Kis türelmet
A tízparancsolat 20 1Akkor Isten elmondta mindezeket a szavakat:
»Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Rajtam kívül más istened ne legyen! 4Ne készíts magadnak faragott képet, és semmiféle képmást arról, ami fenn van az égen, vagy lenn a földön, vagy a föld alatt, a vizekben! Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened erős és féltékeny vagyok, és az atyák vétkét megtorlom gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, akik gyűlölnek engem! De irgalmasságot gyakorlok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsaimat.
7Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét: mert nem hagyja büntetlenül az Úr azt, aki hiába veszi az Úr, az ő Istene nevét!
8Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld! Hat napon dolgozzál, és végezd minden munkádat! A hetedik napon azonban az Úrnak, a te Istenednek szombatja van: semmiféle munkát se végezz azon se te, se fiad, se lányod, se rabszolgád, se szolgálód, se állatod, se a jövevény, aki a kapuidon belül van! Hat nap alatt alkotta ugyanis az Úr az eget és a földet, a tengert, és mindazt, ami bennük van, a hetedik napon azonban megpihent, azért áldotta meg az Úr a szombat napját, és azért szentelte meg.
12Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű légy azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked!
13Ne ölj!
14Ne paráználkodj!
15Ne lopj!
16Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!
Ne kívánd meg felebarátod házát!
Ne kívánd meg feleségét, se rabszolgáját, se rabszolganőjét, se marháját, se szamarát: semmijét se, ami az övé!«
Az egész nép látta a mennydörgéseket és a villámokat, a harsonazengést és a füstölgő hegyet, ezért rémülten, a félelemtől remegve megállt a távolban, és így szólt Mózeshez: »Te szólj hozzánk, és meghallgatjuk! Ne Isten szóljon hozzánk, hogy meg ne találjunk halni!« Mózes azt felelte erre a népnek: »Ne féljetek! Azért jött Isten, hogy próbára tegyen titeket, és legyen bennetek az ő félelme, hogy ne vétkezzetek!« A nép tehát a távolban maradt, Mózes pedig odajárult ahhoz a homályhoz, amelyben Isten volt.
Az oltár törvénye Az Úr azt mondta ekkor Mózesnek: »Ezt mondd Izrael fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből szóltam hozzátok. Ne készítsetek tehát ezüst isteneket, és ne készítsetek magatoknak arany isteneket! Oltárt földből építsetek nekem, és azon mutassátok be egészen elégő- és békeáldozataitokat, apró- és lábasjószágaitokat minden olyan helyen, ahol megemlékezem nevemről: eljövök hozzád és megáldalak. Ha pedig kőből készítesz nekem oltárt, ne építsd azt faragott kövekből, mert ha vésőt emelsz rá, tisztátalanná válik! Ne lépcsőn járj fel oltáromhoz, hogy fel ne táruljon a szemérmed!
Jegyzetek

20,1 Vö. MTörv 5,16-22. A legalapvetőbb jogokat, kötelességeket és tilalmakat maga Isten védelmezi.

20,4 A kép könnyen pót-istenné válhat. A büntetés az egész családot érinti, az apától a dédunokáig.

20,7 Isten nevével (azaz magával Istennel, az ő erejével) tilos visszaélni mágia, átok, vagy akár helytelen áldás formájában is.

20,8 A szombati nyugalom kijár az idegeneknek is.

20,12 A szülők tiszteletének parancsa elsősorban a már felnőtt embereknek szól, hogy becsüljék és támogassák munkaképtelenné vált szüleiket.

20,13 Minden élet, a rabszolgáé és az idegené is, Isten védelme alatt áll.

20,14 A parancs elsődlegesen a férfiaknak van címezve. Megköveteli, hogy ne törjenek be egy másik ember házasságába, elvéve annak feleségét.

20,15 A 7. parancs a magántulajdont védi.

20,16 A 8. parancs elsősorban a bíróság előtti hamis tanúskodást tiltja.


Minden fejezet...