1
Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,
(4Móz 12,6.7)
A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette,
(Ján 1,1.3; Kol 1,16)
A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,
(Márk 16,19; Fil 2,9.11;Ján 1,29)
Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál.
(Zsid 5,5)
Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?
(Zsolt 2,7;2Sám 7,14)
Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai.
(Zsolt 97,7; Jel 5,11-13)
És bár az angyalokról így szól: Ki az ő angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává,
(Zsolt 104,4)
Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája.
(Róm 9,5)
Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
(Zsolt 45,8)
És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;
(Zsolt 102,26.27)
Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
(Zsid,1 11. 12.)
És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.
(1Ján 2,1)
Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem?
(Zsolt 110,1)
Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?
(Gal 4,4.5)