halottat, megjelent az asszony, akinek a fiát életre keltette, hogy háza és földje ügyében a királyhoz folyamodjék. Gechaszi így szólt: „Uram és királyom, ez az az asszony, akinek a fiát Elizeus életre keltette.” 66 A király tehát megkérdezte az asszonytól, s ő el is beszélte neki. Erre a király mellé rendelte egyik kincstárosát s meghagyta neki: „Adj neki vissza mindent, ami az övé volt, s földjének minden termését is attól a naptól, hogy elhagyta az országot egészen a mai napig.”
Elizeus és a damaszkuszi Hazael.
77 Elizeus egyszer elment Damaszkuszba. Arám királya, Benhadad éppen beteg volt. Ezért jelentették neki: „Eljött ide az Isten embere.” 88 A király tehát így szólt Hazaelhez: „Vigyél magaddal ajándékot, és menj eléje Isten emberének, s kérdezd meg általa az Urat: fölépülök-e ebből a betegségből.” 99 Hazael eléje ment, s vitt magával ajándékot Damaszkusz drágaságaiból negyven tevére való rakományt. Amikor odaért, eléje lépett és így szólt: „Fiad, Benhadad, Arám királya küldött hozzád. Ezt kérdezteti: Fölépülök-e ebből a betegségből?” 1010 Elizeus azt válaszolta: „Menj és jelentsd neki: Fölépülsz. De az Úr megmutatta nekem, hogy meghal.” 1111 Közben maga elé meredt, s egészen meg volt indulva; az Isten embere könnyezett. 1212 Hazael megkérdezte: „Miért könnyezik az én uram?” Így felelt: „Mert tudom, hogy majd gonoszul bánsz Izrael fiaival. Megerősített városait felgyújtod, ifjait kardélre hányod, a csecsemőket és a várandós anyákat kettévágod.” 1313 Hazael azonban azt felelte: „Mi a te szolgád, kutya, hogy ilyen szörnyűséget vihetne végbe?” „Az Úr látomásban megmutatott nekem téged Arám királyaként” – válaszolta Elizeus. 1414 Erre otthagyta Elizeust. Amikor urához visszatért, az megkérdezte: „Mit mondott Elizeus?” „Azt mondta, hogy meggyógyulsz” – felelte. 1515 Másnap azonban történt, hogy fogta a takarót, vízbe mártotta és az arcára borította. Benhadad meghalt, és Hazael lett helyette a király.
Jorám uralma Júdában (848–841).
1616 Jorámnak, Acháb fiának, Izrael királyának 5. esztendejében Jehosafát fia, Jorám lett Júda királya. 1717 Harminckét éves volt, amikor király lett, és nyolc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. 1818 Izrael királyainak útjain járt, ahogy Acháb háza tette. Acháb házából való volt ugyanis a felesége, s azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében. 1919 De az Úr nem akarta Júdát kiirtani szolgája, Dávid kedvéért, hiszen megígérte neki, hogy mindig lesz mécsese a színe előtt. 2020 Az ő idejében Edom elszakadt Júdától, és királyt ültetett maga fölé. 2121 Erre Jorám összes harci szekerével Cair ellen vonult… Éjszaka indult és áttört az edomiták gyűrűjén. De azok körülzárták, s vele együtt a harci szekerek parancsnokait is; a nép a sátrakba menekült. 2222 Így Edom elszakadt Júdától, mind a mai napig. Libna is elszakadt, ugyanabban az időben. 2323 Jorám történetének többi részét, amit végbevitt, mind följegyezték Júda királyai történetének könyvében. 2424 Akkor Jorám megtért atyáihoz, s atyái mellé temették el, Dávid városában. Fia, Achaszja lett helyette a király.
Achaszja uralma Júdában (841).
2525 Jorámnak, Acháb fiának, Izrael királyának 12. esztendejében Jorám fia, Achaszja lett Júda királya. 2626 Achaszja huszonkét éves volt, amikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának Atalja volt a neve, s Izrael királyának, Omrinak volt az unokája. 2727 Acháb házának útján járt, s azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében; rokonságban volt Acháb házával. 2828 Jorámmal, Acháb fiával hadba vonult Arám királya, Hazael ellen; a gileádi Ramotba. De az arámok megsebesítették Jorámot. 2929 Akkor Jorám király hazatért, hogy Jiszreelben gyógyíttassa sebeit, amelyeket az arámok ejtettek rajta Ramotnál, amikor hadakozott Arám királya, Hazael ellen. Achaszja pedig, Jorám fia, Júda királya elment Acháb fiát, Jorámot meglátogatni Jiszreelbe, mivel beteg volt.
811 Állj készen a trombitával! Úgy tör a baj az Úr házára, mint a sas: mert megszegték szövetségemet, fellázadtak törvényem ellen. 22 Mégis hozzám kiáltanak: „Ismerünk téged, Izrael Istene!” 33 Izrael elhagyta, ami javára van, s üldözi az ellensége.
Anarchia, bálványimádás
44 Királyokat választottak nélkülem, fejedelmeket tudtomon kívül. Ezüstjükből, aranyukból bálványokat csináltak maguknak, azért, hogy elpusztuljanak. 55 Utálatos a borjúd, Szamária, haragom fellobban ellene. [Mikor tudnak már megtisztulni 66 Izrael fiai?] Kézműves készítette, bizony nem Isten az; igen, tűz emészti meg Szamária borját. 77 Szelet vetnek és vihart aratnak. A búza nem hány kalászt, a kalász nem ad lisztet; ami terem mégis, azt idegenek falják fel.
Izrael vesztébe rohan, amikor idegenekhez folyamodik
88 Elnyelik Izraelt, lám, már a népek között van, olyan, mint egy eldobott cserép. 99 Mert fölmentek Asszíriába, a magános vadszamárhoz: Efraim pénzen vásárolt szeretőket. 1010 Vásároljanak csak a népek közül: majd szétszórom őket; egyhamar nem fognak többé királyokat és fejedelmeket fölkenni.
A lélektelen istentiszteletek ellen
1111 Hiába szaporítja Efraim az oltárokat, csak arra jók az oltárok, hogy vétkezzék; 1212 hiába írok neki ezer törvényt, úgy tekintik, mintha idegen adta volna. 1313 Ha szeretik az áldozatokat, hát áldozzanak! Az áldozati húst, hát csak egyenek! Az Úr nem leli benne kedvét. Inkább megemlékezik gonoszságukról, és megtorolja vétkeiket, úgyhogy visszatérhetnek Egyiptomba.
A pazarló építkezések ellen
1414 Izrael megfeledkezett alkotójáról és palotákat épített; Júda sok erős várost emelt. Nos, tüzet bocsátok városaira, amely megemészti a palotákat is.
A fogság szenvedései.
911 Ne örülj, Izrael, ne vigadj, mint a nemzetek. Mert hűtlen lettél Istenedhez, jobban szeretted a paráznaság díját a gabonaszérűn. 22 Szérű, sajtó nem táplálja, s az újbor megcsalja őket. 33 Nem lakhatnak többé az Úr földjén, Efraim Egyiptomba fog visszatérni, Asszíriában esznek majd tisztátalan étket. 44 Nem áldoznak többé bort az Úrnak, nem mutatják be neki áldozataikat. Kenyerük olyan lesz, mint a gyászolók kenyere, tisztátalanná válnak, akik esznek belőle. Kenyerük csak őket táplálja, az Úr házába nem vihetik be. 55 Mit tesztek majd az ünnepnapon, az Úr ünnepének napján? 66 Lám, már útnak indultak a pusztulás elől. Egyiptom gyűjti egybe, Memfisz temeti el őket. Ezüstkincseiket a csalán örökli, sátraikat belepi a tövis.
A prófétát üldözik tanítása miatt
77 Elérkeznek a megtorlás napjai, elérkeznek a visszafizetés napjai! Izrael így válaszol: „Bolond a próféta, eszét vesztette a lélek embere!” Igen, mert sok a bűnöd, s nagy a gyűlölködés. 88 Efraim a próféta sátrát kémleli, tőrt vetnek neki minden útján, gyűlölködés lakik Istenének házában. 99 Teljesen megromlottak, mint Gibea napjaiban: az Úr megemlékezik gonoszságukról, megtorolja bűneiket.
A Baal-Peorban elkövetett bűn büntetése
1010 Mint szőlőfürtöt a pusztában, olyannak találtam Izraelt, atyáitokat meg olyannak láttam, mint az első füge a fán; de ők Baal-Peorba érkezve gyalázatra adták magukat; utálatra méltók lettek, mint az, amit szerettek. 1111 Mint a madár, elszáll Efraim dicsősége; nem lesz többé születés, terhesség, foganás. 1212 Ha nevelnek is fiakat, elveszem tőlük meglett koruk előtt. Ó, jaj lesz nekik, ha elhagyom őket! 1313 Efraim, úgy látom, mint a mezőn ültetett fát; Efraim megölni viszi majd a gyermekeit. 1414 Adj nekik, Uram! Mit adsz nekik? Adj nekik meddő méhet és kiapadt emlőket!
A Gilgalban elkövetett bűn büntetése
1515 Minden gonoszságuk előtűnt Gilgalban – ott gyűlöltem meg őket. Gonosz tetteik miatt kiűzöm őket házamból. Nem szeretem többé őket. Lázadó minden fejedelmük. 1616 Lesújtják Efraimot, gyökerei kiszáradnak, nem terem gyümölcsöt. Ha születik is gyermekük, halállal sújtom méhük gyümölcsét. 1717 Elveti őket az én Istenem, mert nem hallgattak rá; tévelyegni fognak a nemzetek között.
A bálványok elpusztítása
1011 Dús szőlő volt Izrael, bőséges termést hozott; de minél több volt a gyümölcse, annál több oltárt emelt; minél gazdagabb lett földje, annál több bálványoszlopot állított benne. 22 Kétszínű a szívük, de most megbűnhődnek; az Úr feldúlja oltáraikat, elpusztítja oszlopaikat. 33 Akkor azt mondják majd: „Nincs királyunk, mert nem tiszteltük az Urat. Vajon a király mit tehetne értünk?” 44 Szószaporítás, hamis esküvések és szövetségkötések; burjánzik a törvény, mint a gyom a mező barázdáiban. 55 Remegnek Szamária lakói Bet-Aven borja miatt; bizony gyászol majd miatta népe! Pogány papjai siránkoznak dicsősége miatt, amely messze tovatűnik tőle. 66 Még azt is elviszik Asszíriába, áldozatul a nagy királynak. Megszégyenül Efraim, Izrael pirul majd bálványa miatt. 77 Szamária elpusztul, királya, mint a hab a víz színén. 88 Szétzúzzák a bűn magaslatait, Izrael vétkét; tövis és bogáncs terem oltáraikon. Akkor így szólnak a hegyekhez: „Temessetek el!” És a dombokhoz: „Omoljatok ránk!”
Gibea ellen
99 Gibea napjai óta vétkeztél, Izrael! Nem változtak meg. Nem várja-e háború Gibeában a bűnösöket? 1010 Megyek és megbüntetem őket. Népek gyűlnek egybe ellenük, hogy bűnhődjenek kettős gonoszságuk miatt.
Fenyegetés, felhívás a bűnbánatra
1111 Efraim olyan, mint a betanított üsző, amely szeret csépelni: lám, szépséges nyakára ráteszem a jármot, felszerszámozom Efraimot; Júda szántani fog, Jákob barázdát von. 1212 Vessetek magatoknak igazságot, arassátok a hűség termését, szántsátok fel a töretlen földet: ideje, hogy az Urat keressétek, míg el nem jön, és az igazságra nem tanít titeket.
Nincs menekvés
1313 A gonoszságnak szántottatok, hamisságot arattatok, a hazugság gyümölcsét ettétek. Harci szekereidben bíztál, harcosaid sokaságában, 1414 ezért csatakiáltás hallatszik városaidban, s minden erődöd elpusztul, mint akkor, amikor Salmán elpusztította Bet-Arbelt az ütközet napján: az anyát eltiporták gyermekeivel együtt. 1515 Így teszek veletek, Izrael háza, tömérdek gonoszságod miatt, s a viharban örökre elpusztul Izrael királya.
10811 (Ének, Dávid zsoltára.) 22 A szívem nyugodt, én Istenem, énekelek és zenélek színed előtt. Ébredj, lelkem! 33 Citera, hárfa ébredjetek, fölkeltem a hajnalt. 44 A népek között dicsőítlek, Uram, a pogányok közt énekelek neked. 55 Mivel irgalmad az égig ér és hűséged a felhőket veri. 66 Jelenj meg fönségedben az égen, Istenem, az egész föld felett szárnyaljon dicsőséged. 77 Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz, jobbod küldjön segítséget, hallgass meg minket. 88 Így szólt az Úr szentélyében: „Ujjongva osztom fel Szichemet, felmérem Szukkot völgyét. 99 Az enyém Gileád, az enyém Manassze, és Efraim a fejem sisakja, jogarom pedig Júda. 1010 De Moáb legyen a mosdótálam, és Edomra ráteszem sarumat, s diadalmaskodom a filiszteusok földje fölött.” 1111 Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el Edomba? 1212 Nem vetettél el minket, Istenem? Istenem, miért nem vonulsz ki seregeinkkel? 1313 Nyújts segítséget az ellenség ellen, hisz az emberek segítsége hiábavaló. 1414 Istennel hősi tetteket viszünk véghez, ő eltiporja ellenségeinket.