Kis türelmet

AscensionPress 365 napos terv - 293. nap

Makkabeus felkelés, 1Mak12, Sir30-31, Péld23,13-16


Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Jonatán szövetséget köt Rómával és Spártával.
12 Amikor Jonatán alkalmasnak találta az időt, embereket keresett, elküldte őket Rómába, hogy a barátsági szerződést megerősítse és megújítsa velük. Spártába és más helyekre is küldött hasonló tartalmú leveleket. Elmentek Rómába, megjelentek a szenátusban és előadták: „Jonatán főpap és a zsidók népe küldött bennünket, hogy a korábbi barátságot és szövetséget megújítsuk.” Erre ellátták őket a helységek elöljáróihoz intézett levelekkel, hogy biztonságban visszatérhessenek Júda földjére. Íme, annak a levélnek a mása, amelyet Jonatán a spártaiaknak írt: „Jonatán főpap, a nép tanácsa, a papok és a zsidók népe üdvözletét küldi testvéreinek, a spártaiaknak. Már ezelőtt is kapott Oniász főpap leveleket királyotoktól, Areiosztól, hiszen testvéreink vagytok. Oniász tisztelettel fogadta a követeket, és átvette a levelet, amelyben szövetségről és barátságról volt szó. Nincs ugyan rá szükségünk, hiszen vannak szent könyveink, amelyekből vigasztalást meríthetünk, mégis elküldjük követeinket, újítsák meg veletek a barátságot és a testvériséget, nehogy elidegenedjünk tőletek. Mert azóta, hogy írtatok nekünk, már nagy idő telt el. De azóta is mindig megemlékezünk rólatok ünnepeinken és más arra való napokon, amikor áldozatot mutatunk be, és imádkozunk, ahogy helyénvaló és illő is megemlékezni a testvérekről. Örülünk hírneveteknek. Bennünket sok szorongattatás és háborúság vett körül, mert a királyok körülöttünk megtámadtak minket. De nem akartunk sem nektek, sem többi szövetségesünknek és barátainknak a terhetekre lenni ezekkel a háborúskodásokkal. Mert mellettünk volt az ég segítsége, így megmenekültünk ellenségeinktől, nekik pedig megaláztatásban volt részük. Kiválasztottuk Antiochusz fiát, Numenioszt meg Jázon fiát, Antipatert és elküldtük a rómaiakhoz, újítsák meg velük a korábbi barátságot és szövetséget. De meghagytuk nekik, hogy hozzátok is menjenek el, benneteket is üdvözöljenek és nektek is vigyenek levelet testvériségünk felújítása végett. Jól tennétek, ha válaszolnátok rá.” Íme, annak a levélnek a mása, amelyet Oniásznak küldtek: „A spártaiak királya, Areiosz üdvözletét küldi Oniász főpapnak. Egy írásban nyomára bukkantak annak, hogy a spártaiak és a zsidók testvérek, Ábrahám nemzetségéből származnak. Minthogy ezt tudjuk, jól tennétek, ha értesítenétek hogylétetekről. Mi pedig azt válaszoljuk nektek: Jószágotok s amitek van, a mienk is, a mi vagyonunk meg a tiétek is. Utasítást adtunk, hogy ezeket adják tudtotokra.”
Jonatán Cöle-Szíriában, Simon Filoteában.
Akkor Jonatán hírét vette, hogy Demetriusz vezérei visszatértek egy még nagyobb sereggel, mint azelőtt, hogy hadat indítsanak ellene. Erre elindult Jeruzsálemből, és kivonult eléjük Hamat vidékére, mert nem akarta, hogy módjuk legyen rátörni országára. Hírszerzőket küldött táborukba. Ezek visszatértek és jelentették, hogy éjszaka támadást terveznek. Amikor tehát a nap lenyugodott, Jonatán parancsot adott embereinek, hogy maradjanak ébren, és egész éjjel legyenek fölfegyverkezve, harcra készen. A tábor köré őröket állított. Amikor az ellenség megtudta, hogy Jonatán és emberei készen állnak a harcra, megijedtek és elvesztették bátorságukat. Tábortüzet gyújtottak és elvonultak. De Jonatán és emberei egész reggelig nem vették észre, hiszen égtek a tábortüzek. Akkor azonban üldözőbe vette őket Jonatán, de már nem tudta őket utolérni, mert már átkeltek az Eleutherusz folyón. Erre Jonatán a zabadiaiaknak nevezett arabok ellen fordult. Legyőzte és kifosztotta őket. Aztán elindult és Damaszkuszba ment, átvonult az egész országon. Simon is kivonult, Aszkalon és a közelében fekvő erődök ellen intézett támadást. Utána Joppe felé vette útját és el is foglalta. Hallotta ugyanis, hogy ki akarták szolgáltatni az erődöt Demetriusz embereinek. Őrséget helyezett oda, hogy védelmezzék.
Jonatán építkezései.
Hazatérve Jonatán összehívta a nép véneit, és megtanácskozta velük a júdeai erődök ügyét, azt, hogy magasabbra húzzák Jeruzsálem falait, és hatalmas falat emelnek a vár és a város közé, hogy a várat elkülönítsék a várostól, hadd legyen elszigetelve, hogy az ottaniak sem venni, sem eladni ne tudjanak. Összefogtak a város felépítésére. Amikor a keleti részen a pataknál egy darabon ledőlt a fal, kijavították, és elnevezték Karenatának. Simon Adidát építette fel a síkságon, megerősítette és ellátta kapukkal és zárakkal.
Jonatán ellenségei kezére kerül.
Trifon azt tervezte, hogy Ázsia fölött megszerzi az uralmat, diadémot tesz a fejére és kezet emel Antiochusz királyra. Félt azonban, hogy Jonatán ezt nem fogja tűrni, hanem harcba száll vele. Ezért ürügyet keresett rá, hogy elfogja és megölje. Ezért elindult és elment Bet-Sánba. Jonatán negyvenezer válogatott harcosból álló sereggel vonult fel ellene; ő is Bet-Sánba ment. Amikor Trifon látta, milyen nagy sereggel érkezett, óvakodott kezet emelni rá. Tisztelettel fogadta, bemutatta barátainak, elhalmozta ajándékokkal, majd meghagyta barátainak és katonáinak, hogy úgy engedelmeskedjenek neki, mint saját magának. Aztán így szólt Jonatánhoz: „Miért fárasztottad ide egész népedet, mikor nincs köztünk háború? Küldd őket haza, de előbb válassz ki magadnak néhány embert kíséretül. Aztán gyere el velem Ptolemaiszba. Átengedem neked a többi erőddel és helyőrséggel, valamint az összes tisztviselővel együtt. Aztán megfordulok és visszamegyek. Mert ezért jöttem ide.” Jonatán hitt neki, úgy tett, amint javasolta, elbocsátotta csapatait, s azok vissza is tértek Júdeába. Csak 3000 férfit tartott vissza, de közülük kétezret Galileában hagyott, így mindössze ezer férfi kísérte. Mihelyt Jonatán bevonult Ptolemaiszba, a ptolemaisziak bezárták a kapukat, elfogták, kísérőit pedig kardélre hányták. Aztán Trifon csapatokat és lovasokat küldött Galileába és a nagy síkságra azzal, hogy semmisítsék meg Jonatán csapatait. De amikor ezek meghallották, hogy (Jonatánt) embereivel együtt foglyul ejtették és megölték, kölcsönösen bátorították egymást, csatasorba álltak, készen a harcra. Amikor üldözőik látták, hogy kockáztatják az életüket, visszafordultak. Így valamennyien visszatértek Júda földjére. Elsiratták Jonatánt és embereit, és nagyon féltek. Egész Izrael nagy gyászt tartott. Körülöttük a pogány népek mind azon voltak, hogy kiirtsák őket. Azt mondták: „Nincs többé vezérük és segítőjük. Rajta, támadjuk meg őket, és még emlékezetüket is irtsuk ki az emberek közül.”
Előző nap Olvasási terv Következő nap
A nevelés.
30 Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, hogy végső napjai örömben teljenek. Aki megfenyíti fiát, örömét leli benne, ismerősei közt dicsérik majd érte. Aki tanítja fiát, azt irigyli ellenfele, barátai előtt meg ujjonghat miatta. Ha egy apa meghal, mintha nem halna meg, mert hisz hátrahagyja saját hasonmását. Amíg él, örülhet, ahányszor csak látja, amikor távozik, nincs miért aggódjék. Lesz, aki bosszút áll az ellenségein, a barátainak meg hálával fizet. Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra. Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú szemtelen lesz. Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod, és végül neked vásik bele a fogad. Ifjú éveiben ne hagyd szabadjára és ne nézz el neki semmi komiszságot. Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen. Fenyítsd meg a fiad és bajlódjál vele, nehogy esztelenül ellened forduljon.
Az egészség
Jobb szegénynek lenni épen, egészségben, semmint beteg testben vagyonosnak lenni. Az egészséges élet aranynál többet ér, az egészséges test több bármi szerencsénél. Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs szívnél. A keserves életnél többet ér a halál, az örök nyugalom a hosszú szenvedésnél. Aki zárt szájjal kínál ínyenc falatokat, az sírra tesz ételáldozatot. Mi hasznára van ez a bálványoknak, hisz az ízét s illatát sem érzik? Így áll annak ügye, akit üldöz az Úr, a saját szemével lát, de csak sóhajtozik, mint a herélt, aki lányt ölel, s epekedik.
Az öröm
Ne add át egészen magad a gondoknak, töprengéseiddel ne okozd vesztedet. Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat. Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt megöregít. Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik.
A gazdagság.
31 A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elűzi az álmát. Elűzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja aludni. A gazdag fárad a vagyon gyűjtésével, amikor meg pihen, akkor mulatozik. A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor szűkölködik. Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele. Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük. Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja magát. Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után. Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt? Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett? Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt közösségben.
A lakomák
Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel! Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért. Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz. Magad után ítélj embertársad felől, légy minden ügyedben józan és megfontolt. Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj, nehogy megvessenek érte. Tartsd meg az illemet, s elsőnek hagyd abba, ne légy telhetetlen, nehogy botrányt okozz. Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed előbb, mint szomszédod. Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvőhelyén nyugodtan lélegzik. Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erőben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa. Ha mégis legyőztek az ízes falatok, kelj föl és hányd ki: mindjárt megkönnyebbülsz. Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz betegségben részed. Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bőkezűségének híre sokáig fennmarad. Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénységének híre betölti a várost.
A bor
Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára. A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta. Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámsága miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyenkor.
Előző nap Olvasási terv Következő nap
A fiúgyermektől ne sajnáld a feddést, nem hal bele, hogyha bottal vered! Megvered ugyan, méghozzá bottal, de az alvilágtól megmented életét. Fiam, ha bölcs a szíved, akkor szívemből örülök, és ujjong a bensőm, ha azt mondja az ajkad, ami helyes.
Előző nap Olvasási terv Következő nap