9
Annakokáért voltak ugyan az első szövetségnek is istentiszteletei rendtartásai, mint szintén világi szenthelye.
(2Móz 25,8)
Mert sátor építtetett, az első, a melyben vala a gyertyatartó, meg az asztal és a kenyerek felrakása; ezt nevezték szenthelynek.
(2Móz 40,1-33)
A második kárpiton túl pedig az a sátor, melyet neveztek szentek szentének,
(Gal 3,23; Fil 4,7)
Melyben vala az arany füstölő oltár és a szövetség ládája beborítva minden felől aranynyal, ebben a mannás aranykorsó és Áron kihajtott vesszeje meg a szövetség táblái,
(1Kir 8,9;4Móz 17,1-11)
Fölötte pedig a dicsőség kérubjai, beárnyékolva a fedelet, a mikről most nem szükséges külön szólani.
(2Móz 25,18-25)
Ezek pedig ekképen levén elrendezve; az első sátorba ugyan mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére,
(Ján 20,29.2Kor;5,7; Ésa 35,10)
A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a főpap, vérrel, melyet magáért és a nép bűneiért áldoz.
(2Móz 30,10;3Móz 16,9-19)
Azt jelentvén ki ezzel a Szent Lélek, hogy még nem nyilt meg a szentély útja, fennállván még az első sátor.
(Zsid 10,19.20; Ján 14,6)
A mi példázat a jelenkori időre, mikor áldoznak oly ajándékokkal és áldozatokkal, melyek nem képesek lelkiismeret szerint tökéletessé tenni a szolgálattevőt,
(1Pét 1,6; Róm 5,3)
Csakis ételekkel meg italokkal és különböző mosakodásokkal - melyek testi rendszabályok - a megjobbulás idejéig kötelezők.
(Róm 5,3)
Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül,
(Zsid 8,6)
És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.
(1Pét 1,19;Dán 9,24)
Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára:
(3Móz 16,4-16;4Móz 19,2-20)
Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.
(1Pét 1,19)
És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét.
(Csel 13,39;Márk 16,16)
Mert a hol végrendelet van, szükséges, hogy a végrendelkező halála bekövetkezzék.
(Jak 2,5)
Mivel a végrendelet holtak után jogerős, különben pedig, ha él a végrendelkező, épen nem érvényes.
(Ésa 40,6.1Pét;1,24)
Innét van, hogy az első sem szenteltetett meg vér nélkül.
(Ésa 40,6.7;Zsolt 102,12)
Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vevén a borjúknak és a bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, magát a könyvet is és az egész népet meghintette,
(2Móz 24,3-8)
Mondván: Ez azon szövetség vére, a melyet Isten számotokra rendelt.
(Zsid,9 2. Jak. 4,8. 2 Pét. 1,7. 1 Ján. 3,18. 1 Tim. 1,5.)
Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel.
(3Móz 8,10-30)
És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.
(3Móz 17,11)
Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, magok a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal.
(Zsid,9 11. 12.)
Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk.
(1Ján 2,1)
Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint a hogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel;
(Ján 1,13.1Pét;1,23)
Mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtetése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.
(Gal 4,4.5)
És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet:
(1Móz 3,19)
Azonképen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, a kik őt várják idvességökre.
(1Pét 3,18;1Thess 4,16.17)