A papi öltözékek elkészítése 39
1A kék, bíbor és karmazsin színű fonalból és a lenből pedig ruhákat készített, és Áron azokba öltözött, amikor a szentélyben szolgált – úgy, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek.
2Elkészítette tehát az efódot is aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, műszövő munkával; az aranyat vékony lemezekre vágta, és fonalakra nyújtotta, hogy bele lehessen szőni az előbb említett színű fonalak közé. Elkészítette a két csatlakozó vállpántot is a két felső végére, valamint az övet ugyanazokból a színekből, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek. Elkészítette a két ónixkövet is aranyba foglalva, és rájuk véste pecsétmetsző munkával Izrael fiainak nevét. Aztán rátette őket a vállravaló vállpántjaira, hogy emlékeztessenek Izrael fiaira, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
Elkészítette a tudakolót is műszövő munkával, a vállravaló szövése szerint, aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből. Ez négyzet alakú volt, kétrétű, egy-egy arasz méretű. Aztán tett rá négy sor drágakövet: az első sorban karneol, topáz és smaragd volt, a másodikban karbunkulus, zafír és jáspis, a harmadikban jácint, achát és ametiszt, a negyedikben krizolit, ónix meg berill, aranyba foglalva fajtánként. Erre a tizenkét kőre Izrael tizenkét törzsének neve volt vésve, egy-egy név mindegyikre. Készítettek a tudakolóra sodrott láncocskákat is színaranyból, valamint két kis horgot és ugyanannyi aranykarikát. A karikákat aztán ráillesztették a tudakoló két sarkára, hogy róluk függjön a két aranylánc, ezeket pedig hozzáfűzték a vállravaló pántjain kiálló kis horgokhoz. Ezek a dolgok elöl is, hátul is úgy egymáshoz illettek, hogy az efód és a tudakoló egymáshoz simultak, mert az övnél össze voltak szorítva, és a kék zsinórral odakapcsolt karikák révén jó erősen összefogva, hogy lazán ne álljanak, és egymástól el ne váljanak.
Készítettek még két aranykarikát, ezeket ráillesztették az efód két vállrészére, elöl kissé lejjebb, közel az összefűzéshez az efód öve felett. Kék bíborzsinórral csatolták a tudakolót karikáinál fogva az efód karikáihoz, úgyhogy az efód öve felett volt, és nem csúszott el a tudakoló az efódtól – amint az Úr megparancsolta Mózesnek.
Elkészítették az efód köntösét is, kék fonalból az egészet, rajta fenn, középen a nyílást a fej számára, és a nyílást körülvevő szövött szegélyt, alul pedig, a lábnál, a gránátalmákat, kék, bíbor, karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, valamint a csengőket színaranyból. Az utóbbiakat a köntös alsó szegélyére helyezték a gránátalmák közé körben, mindig egy aranycsengőt, aztán egy gránátalmát, hogy ezekkel ékesítve járjon a főpap, ha szolgálatot teljesít – úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
Elkészítették a lenvászon köntösöket is Áronnak és fiainak szövőmunkával, és a süvegeket ékességükkel együtt lenből, valamint a gyolcsnadrágokat lenből, az övet pedig sodrott lenből, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból, hímző munkával, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
Elkészítették a szent méltóság lemezét is színaranyból, és ráírták pecsétmetsző munkával: »Az Úr Szentje«, és kék zsinórral hozzáfogták a süveghez, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
A munka befejezése 32Elkészült tehát a hajléknak és a bizonyság sátrának egész műve, és Izrael fiai megtettek mindent, amit az Úr megparancsolt Mózesnek.
Erre elvitték Mózeshez a hajlékot, a fedelét és minden tartozékát, karikáit, deszkáit, reteszrúdjait, oszlopait, talpait, a vörösre festett kosbőrből készült takarót, a másik, halbőrből való takarót, a függönyt, a ládát, annak rúdjait, az engesztelőhelyet, az asztalt, annak tartozékaival és a kitett kenyerekkel együtt, a mécstartót, a mécseseket tartozékaival és az olajjal együtt, az aranyoltárt, a kenetet, a fűszerekből való füstölőszert, a sátor bejáratára való függönyt, a rézoltárt, annak rostélyát, rúdjait és minden eszközét, a mosdómedencét talapzatával együtt, az udvar kárpitjait és oszlopait talpukkal együtt, az udvar bejáratára való függönyt, az udvar köteleit és cövekeit. Semmi sem hiányzott azokból az eszközökből, amelyeket a hajlék szolgálatára a szövetség sátra számára a parancs szerint készíteni kellett. A ruhákat, amelyeket a szentélyben a papok, azaz Áron és fiai viselnek, szintén elhozták Izrael fiai, úgy, ahogy az Úr parancsolta.
Amikor Mózes látta, hogy elkészült minden, megáldotta őket.
2Elkészítette tehát az efódot is aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, műszövő munkával; az aranyat vékony lemezekre vágta, és fonalakra nyújtotta, hogy bele lehessen szőni az előbb említett színű fonalak közé. Elkészítette a két csatlakozó vállpántot is a két felső végére, valamint az övet ugyanazokból a színekből, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek. Elkészítette a két ónixkövet is aranyba foglalva, és rájuk véste pecsétmetsző munkával Izrael fiainak nevét. Aztán rátette őket a vállravaló vállpántjaira, hogy emlékeztessenek Izrael fiaira, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
Elkészítette a tudakolót is műszövő munkával, a vállravaló szövése szerint, aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből. Ez négyzet alakú volt, kétrétű, egy-egy arasz méretű. Aztán tett rá négy sor drágakövet: az első sorban karneol, topáz és smaragd volt, a másodikban karbunkulus, zafír és jáspis, a harmadikban jácint, achát és ametiszt, a negyedikben krizolit, ónix meg berill, aranyba foglalva fajtánként. Erre a tizenkét kőre Izrael tizenkét törzsének neve volt vésve, egy-egy név mindegyikre. Készítettek a tudakolóra sodrott láncocskákat is színaranyból, valamint két kis horgot és ugyanannyi aranykarikát. A karikákat aztán ráillesztették a tudakoló két sarkára, hogy róluk függjön a két aranylánc, ezeket pedig hozzáfűzték a vállravaló pántjain kiálló kis horgokhoz. Ezek a dolgok elöl is, hátul is úgy egymáshoz illettek, hogy az efód és a tudakoló egymáshoz simultak, mert az övnél össze voltak szorítva, és a kék zsinórral odakapcsolt karikák révén jó erősen összefogva, hogy lazán ne álljanak, és egymástól el ne váljanak.
Készítettek még két aranykarikát, ezeket ráillesztették az efód két vállrészére, elöl kissé lejjebb, közel az összefűzéshez az efód öve felett. Kék bíborzsinórral csatolták a tudakolót karikáinál fogva az efód karikáihoz, úgyhogy az efód öve felett volt, és nem csúszott el a tudakoló az efódtól – amint az Úr megparancsolta Mózesnek.
Elkészítették az efód köntösét is, kék fonalból az egészet, rajta fenn, középen a nyílást a fej számára, és a nyílást körülvevő szövött szegélyt, alul pedig, a lábnál, a gránátalmákat, kék, bíbor, karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, valamint a csengőket színaranyból. Az utóbbiakat a köntös alsó szegélyére helyezték a gránátalmák közé körben, mindig egy aranycsengőt, aztán egy gránátalmát, hogy ezekkel ékesítve járjon a főpap, ha szolgálatot teljesít – úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
Elkészítették a lenvászon köntösöket is Áronnak és fiainak szövőmunkával, és a süvegeket ékességükkel együtt lenből, valamint a gyolcsnadrágokat lenből, az övet pedig sodrott lenből, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból, hímző munkával, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
Elkészítették a szent méltóság lemezét is színaranyból, és ráírták pecsétmetsző munkával: »Az Úr Szentje«, és kék zsinórral hozzáfogták a süveghez, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
A munka befejezése 32Elkészült tehát a hajléknak és a bizonyság sátrának egész műve, és Izrael fiai megtettek mindent, amit az Úr megparancsolt Mózesnek.
Erre elvitték Mózeshez a hajlékot, a fedelét és minden tartozékát, karikáit, deszkáit, reteszrúdjait, oszlopait, talpait, a vörösre festett kosbőrből készült takarót, a másik, halbőrből való takarót, a függönyt, a ládát, annak rúdjait, az engesztelőhelyet, az asztalt, annak tartozékaival és a kitett kenyerekkel együtt, a mécstartót, a mécseseket tartozékaival és az olajjal együtt, az aranyoltárt, a kenetet, a fűszerekből való füstölőszert, a sátor bejáratára való függönyt, a rézoltárt, annak rostélyát, rúdjait és minden eszközét, a mosdómedencét talapzatával együtt, az udvar kárpitjait és oszlopait talpukkal együtt, az udvar bejáratára való függönyt, az udvar köteleit és cövekeit. Semmi sem hiányzott azokból az eszközökből, amelyeket a hajlék szolgálatára a szövetség sátra számára a parancs szerint készíteni kellett. A ruhákat, amelyeket a szentélyben a papok, azaz Áron és fiai viselnek, szintén elhozták Izrael fiai, úgy, ahogy az Úr parancsolta.
Amikor Mózes látta, hogy elkészült minden, megáldotta őket.
Jegyzetek
39,1 Vö. Kiv 28,1-43.
39,2 Az efód (jelen fordításunkban gyakran „vállravaló”) a papi ruha egyik része (sem a rendeltetését, sem nevének jelentését nem ismerjük pontosan).
39,32 Az elkészült tárgyakat Mózes felülvizsgálja, aztán megáldja.
Minden fejezet...