6
Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,
(Eféz 4,19)
A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek.
(2Móz 12,3-14)
És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi.
(2Móz 14,22-29)
Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
(Józs 6,2)
És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit,
(Józs 2,1;6,23)
És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt.
(2Pét 2,20.21)
Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért műveltetik, áldást nyer Istentől;
(2Sám 8,1;Dán 6,16-22)
A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.
(Dán 3,23-27;Bir 7,19-21)
De ti felőletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb dolgokról vagyunk meggyőződve, ha így szólunk is.
(2Kir 4,20.36)
Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt, mint a kik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.
(Mát 10,42;25,40)
Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen.
(Zsid 1,10)
Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.
(Zsolt 140,4)
Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött.
(1Móz 22,16)
Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged.
(1Móz 12,3;17,4.5)
És ekképen, békességestűrő lévén, megnyerte az ígéretet.
(Róm 6,4; Eféz 4,1-4)
Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és nálok minden versengésnek vége megerősítésül az eskü;
(Mát 7,16.18)
Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,
(5Móz 1,13;Jak 2,18)
Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,
(Eféz 4,31)
Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya és beljebb hatol a kárpítnál,
(Péld 3,11.12; Jób 5,17)
A hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké való főpap lett Melkisédek rendje szerint.
(Jel 3,19)