2411 Bileám ekkor belátta, hogy az Úr (ismét) Izrael megáldásában lelte tetszését. Így nem fürkészte a jósjeleket, hanem a puszta felé fordította arcát. 22 Ahogy most Bileám fölemelte tekintetét, s elnézte a törzsek szerint táborozó Izraelt, rászállt az Isten lelke, 33 s ő szózatba kezdett, e szavakkal: „Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetű ember. 44 Így beszél, aki felfogja az Isten szavát, látja a Mindenható arcát – Istentől kap választ, a szeme megnyílik: 55 Mily szépek, Jákob, a sátraid, és a hajlékaid, Izrael! 66 Mint a szétterülő völgyek s a kertek a folyó mentén! Mint az Úr ültette tölgyek s a cédrusok végig a parton. 77 Hős támad utódai körében, uralkodik majd számtalan népen. Hatalmasabb lesz királyánál, Agagnál, királysága dicsőségre emelkedik. 88 Isten, aki kivezette Egyiptomból, olyan lesz neki, mint bivalynak a szarva. Üldözői tetemét eltiporja, megtöri csontjaikat. 99 Mint az oroszlán, térdre ereszkedik, elnyújtózik, mint az oroszlán nősténye – ki meri zavarni? Legyen áldott, aki megáld, hanem aki átkoz, legyen átkozott!” 1010 Ekkor azonban Balak haragra gerjedt Bileám ellen. Kezét tördelve így szólt Balak Bileámhoz: „Azért hívattalak, hogy megátkozd ellenségeimet, te meg háromszor is megáldottad őket! 1111 Most aztán gyorsan kotródj haza! Az volt a szándékom, hogy gazdagon megjutalmazlak. De az Úr megfosztott jutalmadtól.” 1212 Bileám így válaszolt Balaknak: „Nem megmondtam követeidnek is, akiket hozzám küldtél: 1313 Ha annyi ezüstöt meg aranyat ad is Balak, amennyi a házába befér, akkor sem hághatom át az Úr parancsát, hogy magamtól bármit tegyek is, akár jót, akár rosszat. Csak azt hirdethetem, amit az Úr mond. 1414 Nézd, most azon vagyok, hogy visszatérjek népemhez. Hadd áruljam el, mit tesz majd ez a nép a napok elmúltával a te népeddel.” 1515 S beszélni kezdett és azt mondta: „Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetű ember. 1616 Így beszél, aki felfogja Isten szavát, birtokolja a Magasságbeli tudását, látja a Mindenható arcát. Istentől kap választ, a szeme megnyílik: 1717 Látom, de nem most, látom, de nem közelről. Csillag tűnik fel Jákob (törzséből), jogar sarjad Izraelből. Bezúzza Moáb halántékát, s Szet fiainak koponyáját. 1818 Edom idegen birtok lesz és Szeir meghódított ország. Izrael kiterjeszti hatalmát. 1919 Jákob uralkodik ellenségein, elpusztítja az Arból menekülőket.” 2020 Amikor megpillantotta az amalekitákat, így folytatta szavait: „Amalek a népek elseje, de utódai kivesznek örökre.” 2121 Azután meglátta a kenitákat, s rájuk ezt a mondást alkalmazta: „Szilárdan áll a házad Kain, sziklába épült a fészked, 2222 Mégis Beoré lesz a fészek – mennyi időd van még, mikor hurcol fogságba Asszur?” 2323 Akkor Ogra esett tekintete, s ezt mondta róla: „A tengermelléki népek összegyűltek északon, 2424 hajók közelednek Kittimből. Térdre kényszerítik Asszurt, térdre kényszerítik Ebert. Elpusztulnak ők is örökre.” 2525 Ekkor Bileám útra kelt és visszatért hazájába, Balak is útjára indult. 2511 Amikor Izrael Sittimben táborozott, a nép kikezdett Moáb lányaival. 22 Ezek meghívták a népet az isteneiknek bemutatott áldozatokra, s a nép részt vett az áldozati lakomákon és leborult isteneik előtt. 33 Izrael a Peor-beli Baálnak szolgált. Erre feltámadt az Úr haragja Izrael ellen. 44 S azt mondta az Úr Mózesnek: „Gyűjtsd ide a nép vezetőit mind, s nyársaltasd fel őket fényes nappal az Úrnak, hogy lecsillapodjék az Úrnak Izrael ellen fölgerjedt iszonyú haragja!” 55 Mózes tehát megparancsolta Izrael bíráinak: „Mindegyitek ölje meg emberei közül azokat, akik a Peor-beli Baálnak szolgáltak!” 66 Épp akkor közeledett valaki Izrael fiai közül Mózes, valamint Izrael fiainak egész közössége felé, amely a megnyilatkozás sátora bejáratánál siránkozott. A szemük láttára rokonaihoz vezetett egy midiánita nőt. 77 Áron pap fiának, Eleazárnak a fia, Pinchász meglátta, kivált a közösségből, lándzsát ragadott, 88 behatolt Izrael fia nyomában a sátor elkülönített részébe, és mindkettőjüket átszúrta az ágyékukon, Izrael fiát is, meg az asszonyt is. Erre alábbhagyott a vész Izrael fiai körében. 99 De azoknak a száma, akiket a csapás sújtott, huszonnégyezerre rúgott. 1010 Ekkor az Úr azt mondta Mózesnek: 1111 „Áron pap fiának, Eleázárnak a fia, Pinchász elfordította haragomat Izrael fiaitól, mert az én féltésemmel féltette őket, így féltésemben nem irtottam ki mind Izrael fiait. 1212 Mondd meg hát neki: Átengedem neki a béke szövetségét, 1313 legyen örökre az övé és utódaié a papi tisztség. Mert síkra szállt Istenéért, ő mutathatja be az engesztelő áldozatot Izrael fiaiért.” 1414 Izraelnek akkor megölt fiát (akit a midiánita asszonnyal együtt öltek meg) Zimrinek hívták; Simeon törzséből a nemzetség vezérének, Saulnak volt a fia. 1515 A megölt midiánita nőnek Koszbi volt a neve; Midiánban az egyik nemzetség, az egyik család fejének, Curnak volt a lánya. 1616 Azután így szólt az Úr Mózeshez: 1717 „Támadjátok meg a midiánitákat és győzzétek le őket! 1818 Mert ők is megtámadtak benneteket azzal a csellel, amelyet Peor és az ő törzséből való midiánita fejedelmi lány, Koszbi esetében szőttek ellenetek, akit a Peor miatti csapás napján megöltek.”
AZ ISTENTISZTELETET ILLETŐ RENDELKEZÉSEK
Az első termés.
2611 Ha arra a földre érkezel, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, elfoglalod és letelepedsz rajta, mindenből, amit azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked, betakarítasz, 22 vedd az első termés egy részét, tedd be egy kosárba, s menj el arra a helyre, amelyet az Úr, a te Istened neve kiválaszt. 33 Menj oda a paphoz, aki akkor épp ellátja a szolgálatot, s mondd neki: „Kijelentem ma az Úrnak, az én Istenemnek, hogy megérkeztem arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért atyáinknak!” 44 A pap erre vegye ki a kezedből a kosarat, s állítsa az Úr, a te Istened elé. 55 Te pedig mondd az Úr, a te Istened színe előtt: „Apám vándorló arám volt, lement Egyiptomba, s ott élt idegenként; kevesen követték, mégis nagy, erős és népes néppé vált. 66 Amikor aztán az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak és kemény szolgaságba vetettek minket, 77 akkor az Úrhoz, atyáink Istenéhez kiáltottunk, s az Úr meghallgatta könyörgésünket, meglátta nyomorúságunkat, elnyomatásunkat és szorongatottságunkat. 88 Az Úr erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett Egyiptomból, nagy rémületet támasztva, jelek és csodák kíséretében. 99 Erre a földre hozott, és nekünk adta ezt a tejjel-mézzel folyó országot. 1010 Itt hozom annak a földnek első termését, amelyet te, az Úr, nekem adtál.” Ezzel hagyd ott (a kosarat) az Úr, a te Istened színe előtt, majd borulj le az Úr, a te Istened előtt, 1111 és örülj egész családoddal, a levitával és a körödben élő idegennel együtt, mindannak a jónak, amit az Úr, a te Istened adott neked.
A háromévenként járó tized.
1212 Amikor a harmadik esztendőben, a tized évében minden termésedből kiveszed a teljes tizedrészt és odaadod a levitának, az idegennek, az árvának és az özvegynek, hogy városaidban jóllakásig egyenek, 1313 mondd az Úr, a te Istened színe előtt: „Elhoztam házamból, ami szent, s íme, fölajánlom a pap és az idegen, az árva és az özvegy javára, törvényed szerint, amelyet szabtál nekem. Nem hágtam át, s nem vettem semmibe egyetlen törvényedet sem. 1414 Nem ettem belőle halottat siratva, nem ettem belőle, amikor tisztátalan voltam, s halottnak sem ajánlottam fel belőle. Engedelmeskedtem az Úr, az én Istenem szavának, mindenben úgy jártam el, ahogy parancsoltad.
III. BEFEJEZŐ BESZÉDEK
1515 Tekints hát le szent hajlékodból, az égből, és áldd meg népedet, Izraelt és az országot, amelyet nekünk adtál, amint atyáinknak esküvel ígérted, a tejjel-mézzel folyó országot.”
A MÁSODIK BESZÉD VÉGE
Izrael, az Úr népe.
1616 Az Úr, a te Istened a mai napon megparancsolja neked, hogy tartsd meg ezeket a parancsokat és törvényeket. Kövesd hát őket lelkiismeretesen, szíved, lelked mélyéből. 1717 Az Úr azt akarja, hogy vedd tudomásul ma nyilatkozatát: a te Istened lesz, ha az ő útján jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit és hallgatsz a szavára. 1818 Továbbá azt kívánja az Úr, hogy nyilatkoztasd ma ki: az ő tulajdon népe leszel – amint mondta neked –, s szem előtt tartod a parancsait. 1919 Akkor minden más népnek fölébe emel, tiszteletben, hírnévben és dicsőségben, és az Úrnak, a te Istenednek szentelt nép leszel, amint megmondta.
ISTEN KIMENT MINDEN VESZÉLYBŐL
10711 (Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, mert jó: irgalma örökké megmarad. 22 Így beszéljenek, akiket megváltott az Úr, akiket kiszabadított az ellenség kezéből. 33 Akiket összegyűjtött az országokból, napkeletről és napnyugatról, északról és délről. 44 Kietlen földön bolyongtak a pusztán, nem találtak utat lakható hely felé. 55 Éhség és szomjúság gyötörte őket, életüket pusztulás fenyegette. 66 Szorultságukban az Úrhoz kiáltottak, és ő megmentette őket minden félelmüktől. 77 Egyenes úton vezette őket, hogy lakható helyre jussanak. 88 Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 99 Mert az éhezőket jóllakatta, s a nyomorgókat ellátta javakkal. 1010 A sötétben és a halál árnyékában ültek, megbilincselve, nyomorban és vasban. 1111 Mert ellenszegültek az Isten szavának, és megvetették a Fölséges törvényét. 1212 Ezért szívüket bánattal puhította, megtántorodtak s nem jött senki, hogy támogassa őket. 1313 Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette őket minden félelmüktől. 1414 Kivezette őket a sötétségből s a halál árnyékából és széttörte bilincsüket. 1515 Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 1616 Mert bezúzta az érckapukat, és a vaszárakat kettétörte. 1717 Bűneik miatt erőtlenek voltak, mulasztásaikért bűnhődniük kellett. 1818 Megundorodtak minden ételtől, közel jutottak a halál kapujához. 1919 Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette őket minden félelmüktől. 2020 Elküldte szavát, hogy meggyógyítsa őket, életüket kimentette a veremből. 2121 Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 2222 Mutassanak be neki hálaáldozatot és boldogan hirdessék tetteit. 2323 Akik hajóikon bejárják a tengert, és kereskednek a nagy vizeken: 2424 ők is látták az Úr tetteit, a mélyben szemlélték csodáit. 2525 Szavával vihart támasztott, magasba emelte a hullámokat. 2626 Ezek az égig tornyosultak, aztán lebuktak a mélybe, őket pedig a kín emésztette. 2727 Mint a részegek inogtak ide-oda és minden bölcsességüknek vége volt. 2828 Szorult helyzetükben az Úrhoz kiáltottak, s megmentette őket minden félelmüktől. 2929 A vihart szellővé szelídítette, s a tenger hullámai elcsitultak. 3030 Örültek, hogy nagy csendesség lett, s elvezette őket az áhított kikötőbe. 3131 Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! 3232 Adjanak hálát neki a nép gyülekezetében! A vének tanácsában dicsőítsék! 3333 Folyókat pusztává változtatott, és vízforrásokat szomjas földdé. 3434 Termékeny földet szikes mezővé, lakóinak gonoszsága miatt. 3535 Aztán a pusztát ismét tóvá változtatta, a kiszáradt földet vizek forrásává. 3636 Az éhezőket odatelepítette, hogy otthont teremtsenek rajta. 3737 Művelték a földet, szőlőt ültettek, és gazdagon arattak. 3838 Megáldotta őket, számuk hatalmas lett, s nyájaikat is megszaporította. 3939 Azután újra megfogyatkoztak, baj és szükség emésztette őket. 4040 Ám, aki a fejedelmeket is megvetéssel sújtja, s úttalan pusztán hagyja bolyongani: 4141 az fölemelte a szegényt a nyomorból, és megsokasította nemzetségüket, miként a nyájakat. 4242 Az igazak látják ezt és örülnek, s minden gonosz száj elnémul. 4343 Ki a bölcs? Jegyezze ezt meg! Értse meg, milyen az Úr kegyelme!