És mit mond neki az isteni válasz?
»Meghagytam magamnak hétezer férfit,
akik nem hajtottak térdet Baál előtt«.
(1Kir 19,18)
Hogyan is van tehát? Amit Izrael keres, azt nem érte el, a választottak pedig elérték. A többiek viszont vakok lettek, amint meg van írva:
»Isten a kábulat lelkét adta nekik;
szemeket, hogy ne lássanak,
füleket, hogy ne halljanak,
mind a mai napig«.
(Iz 6,9-10; MTörv 29,3)
»Asztaluk váljék számukra tőrré és csapdává,
botránkozássá és megtorlássá!
Szemük homályosodjék el, hogy ne lássanak,
és hátukat görnyeszd meg egészen!«
(Zsolt 69,23)
Hasonlat az olajfáról Nektek, nemzeteknak azonban azt mondom: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm, hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket. Mert ha az ő félreállításuk a világ megbékélését szolgálja, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból? Ha a termés zsengéje szent, a belőle készült tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok. Ha egyik-másik ág le is törött, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük, s így részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének, ne kérkedj az ágak ellenében. Ha kérkedsz, tudd meg, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
Mondhatnád ugyan: »Azért törték le azokat az ágakat, hogy engem beoltsanak.« Igen, ők a hitetlenség következtében törtek le, te azonban a hit által állsz; ne légy tehát fennhéjázó, hanem félj. Mert ha Isten nem kegyelmezett meg a természetes ágaknak, neked sem fog megkegyelmezni!
Lásd meg tehát Isten jó voltát és szigorúságát! Azok iránt, akik elestek, a szigorúságát, irántad pedig Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban – máskülönben téged is le fognak metszeni. De ha felhagynak hitetlenségükkel, őket is beoltják, mert Istennek van hatalma, hogy újra beoltsa őket. Ha ugyanis téged kivágtak a természetes vadolajfából, és beoltottak a természet rendjén kívül a nemes olajfába, mennyivel inkább be fogják oltani saját olajfájukba azokat, akik a természet szerint oda tartoznak?
Izrael végső megmentése 25Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép, s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva:
»Eljön a Szabadító Sionból,
és elfordítja Jákobtól a gonoszságot.
(Iz 59,20-21 G)
S ez lesz velük a szövetségem,
amikor elveszem a bűneiket«.
(Jer 31,33-34)
Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai!
Mert ki ismerte az Úr gondolatát?
Vagy ki volt az ő tanácsadója?
Vagy ki adott előbb neki,
hogy vissza kellene fizetnie?
(Iz 40,13-14)
A HÍVEK ÉLETE: 12,1-15,13
Új élet a közösségben 12 1Kérlek tehát benneteket, testvérek, Isten irgalmasságára, hogy adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen a ti ésszerű istentiszteletetek. Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújításával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes.Azt mondom ugyanis mindegyikteknek a nekem adott kegyelemnél fogva, hogy senki se gondoljon magáról a kelleténél többet; hanem józanul gondolkodjék, mindenki a hit mértéke szerint, amelyet Isten juttatott neki. Amint ugyanis egy testben sok testrészünk van, s nem ugyanaz a rendeltetése minden testrésznek, ugyanúgy vagyunk sokan egy test Krisztusban; egyenként pedig egymásnak tagjai. Különböző adományaink vannak a nekünk adott kegyelemnek megfelelően: ha prófétaság, akkor gyakoroljuk a hit mértéke szerint; ha szolgálat, akkor fáradozzunk a szolgálatban; ha valaki tanít, tanítson; aki buzdít, buzdítson; aki adakozik, tegye egyszerűségben; aki elöljáró, buzgóságban, aki irgalmasságot gyakorol, vidámságban.
Felhívás a Lélekben való életre A szeretet legyen tettetés nélkül! Utáljátok a rosszat, s ragaszkodjatok a jóhoz! Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek egymás iránt gyengédek, a tisztelet dolgában egymással versengők, az igyekezetben nem lusták, lélekben buzgók: az Úrnak szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban, támogassátok a szenteket szükségleteikben; gyakoroljátok a vendégszeretetet! Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok, és ne átkozzátok! Örüljetek az örvendezőkkel, és sírjatok a sírókkal! Legyetek egyetértők egymás között, nem nagyravágyók, hanem együttérzők az alacsonyrendűekkel. Ne legyetek bölcsek a magatok szemében ! (Péld 3,7)
Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért! A jóra törekedjetek minden ember előtt!. (Péld 3,4 G) Amennyiben rajtatok áll, lehetőség szerint éljetek békében minden emberrel! Ne tegyetek a magatok ügyében igazságot, kedveseim, hanem adjatok helyet az isteni haragnak, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én majd megfizetek« – mondja az Úr. (MTörv 32,35) 20Hanem, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni! Mert ha ezt teszed, eleven parazsat gyűjtesz a fejére. (Péld 25,21-22) Ne hagyd, hogy a rossz legyőzzön téged; te győzd le a rosszat jóval!
Viselkedés a politikai hatalommal 13 1Mindenki vesse alá magát a felettes hatóságoknak! Nincs ugyanis hatalom, csak Istentől; amelyek pedig vannak, azokat Isten rendelte. Aki tehát ellene szegül a felsőbbségnek, szembeszáll Isten rendelésével. Az ellenszegülők pedig önmagukat vetik ítélet alá. Mert a fejedelmek a jótettet nem büntetik, csak a rosszat. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a felsőbbségtől? Tedd a jót, és dicséretet nyersz tőle, mert ő Isten szolgája a javadra. De ha rosszat tettél, félj, mert nem ok nélkül hordozza a kardot; szolgája ugyanis Istennek, hogy bosszút álljon büntetéssel azon, aki rosszat cselekszik. Eszerint tehát szükséges, hogy alávessétek magatokat, nemcsak a büntető harag, hanem a lelkiismeret miatt is. És az adókat is fizessétek, mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a szolgálatban fáradoznak. Adjátok meg tehát mindenkinek, amivel tartoztok; akinek adóval, annak az adót, akinek illetékkel, annak az illetéket, akinek félelemmel, annak a félelmet, akinek tisztelettel, annak a tiszteletet!
A szeretet parancsa Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeretitek, mert aki felebarátját szereti, teljesítette a törvényt. 0 Azt ugyanis, hogy ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, hamis tanúságot ne szólj, ne kívánd meg a másét, és ami egyéb parancs még van, újra egybefoglalja ez az egy ige: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. (Kiv 20,13-17; MTörv 5,17-21;Lev 19,18) A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A törvény teljesítése tehát a szeretet.
Annál is inkább, mivel ismeritek az időt, hogy itt az óra, amikor fel kell kelnünk az álomból. Most ugyanis az üdvösség közelebb van már hozzánk, mint amikor hívők lettünk. Az éjszaka előrehaladt, a nappal pedig elközelgett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük magunkra a világosság fegyvereit. Mint nappal, járjunk tisztességesen; nem tobzódásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem civódásban és versengésben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket az érzéki vágyakban!
„Erősek” és „gyengék” a közösségben 14 1Karoljátok fel szeretettel azt, aki gyönge a hitben, de anélkül, hogy vitatkoznátok az eltérő felfogásokról. Van, aki hiszi, hogy mindent szabad ennie; aki pedig gyönge, az növényekkel táplálkozik. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Hiszen Isten magáévá fogadta őt. Ki vagy te, hogy kárhoztasd más szolgáját? Urának áll vagy bukik; bizonyára állni fog, mert Istennek van hatalma, hogy fenntartsa.
Van, aki különbséget tesz nap és nap között, más meg egyformán ítél meg minden napot: kövesse mindenki a maga meggyőződését. Aki megtartja a napot, az Úrért tartja meg; s aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, mert hálát ad Istennek; és aki nem eszik, az Úrra való tekintetből nem eszik – s ő is hálát ad Istennek. Hiszen egyikünk sem él önmagának, és egyikünk sem hal meg önmagának; amíg élünk, az Úrnak élünk, s ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Akár élünk tehát, akár halunk, az Úré vagyunk. Krisztus ugyanis azért halt meg és kelt életre, hogy a holtaknak is, az élőknek is Ura legyen.
Miért ítéled meg hát testvéredet? És te miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan odaállunk majd Krisztus ítélőszéke elé. Mert írva van:
»Életemre mondom – mondja az Úr –,
minden térd meghajlik előttem,
és minden nyelv magasztalja Istent«.
(Iz 49,18; 45,23)
14Tudom, és meggyőződésem az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában; csak annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. De ha a testvéred elszomorodik az ételed miatt, akkor már nem a szeretetnek megfelelően jársz el. Ne veszítsd el ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt! Ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek! Isten országa ugyanis nem étel és nem ital dolga, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben. Aki ebben szolgál Krisztusnak, kedves az Isten előtt, és dicséretes az emberek előtt. Azért tehát arra törekedjünk, ami békességre és egymás épülésére szolgál. Ne rontsd le az étel miatt Isten művét! Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botránkozást okozva eszi. Jobb, ha nem eszel húst és nem iszol bort, sem egyebet nem teszel, ami miatt testvéred megütközik.
A hitből eredő meggyőződésed maradjon a tied Isten előtt! Boldog, aki nem ítéli el magát azzal, amire elhatározza magát. Akinek azonban kétségei vannak, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert cselekvése nem származik meggyőződésből. Bűn tehát mindaz, ami nem történik hitből eredő meggyőződésből.
Jegyzetek
11,3 Isten megtartja ígéreteit: ha a választott nép visszautasítja magatartásával az üdvösséget, Isten kiválasztja tervei megvalósításához a „maradék”-ot, amelyről az egykori próféták ismételten említést tesznek.
11,25 Izraelnek a másik, választott része már most részesül a megváltásban; miután a pogányok megtérnek, Izrael egésze is hinni fog. Pál Istentől kapta ezt a kinyilatkoztatást, s ezt itt nyilvánosságra hozza.
11,32 Meglehetősen erős megfogalmazás (vö. Gal 3,22). Isten azt akarja, hogy mindenki megtapasztalja: saját erejéből képtelen a bűnöktől és azok következményeitől megszabadulni. Ezután siet az ember segítségére a maga irgalmával. Így az ember megértheti, hogy kitől származik az üdvösség, és áldani fogja Istent. Bezárt: hagyta, hogy megtapasztalja a bűnnek való kiszolgáltatottságot.
12,1 Ésszerű: Istennek olyan tisztelete, amely értelmes voltunknak megfelel. Értelmünket a Teremtőtől kaptuk, istentiszteletünket ezért egész értelmes valónkkal ki kell fejeznünk: értelmünkkel, akaratunkkal, külső cselekedeteinkkel, egész életünkkel.
12,20 A szemita megfogalmazás értelme: hadd legyen ellenséged feje vörös, mint az izzó parázs, a szégyentől: szégyenítse meg a szereteted, s bánja meg a gonoszságot, amit veled tett.
13,1 Az 1-7. versekben Pál arról beszél, hogy a tekintélynek alá kell vetnünk magunkat. Pál ezt a kötelezettséget visszavezeti az Isten iránti engedelmességre, anélkül azonban, hogy felvetné és megoldaná a tekintélyekkel kapcsolatban fölmerülő problémákat. Tulajdonképpen visszás dolog az, ha ember embernek engedelmeskedik, hisz mindketten egyformán emberek; Istennek engedelmeskedni azonban nemes és szent dolog, még közvetve is, amikor az ő tekintélyét legitim közvetítők hordozzák.
14,1 A hitben erősek a pogányok, mert hittek, gyöngék a zsidók, mert hittek ugyan, de nehezen szakadnak el a mózesi törvény előírásaitól, és mások magatartását bírálják; egyedül Krisztusra tartozik az ítélkezés (6-8.v.).
14,14 Cselekedeteink döntő, gyakorlati szabálya a lelkiismeret. Ha tilt vagy parancsol, követni kell, mert különben vétkezünk. Ha megenged vagy javasol, követhetjük, de nem vagyunk erre kötelezve.