10911 (A karvezetőnek – Dávidtól, zsoltár.) Isten, akit dicsőítek, ne hallgass, 22 hisz az árulók gonosz szája tátog ellenem! Hazug nyelvvel beszélnek hozzám, 33 a gyűlölet szavával vesznek körül, s ok nélkül harcolnak ellenem. 44 Szeretetem jutalmául váddal illetnek, én azonban imádkozom. 55 A jót rosszal viszonozzák, szeretetem gyűlölettel. 66 „Bérelj fel egy gonoszt ellene, vádlóul a jobb oldalára! 77 Bűnösként kerüljön ki az ítéletről, kérése ne találjon meghallgatásra! 88 Csak kevés napot hagyjanak neki osztályrészül, hivatalát nyerje el más, 99 fiai váljanak árvákká, felesége pedig özveggyé! 1010 Fiai nyugtalan bolyongjanak és kolduljanak, űzzék ki őket elpusztult házukból! 1111 Minden java legyen uzsorások zsákmánya, munkája gyümölcsét vigye el idegen. 1212 Senki ne bánjon kímélettel vele, ne akadjon, aki könyörül árváin! 1313 Törzse induljon pusztulásnak, a második nemzedékben szűnjék meg a neve! 1414 Atyáinak bűnét ne feledjék, ősanyái vétkét le ne vezekeljék, 1515 lebegjen az mindig az Úr előtt! Az Úr törölje el emlékét a földön!” 1616 Mivel senkin sem könyörült, üldözte a nyomorult és szegény embert, s a szenvedőnek életére tört. 1717 Átkot akart, most érje utol őt, megvetette az áldást, most hagyja el. 1818 Fedje el az átok, mint a köntös, hatoljon belsejébe, miként a víz, hassa át csontjait, mint az olaj! 1919 Igen, úgy borítsa be, mint a ruha, mint az öv, amely mindig átfogja. 2020 Ez legyen jutalma az Úrtól azoknak, akik vádolnak engem, akik gonoszul szólnak ellenem! 2121 Te pedig, Uram, nevedért állj mellém, ments meg jóságodban és irgalmadban! 2222 Hiszen nyomorult vagyok, elhagyatott, szívem bensőmben összeszorul. 2323 Mint hanyatló árnyék, úgy fogyatkozom, leráznak engem is, mint a sáskát. 2424 Térdem inog a böjtöléstől, húsom sorvad a soványságtól. 2525 Gúny tárgya lettem számukra, csóválják fejüket, ha látnak. 2626 Segíts rajtam, Uram, Istenem, irgalmadban ments meg engem! 2727 Hadd tudják meg: a kezed volt az, te voltál, Uram, aki ezt művelte. 2828 Hadd átkozzanak, csak te áldj meg. Valljanak szégyent, akik fölkelnek ellenem, csak a te szolgád vigadozzon. 2929 Vádlóim öltözzenek gyalázatba, mint köntös borítsa őket a szégyen. 3030 Vidám ajakkal dicsőítem az Urat, a sokaság közepette dicsérem. 3131 Mivel melléje áll a szegénynek, hogy megmentse bíráitól.
110 (109). ZSOLTÁR. A MESSIÁS FŐPAPSÁGA
11011 (Dávid zsoltára.) Azt mondta az Úr az én Uramnak: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul!” 22 Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette! 33 Születésed óta tiéd a királyi méltóság a szent hegyen, anyád méhétől kezdve, ifjúságod hajnala óta. 44 Az Úr megesküdött és nem bánja meg: „Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.” 55 Jobbodon áll az Úr: haragja napján királyokat tipor le, 66 a pogányok között ítéletet tart. A halottak halomban feküsznek, szerte a földön fejeket zúz szét. 77 Útközben a patakból iszik, és újra fölemeli a fejét.
111 (110). ZSOLTÁR. ISTEN MŰVEINEK DICSÉRETE
11111 (Alleluja!) Szívem mélyéből dicsőítem az Urat a szentek tanácsában és a nagy közösségben! 22 Az Úr művei nagyszerűek, emlékezetesek mindazoknak, akik örülnek rajtuk. 33 Tevékenysége fönség és erő, s igazságossága örökké tart. 44 Csodáit örökre emlékezetbe véste, az Úr kegyes és irgalmas. 55 Ételt adott az őt félőknek, szövetségéről mindvégig megemlékezik. 66 Népének megmutatta hatalmas műveit, neki adta a pogányok örökségét. 77 Kezének műve hűség és igazság, parancsai változatlanok, 88 érvényesek mindig és örökké; erőben és igazságosságban születtek. 99 Népének megváltást küldött, szövetségét minden időkre kötötte, szent és magasztos a neve. 1010 Az Úr félelme a bölcsesség kezdete, okosak, akik kitartanak benne. Dicsősége megmarad örökké.
112 (111). ZSOLTÁR. AZ IGAZ EMBER DICSÉRETE
11211 (Alleluja!) Boldog ember, aki féli az Urat, akinek öröme telik törvényében. 22 Törzse hatalmas lesz a földön, áldás van az igazak nemzedékén. 33 Házát bőség és gazdagság tölti el, igazsága megmarad örökre. 44 A jóknak világít, mint fény a sötétben, kegyes, igazságos és irgalmas. 55 Jó annak, aki gyakorolja az irgalmat, aki szívesen ad kölcsön, és tetteit az igazsághoz szabja. 66 Nem tántorodik meg soha, az igaz örökre emlékezetben marad. 77 Rossz hírtől nem kell félnie, bátorsága szilárd, mert az Úrban remél. 88 Szíve nyugodt, nem ismer félelmet; ellenségei szégyenben maradnak. 99 Osztogat a szegénynek és adakozik, igazsága megmarad örökre, ereje dicsőségesen fölemelkedik. 1010 A gonosz rettegve látja ezt, fogát csikorgatja és eltűnik, a bűnösök öröme szertefoszlik.