A zsidók kiváltságai.
3 Mi előnye van tehát a zsidónak? S mi haszna a körülmetélésnek? Minden tekintetben sok. Először is az, hogy Isten rájuk bízta kinyilatkoztatását. De hogyan? Ha némelyek hitetlenek voltak, vajon hitetlenségük megszünteti Isten hűségét? Egyáltalán nem. Ellenkezőleg: Isten igaz, még ha minden ember hazug is. Így mondja az Írás:„Ám te Uram, igaz vagy igéidben
és diadalmas ítéleteidben.” De mit szóljunk ahhoz, hogy gonoszságunkból lesz nyilvánvalóvá Isten igaz volta? Hát, emberileg szólva, nem igazságtalan az Isten, amikor haragjával sújt? Semmiképp sem. Különben hogyan ítélkezhetnék Isten a világ fölött? De hogyha Isten igazsága hazugságom révén csak nőttön-nő az ő dicsőségére, miért marasztal el engem bűnösnek? S miért ne tennénk rosszat, hogy jó származzék belőle, amint némelyek rágalmaznak minket és azt állítják, hogy mi ilyesmit mondunk. Ezek elmarasztalása jogos.
A zsidók és pogányok egyformán bűnösök.
Hogy áll a dolog? Különbek vagyunk náluk? Egyáltalán nem. Hiszen az előbb bizonyítottuk be, hogy a zsidó is, a pogány is egyaránt alá van vetve a bűnnek. Meg van írva:„Nincs igaz egy sem; nincs aki értene,
nincs, aki Istennel törődne. Mind tévelyegnek,
romlásra váltak valamennyien,
egyetlenegy sincs, aki jót tegyen. Tátongó sír a torkuk
és nyelvükkel csalárdul szólanak,
áspisok mérge ajkaik alatt. Szájukat lepi keserűség, átok, a vérontásra, arra gyors a lábuk. Romlás és balság jár útjukon, a béke útja idegen nekik, az Isten félelmét nem ismerik.” Mi pedig tudjuk, hogy bármit mond a törvény, a törvény alatt élőnek mondja, hogy némuljon el minden száj, s az egész világ bűnösnek vallja magát Isten előtt.