A zsidó nép kiválasztott maradéka.
11 Azt kérdem tehát: vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla! Hisz én is izraelita vagyok, Ábrahám véréből, Benjamin törzséből. Isten nem vetette el népét, melyet öröktől fogva kiválasztott. Nem tudjátok mit mond az Írás Illés történetében, mikor így vádolta Izraelt Isten előtt: „Uram, prófétáidat fölkoncolták, oltáraidat lerombolták, csak magam maradtam meg, de nekem is életemre törnek.” S mit felelt rá az isteni szózat? „Megtartottam magamnak hétezer férfit, akik nem hajtottak térdet Baál előtt.” Így a jelenben is van egy maradék, akiket a kegyelem választott ki. De ha ez kegyelem alapján történt, akkor nem tettek fejében, különben a kegyelem már nem volna kegyelem.A pogányok megtérésének hatása a zsidó népre.
Hogy is állunk tehát? Amit Izrael keresett, azt nem érte el. Csak a kiválasztott maradék érte el. A többiek elvakultak, amint meg van írva: „Isten értetlenség lelkét bocsátotta rájuk, látásra nem nyíló szemet, hallásra nem táruló fület mind a mai napig.” És Dávid azt mondja:„Asztaluk legyen csapdává és tőrré
megtorlásukra, meg botránykővé. Homályosodjék el szemük ne lássanak,
és nyomorítsd görbére hátukat.” Kérdem tehát: azért botlottak meg, hogy elessenek? Szó sincs róla! Vétkükből inkább üdvösség fakadt a pogányoknak, hogy versenyre serkentse őket. Ha pedig vétkük gazdagítja a világot és megfogyatkozásuk is hasznos a pogányoknak, mennyivel inkább lesz azzá teljes számuk. Nektek pogányoknak meg azt mondom: amennyiben a pogányok apostola vagyok, hivatásomat nagyra tartom. Szeretném versengésre serkenteni véreimet és szeretnék legalább néhányat közülük az üdvösségre vezetni. Ha ugyanis már elvetésük is megbékélése a világnak, mi más lesz fölvételük, ha nem élet a halálból? Ha szent a búza zsengéje, szent lesz a kenyér is; s ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is. Ha egyik-másik ág le is tört, s te vad olajfa létedre beléjük lettél oltva, és részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének, ne dicsekedjél az ágak rovására. Ha mégis dicsekednél, tudd meg: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged. Mondhatnád ugyanis: letörtek az ágak, hogy én legyek beoltva. Ez igaz. A hitetlenség miatt törtek le, te viszont a hit által állsz. Ne légy tehát fönnhéjázó, inkább félj. Ha ugyanis a természetes ágaknak nem kegyelmezett Isten, hátha neked sem kegyelmez. Értsd meg hát Isten jóságát és szigorúságát: szigorúságát a vétkesek iránt irántad pedig Isten jóságát, föltéve, ha megmaradsz a jóban, különben téged is lenyesnek. De ők is be lesznek oltva, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, mert Istennek van hatalma ahhoz, hogy újra beoltsa őket. Ha tehát téged levágtak a természetes vadolajfáról, és a természet rendjén kívül beoltottak a nemes olajfába, mennyivel inkább lesznek beoltva saját olajfájukba azok, akik természet szerint is odavalók.
A zsidók jövendő megtérése.
Nem szeretném, testvérek, hogy tájékozatlanok maradjatok e titok dolgában, hogy bölcseknek ne képzeljétek magatokat. A vakság csak részben veri Izraelt, míg a pogányok teljes számban meg nem térnek. Akkor majd egész Izrael üdvözül, amint írva van: „Sionból jön a szabadító,ki eltörli Jákob gonoszságát: ez lesz szövetségem velük,
amikor megbocsátom bűnüket.” Az evangéliumot tekintve ugyan ellenségek, a ti javatokra, de a kiválasztás által kedvesek őseik miatt. Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását. Hiszen, amint egykor ti nem hittetek Istennek, de most azoknak hitetlensége miatt irgalmasságot találtatok, úgy ők ma hitetlenekké lettek az irántatok tanúsított irgalmasság miatt, hogy egykor majd irgalomra találjanak. Isten hagyta, hogy mindnyájan hitetlenségbe merüljenek, hogy mindenkin könyörüljön. Mekkora a mélysége Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily megfoghatatlanok szándékai,
mily kifürkészhetetlenek útjai! Vajon ki látta az Úr gondolatait?
Tanácsot ki adott neki? Ki kölcsönzött neki,
hogy visszakövetelhetné tőle? Minden belőle, általa és érte van,
dicsőség néki mindörökké! Ámen.
Buzdítás a keresztény életre
Általános szabályok
Istennek tetsző élet.
12 Testvérek, Isten irgalmára kérlek titeket: adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen értelmes istentiszteletetek. Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodástok megújulásával, hogy fölismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi kedves neki, és mi a tökéletes. A nekem adott kegyelemnél fogva azt mondom mindegyikteknek: senki se becsülje magát kelleténél többre, hanem gondolkodjék magáról mindenki józanul az Istentől neki juttatott hit mértéke szerint. Amint ugyanis egy testben több tagunk van, de nem ugyanaz a feladata mindegyik tagnak, éppúgy sokan egy testet alkotunk Krisztusban, egyenként viszont egymásnak tagjai vagyunk. A nekünk adott kegyelemnek megfelelően azonban különböző ajándékaink vannak: aki a prófétálást kapta, prófétáljon a hit szabályai szerint; aki tisztséget kapott, gyakorolja tisztségét; aki tanító, oktasson; aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson; aki alamizsnát oszt, tegye egyszerűségben; aki elöljáró, legyen gondos; aki irgalmasságot gyakorol, tegye derűsen.Felebaráti szeretet.
Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz. Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek gyöngédek, tiszteletadás dolgában legyetek előzékenyek. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkűek: az Úr az, akinek szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban. Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, s gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok üldözőiteket, áldjátok és ne átkozzátok! Örvendezzetek az örvendezőkkel, a sírókkal pedig sírjatok. Éljetek egyetértésben. Ne legyetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez. Ne tartsátok magatokat önmagatoktól okosaknak.Ellenségszeretet.
Rosszért rosszal senkinek se fizessetek. Törekedjetek a jóra (nemcsak Isten, hanem) az emberek előtt is. Amennyiben rajtatok múlik, lehetőleg éljetek minden emberrel békességben. Bosszút ne álljatok, szeretteim, hanem hagyjátok az ítélet haragjára, mert írva van: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek” – mondja az Úr. Sőt „ha ellenséged éhezik, adj enni neki; ha szomjazik, adj inni neki; mert ha így teszel, égő parazsat raksz a fejére.” Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, te győzd le jóval a rosszat.Engedelmesség a fölöttes hatalom iránt.
13 Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Nincs ugyanis hatalom, csak Istentől. Ahol hatalom van, azt Isten rendelte. Aki tehát szembeszáll a hatalommal, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet. A felsőbb hatalom nem arra való, hogy elijesszen a jótettől, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kellejen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót, és megdicsér. Isten eszköze az ugyanis a te javadra. De ha rosszat teszel, félj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn. Alá kell rendelnetek magatokat, nemcsak a megtorlás, hanem a lelkiismeret miatt is. Ezért fizettek adót is, hiszen Isten szolgái, akik azt behajtják. Adjátok meg tehát mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak adót, akinek vám, vámot, akinek hódolat, hódolatot, akinek tisztelet, tiszteletet.A törvény tökéletes teljesítése.
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki felebarátját szereti, teljesíti a törvényt. Ezeket a parancsolatokat: „Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, (hamisan ne tanúskodjál,) másét ne kívánd”, s a többit mind ez az egy foglalja össze: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. Így tegyetek, hiszen ismeritek az időt. Itt az óra, hogy fölébredjünk álmunkból: üdvösségünk most közelebb van, mint amikor hívők lettünk. Múlóban az éjszaka, a nappal közel. Vessük le hát a sötétség tetteit, s öltsük magunkra a világosság fegyvereit. Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne lakmározásban és részegeskedésben, ne fajtalanságban és tobzódásban, ne civódásban és versengésben. Inkább az Úr Jézus Krisztust öltsétek magatokra, és ne dédelgessétek testeteket, hogy bűnös kívánságokra ne gerjedjen.Magatartás az aggályos keresztényekkel szemben
Óvás a szeretetlenségtől.
14 Karoljátok föl az aggályos lelkiismeretűt, anélkül hogy fölfogását elítélnétek. Van, aki azt hiszi, hogy mindent ehet, az aggályos azonban csak zöldségfélével táplálkozik. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; aki pedig nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen az Isten magáénak tekinti őt. Ki vagy te, hogy más szolgája fölött ítélkezel? Saját urának áll vagy bukik. De meg fog állni, mert van elég hatalma az Úrnak ahhoz, hogy fönntartsa. Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindenki a maga meggyőződését. Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi. S aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszi, és ő is hálát ad Istennek. Egyikünk sem él, s egyikünk sem hal meg önmagának. Amíg élünk, az Úrnak élünk, s ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár halunk, az Úré vagyunk. Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt föl, hogy holtakon is, élőkön is uralkodjék. Miért ítéled hát el testvéredet? Miért veted meg felebarátodat? Hiszen mindnyájan megjelenünk Isten ítélőszéke előtt. Így mondja az Írás:„Megesküdtem önmagamra, szól az Úr:
előttem hajlik meg minden térd,
s minden nyelv Istent magasztalja.” Tehát mindegyikünk magáról ad számot Istennek.