Acház uralma Júdában (736–716).
16 Remalja fiának, Pekachnak tizenhetedik esztendejében Jotam fia, Acház lett Júda királya. Acház húszéves volt, amikor király lett és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami helyénvaló az Úrnak, Istenének a szemében, mint atyja, Dávid tette, hanem Izrael királyainak útján járt. Sőt, tűzbe küldte a fiát azoknak a pogányoknak az iszonyatos szokása szerint, akiket az Úr elűzött Izrael fiai elől. Áldozott és tömjénezett a magaslati helyeken, a dombokon és minden zöldellő fa alatt. Abban az időben Arám királya, Recin és Izrael királya, Remaljának a fia, Pekach Jeruzsálem ellen vonult, hogy megtámadja. Ostrom alá fogták, de nem voltak elég erősek a harchoz. [Akkoriban Edom királya újra hozzácsatolta Elatot Edomhoz, és kiűzte a júdeaiakat Elatból. Edomiak érkeztek Elatba, s letelepedvén ott élnek mind a mai napig.] Ekkor Acház követeket küldött Asszíria királyához, Tiglatpilezerhez. Ezt üzente neki: „Szolgád és fiad vagyok. Vonulj fel, és szabadíts ki Arám királya kezéből és Izrael királya kezéből, akik ellenem támadtak!” Ugyanakkor fogta Acház az Úr templomában található ezüstöt és aranyat, és elküldte ajándékba Asszíria királyának. Asszíria királya a kedve szerint járt el. Így Asszíria királya Damaszkusz ellen vonult, elfoglalta, lakóit fogolyként Kirbe hurcolta, Recint pedig megölte. Acház elment Damaszkuszba, hogy találkozzék Asszíria királyával, Tiglatpilezerrel. Amikor meglátta Damaszkuszban az oltárt, Acház király megküldte Urija papnak az oltár méreteit és mintáját az alaprajzával együtt. Urija pap tehát épített egy oltárt; pontosan Acház király Damaszkuszból küldött utasításai szerint építette föl, mielőtt még Acház király hazatért volna Damaszkuszból. Amikor a király visszaérkezett Damaszkuszból, szemügyre vette az oltárt. Aztán a király az oltárhoz lépett és fölment rá. Elégette égőáldozatát és ételáldozatát, kiöntötte italáldozatát, s az oltárra hintette a közösség áldozatának vérét. Az Úr előtt álló oltárt pedig elmozdította a templom elől a helyéről, hogy ne álljon ott az új oltár és az Úr temploma között, és észak felé, oldalt az új oltár mellett állíttatta fel. Aztán ezt a parancsot adta Acház király Urijának: „A nagy oltáron égesd el a reggeli égőáldozatot és az esti ételáldozatot, aztán a király égő és ételáldozatát, végül az egész nép égőáldozatát, ételáldozatát és italáldozatát is ott mutasd be; arra hintsd az égőáldozat és a véres áldozat vérét. A bronzoltár sorsán majd gondolkodom.” Urija pontosan a király parancsa szerint járt el. Akkor Acház király szétszedette az üstlábakat s párkányait, az üstöket pedig kiemelte belőlük. A bronzmedencét is leszedette az ökrökről, amelyek alatta álltak, és kőtalapzatra állította. Ugyanígy a trónt is eltávolította, amelyet a templom elé építettek, meg a külső királyi bejáratot is, Asszíria királya kedvéért. Acház történetének többi részét, amit végbevitt, mind följegyezték Júda királyai történetének könyvében. Akkor Acház megtért atyáihoz, és atyái mellé temették el, Dávid városában. Fia, Hiszkija lett helyette a király.Mikeás könyve
1 Az Úr szava, amelyet a moreseti Mikeáshoz intézett Jotám, Acház és Hiszkija júdeai királyok idejében; látomások Szamáriáról és Jeruzsálemről.I. VÁDBESZÉD IZRAEL ELLEN
Fenyegetés és büntetés. Ítélet Szamária felett
Figyeljen minden nemzet, hallja meg a föld és minden lakója! Az Úr, az Isten vádol benneteket, az Úr az ő szent templomában. Mert lám, az Úr elhagyja szent hajlékát, leszáll és a föld magaslatain jár. Lépései alatt szétfolynak a hegyek, beomlanak a völgyek, mint a viasz a tűzben, mint a lejtőn a víz. Ez mind Jákob gonoszsága miatt és Izrael házának vétkei miatt következik be. Mi a gonoszsága Jákobnak? Nem Szamária? És mi Júda házának vétke? Nem Jeruzsálem? „Szamáriát romhalmazzá teszem a pusztában, beültetem szőlővel. Köveit legörgetem a völgybe, és feltárom alapjait. Szobrai mind összetörnek, kicsapongása bérét elégetem, és minden bálványát darabokra töröm. Mivel paráznaságuk bérén vásárolták őket össze, legyen belőlük újra a paráznaság jutalma.”Siralom a síkság városai fölött
Ezért gyászba öltözöm és jajgatok, mezítláb járok és ruhátlanul, üvöltözök, mint a sakálok, kiáltozok, mint a struccmadarak. Az Úr csapása ellen nincsen orvosság, utoléri Júdát, lecsap népem kapujára, Jeruzsálemre. Ne hirdessétek ki Gátban, ne hullassatok könnyeket... Fetrengjetek a porban Bet-Leafrában! Fújd meg a harsonát Sáfir lakója! Nem hagyta el városát Caanán lakója! Bet-Haécel alapjait megingatták, támasztékait elvetették. Hogyan remélhetne bármi jót Marót lakója, amikor veszedelem jő az Úrtól Jeruzsálem kapuján? Fogd be a kocsiba a paripát, Lákis lakója! [Ezzel kezdődött Sion leányának bűne, megtalálhatók benned Izrael vétkei.] Ajándékot kell majd adnod Moreset-Gátnak, Bet-Akzib megcsalja majd Izrael királyait. Rád tör még a rabló, Maresa lakója! …Adullámig jut el Izrael dicsősége. Vágd le a hajad, nyiratkozz meg kedvelt fiaid miatt, légy kopasz, mint a keselyű, mert fogságba viszik majd őket, messzi földre.A kapzsiság ellen
2 Jaj azoknak, akik gonoszat forralnak, a fekvőhelyükön rosszat forgatnak fejükben; virradatkor végbe is viszik, mert kezüknek hatalmában van. Ha megkívánják a földeket, meg is szerzik, és a házakat hatalmukba kerítik. Kezet emelnek a másik emberre és a házára, mind az emberre, mind örökségére. Azért ezt mondja az Úr: Nos, nagy csapást mérek erre a nemzedékre, melyből nem vonhatjátok ki nyakatokat, és nem járhattok többé emelt fővel, mert gonosz idő lesz ez. Azon a napon gúnydalt költenek rólatok, és siratóéneket mondanak. Így szólnak: „Ki vagyunk fosztva teljesen; népem földjét felmérték zsinórral, senki nem adja vissza, földjeink a fosztogatók kezére jutottak.” Bizony, ezért senki sem fogja osztályrészedet mérőzsinórral kimérni az Úr közösségében.A veszedelem prófétája
Azt mondogatják: „Ne hirdessétek ezt! Ne hirdessétek ezeket! Nem érhet bennünket gyalázat. Talán átok van Jákob házán? Vajon elveszítette az Úr a türelmét? Így szokott ő tenni? Nincsenek-e telve szavai jósággal az ő népe, Izrael iránt?” Ti támadtok ellenségként népemre. Az ártatlan ruháját elragadjátok, a biztonságban élőkre a háború borzalmait szabadítjátok. Népem asszonyait kiűzitek meghitt otthonukból; a csecsemőket megfosztjátok dicsőségemtől mindörökre. „Keljetek föl, s menjetek! Ne legyen itt maradástok!” Bármilyen semmiségért súlyos zálogot követeltek. Ha a lélek valamelyik embere ilyen hazugságot koholna: „Borról és italról jövendölök neked”, akkor ennek a népnek az volna a prófétája.Az újjászületés ígérete
Bizony, összegyűjtöm egész Jákobot, bizony, egybegyűjtöm Izrael maradékát. Egybegyűjtöm őket, mint juhokat az akolba, mint a nyájat a mezők ölén, és nem kell félniük senkitől. Elindul az élükön a vezérük, előttük jár; kilépnek a kapun, kivonulnak; előttük megy királyuk, az Úr halad az élükön!A népet elnyomó vezetők ellen
3 Azután így szóltam: Halljátok hát, Jákob fejedelmei, és Izrael házának vezérei! Vajon nem nektek kellene-e ismerni a jogot? Mégis gyűlölitek a jót, és a gonoszt szeretitek. Amikor majd felfalják népem maradékát, bőrét lenyúzzák, csontját összetörik, amikor majd felaprózzák, mint a húst a fazékban, a pecsenyét a lábasban, akkor majd kiáltanak az Úrhoz. De ő nem hallgatja meg őket; elrejti majd előlük arcát abban az időben a bűnök miatt, amelyeket elkövettek.A haszonleső próféták ellen
Ezt üzeni az Úr a prófétáknak, akik félrevezetik népemet: Ha van mit a foguk alá venniük, azt hirdetik: „Béke!” De ha valaki nem tömi a szájukat, hadat üzennek ellene. Nos, ezért látomás helyett éjszaka borul rátok, jövendölés helyett sötétség tör rátok. Lenyugszik a nap a próféták felett, a nappal éjszakára fordul. Akkor majd megszégyenülnek a látók, szégyen borítja a jövendőmondókat. Mindannyian elfödik arcukat, mert nem jön az Istentől üzenet. Engem azonban erő tölt el, az Úr Lelke, igazság, bátorság, hogy feltárjam Jákob előtt vétkét, Izrael előtt gonoszságát.A felelős vezetőkhöz: Sion elpusztul
Halljátok hát, Jákob házának fejedelmei, és Izrael házának vezérei, ti, akik megvetitek az igazságot, és ami jogos, azt kijátsszátok! Ti, akik vérdíjból építitek fel Siont, és gonoszságból Jeruzsálemet! Fejedelmei ajándékért szolgáltatnak igazságot, papjai bérért döntenek, prófétái ezüstért jövendölnek. És még az Úrban bizakodnak! Azt mondják: „Nemde közöttünk van az Úr? Nem érhet minket semmi veszedelem!” Bizony, ezekért, vétkeitek miatt, felszántják Siont, mint a szántóföldet, Jeruzsálem romhalmazzá válik, a templom hegye erdő borította magaslattá.II. SIONRA VONATKOZÓ ÍGÉRETEK
Az Úr eljövendő uralma Sionban
4 A napok végén az Úr templomának hegye a hegyek orma fölé emelkedik, magasabb lesz minden halomnál. A népek odasereglenek, sok nemzet tódul oda. „Gyertek – mondják –, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének templomába, hogy tanítson meg minket útjaira, és az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról származik a törvény, Jeruzsálemből az Úr szava.” Nagy nemzeteken uralkodik majd, hatalmas népek fölött ítélkezik. A kardjukból ekevasat kovácsolnak, a lándzsájukból meg sarlót. Nem ragad többé kardot nemzet nemzet ellen, nem tanulják többé a hadviselést. Szőlője tövében ül majd mindenki, meg fügefája alatt, és senki nem zavar senkit. A Seregek Urának ajka mondta ezt így. Minden nemzet a maga istenének nevében jár, mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevében járunk, örökkön-örökké.A szórványból mindenki visszatér Sion hegyére
Azon a napon – mondja az Úr – összegyűjtöm majd a sántákat, egybegyűjtöm a száműzötteket és akiket megbüntettem. A sántákat maradékká teszem, a gyengéket hatalmas néppé, s az Úr uralkodik majd rajtuk a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké. Hozzád meg Nyájnak tornya, és Sion leányának Ofelje, visszatér a hajdani hatalom, Jeruzsálem leányának királysága.Sion ostroma, száműzetése és szabadulása
Miért kiáltozol egyre? Nincsen királyod? Talán elvesztek tanácsadóid, amikor elfogott a fájdalom, mint a vajúdó asszonyt? Gyötrődj fájdalmadban és jajgass, mint a vajúdó asszony, Sion leánya, mert lám, most kimész a városból, és a mezőn fogsz lakni. Elmész egészen Bábelig, de ott megszabadulsz, ott kiszabadít téged az Úr ellenségeid kezéből.A népek szétzúzása a Sionon
Most összesereglik ellened számtalan nép. Így beszélnek: „Legyen Sion tisztátalan, vessünk rá szemet!” Ők azonban nem ismerik az Úrnak terveit; szándékát nem is sejtik: hogy úgy gyűjtötte őket össze, mint a kévéket a szérűn. Rajta, Sion leánya, csépeld! Szarvadat vassá változtatom, patádat rézzé változtatom, és összezúzol számos népet. Zsákmányukat az Úrnak szenteled, kincseiket a földkerekség Urának.Dávid házának gyötrelmei és dicsősége
Most aztán légy erős, Erőd! Sáncot emeltek ellenünk, vesszővel verték arcul Izrael bíráját.ISTEN MINDENTUDÁSA ÉS JELENLÉTE
139 (A karvezetőnek – Dávid zsoltára.) Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem, tudod, hogy ülök-e vagy állok. Gondolataimat látod messziről, látsz, ha megyek vagy pihenek. Minden utam világos előtted. A szó még nincs nyelvemen, s lám, az Úr már tud mindent. Elölről és hátulról közrefogsz, s a kezed fölöttem tartod. Csodálatos ezt tudnom, olyan magas, hogy meg sem értem. Hová futhatnék lelked elől? Hová menekülhetnék színed elől? Ha felszállnék az égig, ott vagy. Ha az alvilágban tanyáznék, ott is jelen vagy. Ha felölteném a hajnal szárnyait, és a legtávolibb partokon szállnék le, ott is a te kezed vezetne, és a te jobbod tartana. Ha azt mondanám: Borítson el a sötétség, és az éj úgy vegyen körül, mint máskor a fény: neked maga a sötétség sem homályos, s az éj világos neked, mint a nappal. Te alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem. Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál, és amiért csodálatos minden műved. Lelkem ismered a legmélyéig, létem soha nem volt rejtve előtted. Amikor a homályban keletkeztem, és a föld mélyén elindult életem, szemed már látta tetteimet, s könyvedben mind felírta őket. Meghatároztad napjaimat, mielőtt még egy is megjelent belőlük. Terveid, Uram, felfoghatatlanok, s milyen tömérdek a számuk! Ha megszámlálnám: több, mint a homokszem, s ha végére érnék, az csak kezdet volna. Ó, Uram, bárcsak lesújtanál a gonoszokra, bárcsak távoznának a vérszopók. Álnok módon beszélnek rólad, s gondolataidat őrültségnek veszik. Ne gyűlöljem, Uram, aki téged gyűlöl? Ne irtózzam azoktól, akik ellened lázadnak? Igen, égő gyűlölettel fordulok feléjük, nekem magamnak is elleneim lettek. Vizsgálj meg, Uram, vizsgáld meg szívemet, tégy próbát és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e a gonoszság útján, és vezess el az örök útra!Előző nap Olvasási terv Következő nap