5511 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. 22 Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől! 33 Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom 44 az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. 55 Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. 66 Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. 77 Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék? 88 Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.) 99 Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől. 1010 Kergesd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket! Csak erőszakot és viszályt látok a városban; 1111 ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van benne. 1212 Romlás uralkodik benne, nem távozik tereiről a zsarnokság és a csalás. 1313 Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném. 1414 Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, 1515 akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében. 1616 Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába, mert gonoszsággal van tele lakóhelyük. 1717 Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem. 1818 Bár reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat. 1919 Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem. 2020 Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. (Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent. 2121 Kezet emelt jó barátjára, és meggyalázta a szövetséget. 2222 Szája simább a vajnál, de viszálykodáson jár az esze. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard. 2323 Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. 2424 Istenem, te taszítod őket a sírnak mélyére. A véreskezű és álnok emberek az emberélet felét sem érik el. De én benned bízom!
Könyörgés nagy veszélyben
5611 A karmesternek: „A messzi fák galambja” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor a filiszteusok elfogták Gátban. 22 Légy kegyelmes hozzám, Istenem, mert bosszút lihegnek ellenem, szüntelenül támadnak és gyötörnek engem. 33 Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen. 44 Ha félek is, benned bízom! 55 Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?! 66 Szüntelenül elferdítik szavaimat, minden gondolatukkal rosszat akarnak nekem. 77 Összefognak, lesben állnak, lépteimet figyelik, mert az életemre törnek. 88 Megmenekülhetnek-e gazságuk ellenére? Taszítsd el haragodban e népséget, Istenem! 99 Te számon tartod bolyongásomat. Gyűjtsd könnyeimet tömlődbe, legyenek benne könyvedben! 1010 Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok. Ebből tudom meg, hogy Isten velem van. 1111 Istenben, akinek igéjét dicsérem, az ÚRban, akinek igéjét dicsérem, 1212 Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?! 1313 Tartozom neked, Istenem, fogadalmaimmal, megadom hálaáldozatomat. 1414 Hiszen megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.
Bizalom Istenben
5711 A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült. 22 Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem. 33 A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll. 44 Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet. (Szela.) Isten elküldi szeretetét és hűségét. 55 Oroszlánok között fekszem, amelyek felfalják az embereket. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük éles kard. 66 Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön! 77 Hálót vetettek lábaim elé, megalázták lelkemet. Vermet ástak nekem, de maguk estek bele. (Szela.) 88 Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, hogy énekeljek és zengedezzek! 99 Ébredj, lelkem, ébredj, lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt! 1010 Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt, 1111 mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig. 1212 Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön!
Isten igazságot tesz a földön
5811 A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele. 22 Valóban igazat beszéltek, ti, hatalmasok, és pártatlanul ítélkeztek az emberek fölött? 33 Hiszen álnokságon jár az eszetek, arra törekedtek, hogy az országban erőszakkal érvényesüljetek. 44 Pártütők a bűnösök, már amikor a világra jönnek, tévelygők a hazugok, amint megszületnek. 55 Mérgük olyan, mint a kígyóméreg, olyanok, mint a süket vipera, amelynek oly tompa a füle, 66 hogy nem hallja a kígyóbűvölőt, a varázslásban jártas igézőt. 77 Istenem, törd össze szájukban a fogakat! Zúzd össze, URam, az oroszlánok állkapcsát! 88 Tűnjenek el, mint a szétfolyó víz! Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák! 99 Járjanak úgy, mint a csiga, amely széjjelmállik, vagy mint az elvetélt magzat, amely nem látott napvilágot. 1010 Mielőtt tüske nőne cserjéteken, ragadja el a forgószél, akár élő, akár elszáradt. 1111 Örül az igaz, ha látja a megtorlást, lába a bűnösök vérében fürdik. 1212 Az emberek pedig ezt mondják: Mégis van az igaznak jutalma! Mégis van Isten, aki igazságot tesz a földön!
