59 (58). ZSOLTÁR. A GONOSZOK ELLEN
59 (A karvezetőnek a „Ne töröld el” szerint – miktam Dávidtól, amikor Saul odaküldött és őriztette a házát, hogy megölje.) Ments meg elleneimtől, Istenem, védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem! Ments meg a gonosz munkásoktól, szabadíts meg a gyilkos emberektől! Nézd, az életemre törnek, a hatalmasok összeesküsznek ellenem. Pedig nincs bennem bűn, Uram, nincsen vétek, ártatlan vagyok, mégis rám törnek és megtámadnak. Ébredj föl, gyere velem szembe és lásd, mert te, Uram, Seregek Ura, te vagy Izrael Istene! Ébredj föl és fenyítsd meg mind a pogányokat, a hűtleneket, ne kíméld őket! Esténként visszatérnek és ordítanak, mint a kutyák, s kószálnak a városban. Nézd, a szájuk tajtékzik, ajkukon kard: „Ki hall meg bennünket?” De te, Uram, kineveted őket, csúffá teszel minden népséget. Te vagy erősségem, rád tekintek, Uram, te vagy Istenem, menedékem! Jóságos Istenem segítségemre siet, Isten engedi, hogy ellenfelem fölé kerekedjem. Pusztítsd el őket, Istenem, hogy népem ne feledje! Hatalmadban szórd szét és taposd el őket, Istenünk, védőpajzsunk! Ajkuk minden szava bűn a szájukban – okozza vesztüket a gőg, átok és hazugság! Pusztítsd el őket haragodban, veszítsd el őket végképp! Hadd legyen nyilvánvaló: Isten uralkodik Jákobban a föld határáig. Esténként visszatérnek és ugatnak, mint a kutyák, s kószálnak a városban; kóborolnak és élelmet keresnek, s ha nem laknak jól, még jobban vonítanak. Én azonban hatalmadról énekelek, s már reggel örülök irgalmadnak. Mivel menedékem lettél, erős vár, zaklatásom napján. Neked énekelek, erősségem, hiszen Isten az én váram, az én jóságos Istenem.60 (59). ZSOLTÁR. IMA HÁBORÚ IDEJÉN
60 (A karvezetőnek a „Liliom a bizonyíték” szerint – miktam Dávidtól; okulásul írta, amikor kivonult a két folyó arámjai és Coba arámjai ellen; amikor Joáb visszatért és a Só-völgyben megverte az edomitákat, tizenkétezer embert.) Eltaszítottál minket, Istenem, áttörted sorainkat, megharagudtál ránk, de most térj vissza hozzánk! Megremegtetted az országot és megszaggattad. Gyógyítsd meg sebeit, mert összeomlik. Nehéz sorsot adtál ennek a népnek, bódító bort adtál innunk. Akik félnek téged, azoknak jelt adtál, hogy megmeneküljenek az íj elől. Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz. Segíts jobboddal és hallgass meg minket! Isten egykor így szólt szentélyében: „Örömmel osztom szét Szichemet és fölmérem Szukkot völgyét, az enyém Gileád, az enyém Manassze, s Efraim a fejem sisakja, Júda pedig a kormánypálcám. Moáb azonban mosdótálam, sarumat ráteszem Edomra. Kiálts hát győzelmet, Filisztea! Ki vezet el az erős városhoz, ki kísér el Edomba? Nemde eltaszítottál bennünket Istenem, hogy nem vonulsz ki többé seregünkkel? Nyújts segítséget az ellenség ellen, mivel az emberi segítség ingatag! Istennel majd bátran küzdünk, s ő letiporja ellenségünket.61 (60). ZSOLTÁR. A SZÁMŰZÖTT IMÁJA
61 (A karvezetőnek, húros hangszerre – Dávidtól.) Hallgasd meg kiáltásomat, Uram, figyelj imádságomra! A föld határáról kiáltok hozzád, mert eleped a szívem. Vezess arra a sziklára fel, amely túlságosan magas nekem! Oltalmam vagy, erős vár az ellenség ellen. Hadd lakhassam mindig a te sátradban, elrejtőzve szárnyaid alatt! Mert te, Istenem, hallottad fogadalmam, megadtad az örökséget, amit azoknak szántál, akik tisztelik nevedet. Napokra napokat engedj a királynak, s évei tegyék ki nemzedékek korát! Uralkodjék örökké Isten előtt, küldd védelmére kegyelmedet és hűségedet!62 (61). ZSOLTÁR
Akkor majd folyvást dicsőítem neved, és mindennap beváltom fogadalmamat.ISTEN AZ EGYETLEN REMÉNYSÉG
62 (A karvezetőnek, Jedutun szerint – Dávid zsoltára.) Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön. Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő az én váram, nem rendülök meg. Meddig fenyegetitek még ti mind az egyet, hogy ledöntitek, mint az omlott falat, mint a düledező várfalat? Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak. Istenben keress, lelkem, nyugalmat, segítség csak tőle jön! Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő a váram, nem rendülök meg. Üdvöm és dicsőségem Istentől várom, ő az én erős sziklám, igen, Isten a menedékem. Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk! Ádám gyermekei olyanok, mint a fuvallat, az emberek fiai csalfák. A mérlegen gyorsan emelkednek, együtt is könnyebbek, mint a fuvallat. Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá! Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belőle: Istené a hatalom és tiéd, ó Uram, a kegyelem. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.Előző nap Olvasási terv Következő nap