LEVÉL A ZSIDÓKNAK
A Fiú, mint az isteni ígéret beteljesedése: 1,1-4,13
A Fiú és az angyalok 1 1Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is teremtette, 3s aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban. (Zsolt 110,1) Annyival kiválóbb lett az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.Hiszen melyik angyalnak mondta valaha:
»Fiam vagy te,
a mai napon nemzettelek téged«?
És ismét: »Én Atyja leszek,
ő pedig a fiam lesz?«
(Zsolt 2,7;2 Sám 7,14)
»És hódol előtte Isten minden angyala!«
(MTörv 32,43G)
»Aki angyalait szelekké teszi,
és szolgáit tűznek lángjává«.
(Zsolt 104,4G)
»A te trónod, Isten, örökkön örökké áll;
országod jogara az igazság jogara.
Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a gonoszságot;
azért kent fel téged, Isten, a te Istened,
az öröm olajával társaid felett«.
(Zsolt 45,7-8G)
És:
»Kezdetben te, Uram, megvetetted a föld alapját,
és az egek a te kezed művei.
Elmúlnak ezek, de te megmaradsz;
és mint a ruha, mind elavulnak,
összegöngyölöd őket, mint egy köntöst,
és elváltoznak, mint a ruha;
te azonban ugyanaz vagy,
és éveid el nem fogynak«.
(Zsolt 102,26-28)
»Jobbom felől foglalj helyet,
míg lábad zsámolyává teszem ellenségeidet«?
(Zsolt 110,1)
Isten tanúsága a Fiúról 2 Ezért még inkább figyelnünk kell mindarra, amit hallottunk, hogy valamiképpen el ne sodródjunk. Mert ha már az angyalok által hirdetett ige is olyan hatalmas volt, hogy minden bűn és engedetlenség elnyerte igazságos, megérdemelt büntetését, hogyan fogunk megmenekülni mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel? Ezt, miután kezdetét vette az Úr tanításával, azok, akik hallották, megerősítették számunkra, és velük együtt Isten is tanúságot tett róla jelekkel és csodákkal, akarata szerint sokféle erőmegnyilvánulással és a Szentlélek közléseivel.
A Fiú leereszkedése és felmagasztalása Mert nem angyaloknak vetette alá Isten az eljövendő világot, amelyről beszélünk. Az egyik helyen valaki tanúságot tett erről:
»Mi az ember, hogy megemlékezel róla,
s az ember fia, hogy meglátogatod?
Kevéssel tetted őt kisebbé az angyaloknál;
dicsőséggel és tisztelettel koronáztad,
és mindent a lábai alá vetettél«.
(Zsolt 8,5-7)
10Mert illett ahhoz, akiért és aki által minden van, s aki sok fiat vezet a dicsőségbe, hogy üdvösségük szerzőjét szenvedés által vezesse el a tökéletességre. Mert aki megszentel és akik megszentelődnek, egytől vannak mindnyájan. Ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni, amikor így szól:
»Hirdetem nevedet testvéreimnek;
a közösségben dicsérni foglak téged«.
(Zsolt 22,23)
És ismét:
»Bízni fogok őbenne«.
»Íme, én és gyermekeim,
akiket Isten nekem adott«.
(Iz 8,17;Iz 8,18 G)
A Fiú és Mózes 3 1Ezért tehát, szent testvérek, a mennyei hivatás részesei, tekintsetek a mi hitvallásunk követére és főpapjára, Jézusra, 2aki hűséges ahhoz, aki őt megbízta, mint ahogy az volt Mózes is az ő egész házában. (Szám 12,7G) Mert annyival nagyobb dicsőségre méltó Mózesnél, amennyivel nagyobb tisztelete van a háznál annak, aki azt alkotta. Mert minden háznak van építőmestere; aki pedig a mindenséget alkotta, az az Isten. De míg Mózes hűséges volt az ő egész házában mint szolga, mint tanúja mindannak, amit hirdetni kellett, addig Krisztus, mint Fiú, a saját háza fölött áll. Ez a ház mi vagyunk, ha a bizalmat és a dicsőséges reménységet mindvégig szilárdan megtartjuk. (Szám 12,7G)
Isten szava, mint ítélet Ezért – amint a Szentlélek mondja:
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket,
mint a megkeseredésben, a kísértés napján a pusztában,
ahol atyáitok megkísértettek engem a próbatételben
noha látták cselekedeteimet
negyven éven át!
Megharagudtam ezért arra a nemzedékre,
és így szóltam: Mindig csak tévelyegnek szívükben!
Ők azonban nem ismerték fel az én útjaimat.
Amint megesküdtem haragomban:
Nem mennek be az én nyugalmamba!«
(Zsolt 95,7-11)
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket,
mint abban a megkeseredésben!«
Isten szava, mint ígéret 4 Mivel tehát még érvényben van az ő nyugalmába való bemenetelünk ígérete, féljünk attól, hogy közületek bárkit is későn jöttnek találjanak! (Zsolt 95,11) Mert a jó hírt kinyilatkoztatta nekünk ugyanúgy, mint nekik; de nekik nem szolgált javukra a hallott beszéd, mert nem egyesültek hitükben azokkal, akik hallgattak rá. Mi, akik hiszünk, bemegyünk a nyugalomba, ahogy megmondta:
Ezzel fejeződnek be ugyanis a világ teremtésének művei.
»Amint megesküdtem haragomban:
Nem mennek be az én nyugalmamba!«
(Zsolt 95,11)
»Ma, amikor meghalljátok az ő szavát,
meg ne keményítsétek szíveteket«.
(Zsolt 95,7)
Törekedjünk tehát bemenni abba a nyugalomba, nehogy valaki az engedetlenségnek ugyanazt a példáját kövesse. (Zsolt 95,11) Mert Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol és szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízeket és a velőket, s megítéli a szív gondolatait és szándékait. Semmiféle teremtmény nem láthatatlan a színe előtt, sőt, minden mezítelen és nyitott annak a szeme előtt, akinek elszámolással tartozunk.
Krisztus, az új szövetség igaz és tökéletes főpapja: 4,14-10,18
A főpapi tisztség Mivel tehát olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, tartsunk ki a hitvallás mellett. Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, bűn nélkül. Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre.Jegyzetek
1,1 Isten, a kinyilatkoztatás forrása, fokozatosan közölte titkait a pátriárkákkal és a prófétákkal, majd kinyilatkoztatta önmagát, saját benső titkait és az üdvösség és isteni irgalom tervét Fiának, Jézusnak a személye, tanítása és élete által. Jézus tehát az Atyaisten dicsőségének fénye és lényegének képmása, mert ő mutatja meg nekünk Isten gazdagságát.
1,3 Jézus nagyságát fejezik ki és foglalják össze az ószövetségi idézetek: Isten Fia, Teremtő, Kinyilatkoztató, Üdvözítő.
2,10 Illett: a helyettesítő szenvedés titka tárul fel: Jézus Krisztus helyettesít bennünket, és helyrehozza a bűnök által felborult rendet. Isten az emberek megmentésének ezt a módját választotta, és irgalmának ez felelt meg leginkább, s az ő igazságossága sem szenvedett csorbát.
3,1 Apostol, küldött: Jézust Isten küldte az emberekhez, hogy hirdesse nekik az üdvösséget. Főpap: ő a főpapja az általa alapított keresztény vallásnak.
3,2 Isten házában, az Egyházban Jézus a Fiú; Mózes viszont, bármennyire hűséges volt is, csak szolga volt Isten népe körében. Jézus tehát nagyobb Mózesnél, miként az építész is nagyobb a háznál, amelyet épített.