Kis türelmet
Mindenki vétkezett 3 Mi előnye van tehát a zsidónak? Vagy mi haszna a körülmetélkedésnek?
2Sok, minden tekintetben. Éspedig először az, hogy Isten rájuk bízta igéit.
Mit számít az, hogy közülük egyesek hitetlenek voltak? Vajon azoknak a hitetlensége megszünteti-e Isten hűségét? Bizony nem!
Ellenkezőleg, Isten igaz, legyen bár minden ember hazug, amint meg van írva: »Hogy elismerjenek igaznak beszédeidben, és győztes légy, mikor perbe szállnak veled«. (Zsolt 116,11;Zsolt 51,6)
De mit mondjunk arra, ha a mi igaztalanságunk teszi nyilvánvalóvá Isten igazságát? Nem igazságtalan-e Isten, amikor haragjával sújt? – Emberi módon szólok.
Semmiképpen sem. Különben hogyan ítélné meg Isten ezt a világot?
De ha Isten igazsága az én hazugságom révén bővelkedik az ő dicsőségére, akkor miért sújt engem az ítélet, mint bűnöst? És miért ne tennénk rosszat, hogy jó származzék belőle, amivel rágalmaznak is minket egyesek, s ránk fogják, hogy mi így beszélünk? Az ilyen embereket méltón sújtja az ítélet.
Hogyan áll tehát a dolog? Különbek vagyunk-e náluk? Semmiképpen sem. Az imént bizonyítottuk be, hogy a zsidók és a görögök mind alá vannak vetve a bűnnek, amint írva van:

»Nincs egy igaz ember sem;

nincs, aki értene, nincs, aki keresse Istent;

mindnyájan eltévedtek, s egyaránt haszontalanok lettek,
nincs, aki jót tenne, nincs egyetlen egy sem. (Préd 7,20; Zsolt 14,1-3)

A torkuk tátongó sír,
nyelvüket álnokul forgatják,
kígyók mérge van az ajkuk alatt. (Zsolt 5,10;Zsolt 140,4)

Átkozódással és keserűséggel van tele a szájuk. (Zsolt 10,7)

Lábuk gyors a vérontásra.

Csapás és szerencsétlenség van útjaikon,

s a békesség útját nem ismerik, (Iz 59,7-8)

Isten félelme nincs a szemük előtt«. (Zsolt 36,2)

Mi pedig tudjuk, hogy mindazt, amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak, s így minden száj némuljon el, és az egész világ kerüljön Isten ítélete alá! Mert nincs az az ember, aki megigazul előtte a törvény tettei által. Hiszen a törvény csak megismerteti a bűnt. (Zsolt 143,2)
Megigazulás és új élet: 3,21-8,39
Megigazulás a hit által Most azonban Isten igazvolta nyilvánvaló lett, függetlenül a törvénytől. A törvény és a próféták tanúságot tesznek róla. Istennek ez az igazvolta pedig a Jézus Krisztusba vetett hit által irányul mindazokra, akik hisznek benne; különbségtétel ugyanis nincsen. Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik Isten dicsőségét. Ingyen igazulnak meg az ő kegyelméből a megváltás által, amely Jézus Krisztusban van, akit Isten rendelt vére által történő engesztelésül, a hit révén, hogy így kimutassa a maga igazvoltát, miután eltűrte az előző idő bűneit Isten béketűrésével, hogy kimutassa – mondom – a maga igazvoltát a mostani időben, s hogy ő maga igaz legyen, s megigazulttá tegye azt, aki Jézus Krisztus hitéből való.
Lehet-e akkor dicsekedni? Ki van zárva! Melyik törvény által? A cselekedetek törvénye által? Nem, hanem a hit törvénye által. Mi ugyanis azt tartjuk, hogy az ember a hit által igazul meg a törvény cselekedetei nélkül. Vagy Isten csak a zsidóké volna, s nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is! Mert ugyanaz az egy Isten az, aki megigazulttá teszi a körülmetéltet a hitből, és a körülmetéletlent a hit által. 31Lerontjuk tehát a törvényt a hit által? Dehogyis! Ellenkezőleg: megerősítjük a törvényt.
Jegyzetek

3,2 Isten igéi: a Szentírás egésze, amely bemutatja az üdvtörténetet a Teremtés könyvének ígéreteitől a próféták által adott ígéretekig.

3,31 Megerősítjük a törvényt: a törvényből még akkor sem származhatott megigazulás, ha betartották, mert a megigazulás Isten ajándéka. Mindenesetre, ha a törvényt betartották, ahogyan kellett, vagyis az ígéreteket adó Isten iránti engedelmességből, akkor mégis értékes volt. Isten ugyanis, bár a megigazulást nem a törvények betartásáért adja meg, megadja a hit miatt, amellyel a törvényt fogadják és teljesítik.


Minden fejezet...
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16