3411 Így szólt az Úr Mózeshez: 22 „Parancsold meg Izrael fiainak, s mondd meg nekik: Ha Kánaán földjére értek, az lesz az a föld, amely örökségül jut nektek. Kánaán földje, egész kiterjedésében. 33 Délen földetek Cin pusztájától Edom határa mentén terjedjen majd el; pontosabban a Sós-tenger szélétől kelet felé húzódjék déli határotok, 44 aztán forduljon délre, kerülje meg a Skorpió-magaslatot, szelje át Cin pusztáját és délen érje el Kádes-Barneát. Aztán Hacar-Addar felé tartson, majd érintse Acmont. 55 Acmontól a határ Egyiptom patakjáig húzódjék, majd a tengernél érjen véget. 66 Nyugati határul a Nagy-tenger szolgáljon. Az legyen nyugati határotok. 77 És az északi határ: A Nagy-tengertől húzzatok határvonalat Hor hegyéig, 88 Hor hegyétől pedig húzzatok határvonalat Hamat bejáratáig, s a határ érje el Ceradát. 99 Aztán folytatódjék a határ Szifron felé és Hacar-Enan legyen a vége. Ez legyen északi határotok. 1010 Keleti határul a Hacar-Enantól Sefámig húzódó vonalat tekintsétek. 1111 Sefámtól a határ folytatódjék Ribla felé, Ajintól keletre. Aztán húzódjék a határ tovább, míg lefelé lejtve keleten el nem éri Kinneret tavát. 1212 Végül kövesse a határ a Jordán vonalát és a Sós-tengernél érjen véget. Ezek legyenek országotok határai körös-körül.” 1313 Mózes akkor ezeket a rendelkezéseket adta Izrael fiainak: „Ez az a föld, amelyet sorsot vetve örökségül fel kell osztanotok, s amelyet az Úr parancsára kilenc és fél törzsnek kell adni. 1414 Mert a Ruben fiainak törzséhez és a Gád fiainak törzséhez tartozó családok, valamint Manassze fél törzse már megkapták örökrészüket. 1515 A két és fél törzs a Jordánon innen kapott örökrészt, Jerikó közelében, keleten, napkelet felé.”
A felosztással megbízottak.
1616 Aztán ezt mondta az Úr Mózesnek: 1717 „Ezek a nevei azoknak a férfiaknak, akiknek örökségképpen föl kell majd osztaniuk a földet. Eleazár pap és Józsue, Nun fia. 1818 Ezenkívül vonjatok be a föld felosztásához minden törzsből egy vezető embert. 1919 Név szerint ezeket az embereket: Júda törzséből Kálebet, Jefunne fiát; 2020 Simeon törzséből Semuelt, Ammihud fiát; 2121 Benjamin törzséből Elidadot, Kiszlon fiát; 2222 Dán fiainak törzséből Bukki vezért, Jogli fiát; 2323 József fiai közül: Manassze fiainak törzséből a vezért, Hannielt, Efod fiát; 2424 Efraim fiainak törzséből Kemuel vezért, Siftan fiát; 2525 Zebulun fiainak törzséből Elicafan vezért, Parnach fiát; 2626 Isszachár fiainak törzséből a vezért, Paltielt, Azzan fiát; 2727 Áser fiainak törzséből Achihud vezért, Selomi fiát; 2828 Naftali fiainak törzséből mint vezért Pedahelt, Ammihud fiát.” 2929 Ezek azok, akiknek az Úr megparancsolta, hogy Kánaán földjén osszák ki Izrael fiainak örökrészüket.
3311 Ez az az áldás, amellyel Mózes, az Isten embere halála előtt megáldotta Izrael fiait. 22 Így szólt: Az Úr Sínai felől jött, Szeirből ragyogott fel népének, Paran hegyén jelent meg. Azóta, hogy Kádesből útra keltek, kedvükért délről a hegyekig hatolt. 33 Igen, szeretted az ősöket, a szentek mind a kezedben vannak, elerőtlenedve lábadhoz borultak, azt akarták, hogy te vezesd őket. 44 (Mózes törvényt szabott nekünk.) Jákob népe örökébe lépett, 55 király támadt Jesurunban, amikor egybegyűltek a vezérek, összejöttek Izrael törzsei. 66 Ruben maradjon életben s ne haljon meg, éljen kisszámú harcosa! 77 Júdáról ezt mondta: „Halld meg, Uram, Júda szavát, s vezesd vissza népéhez! Ha hatalmával érte harcba száll, légy segítsége azok ellen, akik szorongatják.” 88 Léviről így beszélt: „Add Lévinek Urimodat. Szeretett emberednek Tummimodat. Masszánál súlyosan megpróbáltad, Meriba vizeinél perbe fogtad. 99 Azt mondta apjáról, anyjáról: nem láttam őket. Nem tudott többé testvéreiről, s gyermekeit sem ismerte. Csak a te szavadra figyeltek, megtartották szövetségedet. 1010 Tanítják Jákobot parancsaidra, Izraelt törvényeidre. Áldozat illatát küldik orrodba, oltárodra teszik az égőáldozatot. 1111 Áldd meg, Uram, jólétét, keze munkája nyerje el tetszésed! Törd össze derekát ellenfeleinek s gyűlölőinek – ne keljenek fel többé ellene.” 1212 Benjaminról ezt mondta: „Az Úrnak kedveltje, éljen biztonságban minden időben! A magasságbeli legyen oltalmazója, lakjék az ő hegyei között!” 1313 Józsefről így beszélt: „Földjét áldja meg az Úr! Fönt az ég harmatának legjava, és lent a tenger árja, a legjava annak, amit a nap érlel, 1414 a legjava annak, amit a hold sarjaszt, 1515 a legjava az ősi hegyeknek, a legjava a letűnt idők halmainak, 1616 a legjava a földnek és termésének, s annak tetszése, aki a csipkebokorban lakik, szálljon József fejére, a testvérei közül kiválasztott fejének tetejére! 1717 Mint az elsőszülött bika, legyen tele méltósággal. Szarva erős, mint a bivalyé. Győzze le vele a népeket, mind, egészen a határig. Így legyen Efraim tízezreivel s így Manassze ezreivel is.” 1818 Zebulunról ezt mondta: „Örülj, Zebulun, utadnak s te Isszachár, sátradnak! 1919 A hegyen hívják össze a népeket, ott mutassák be a méltó áldozatot. Magukba szívják a tenger árját s felszürcsölik a homok rejtett kincseit.” 2020 Gád felől így beszélt: „Áldott legyen, aki tág teret ad Gádnak! Mint oroszlán nősténye elnyúlt, szétmarcangolta a kart is, a fejet is. 2121 Aztán kiszemelte magának az első részt, a vezér osztályrészét így szabta meg. Ha a hadinép élére áll, az Úr igazsága s az ő törvényei együtt vonulnak Izraellel.” 2222 Dánról ezt mondta: „Dán fiatal oroszlán, mely Básánból iramodik ide.” 2323 Naftali felől így beszélt: „Naftalinak bőven jusson a szeretetből, töltse el az Úr áldása. Legyen övé a tenger és a dél.” 2424 Áserről ezt mondta: „A többi fiú közt Áser legyen áldott, a kedvelt testvérei körében, lába fürödjék olajban! 2525 Zárad legyen vasból és ércből, egész életedben élj biztonságban. 2626 Nincs hasonló Jesurun Istenéhez, meglovagolja az eget, hogy segítsen rajtad, meg a fellegeket, csak hogy fölemeljen. 2727 Fent az ősidők Istene, lent az örök karja. Elűzi az ellenséget, így szól: Pusztulj! 2828 Izrael biztonságban élhet, Jákob kútja egyedül az övé. A gabona és a bor földjének az ég megadja harmatát. 2929 Boldog vagy, Izrael! Ki hasonló tehozzád, Te győzedelmes nép? Az Úr a védőpajzsod, A küzdő kard, mely dicsőségre emel. Ellenségeid vesztedre törnek, De te hátukon taposol.”
12011 (Zarándokének.) Az Úrhoz kiáltottam szorongattatásomban, és ő meghallgatott. 22 Mentsd meg lelkemet, Uram, a gonosz ajaktól, mentsd meg az álnok nyelvtől! 33 Mivel fizessen neked, te csalárd kígyó, te álnok nyelv? 44 A harcosnak hegyes nyilával, s a bozótnak izzó tüzével! 55 Jaj nekem, hogy a Mesekben kell időznöm és Kedár sátraiban kell laknom! 66 Lelkem már túl soká tartózkodik azok közt, akik a békét gyűlölik. 77 Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború.