2711 Dávid azt mondta magában: „Egy napon mégis utol fog érni Saul keze. Nincs más hátra, mint hogy a filiszteusok földjére meneküljek. Akkor Saul lemond róla, hogy Izrael egész földjén folyvást engem hajszoljon. Így kicsúszom a kezéből.” 22 Dávid tehát elindult, és hatszáz emberével elment Achishoz, Maoch fiához, Gát királyához. 33 S Dávid ottmaradt Achisnál, Gátban, ő és emberei, mindegyik a maga családjával, s Dávid is a két feleségével, a jiszreeli Achinoammal és Abigaillal, a kármeli Nabal feleségével. 44 Amikor Saul megtudta, hogy Dávid Gátba menekült, felhagyott vele, hogy tovább üldözze.
Dávid a filiszteusok földjén.
55 Dávid azt mondta Achisnak: „Ha tetszésre találtam szemedben, jelölj ki nekem egy helyet valamelyik városodban, ahol letelepedhetem. Miért éljen szolgád melletted a királyi városban?” 66 Achis még aznap kijelölte neki Ciklagot. Ezért tartozik Ciklag mind a mai napig Júda királyaihoz. 77 Az az idő, amit Dávid a filiszteusok földjén töltött, összesen egy évet és négy hónapot tett ki. 88 Dávid kivonult embereivel, és rajtaütött a gesuritákon, a gisritákon és az amalekitákon. Ezek a törzsek lakták a Telamtól Surig és az egyiptomiak földjéig terjedő részt. 99 Dávid elpusztította az országot, nem hagyott életben sem férfit, sem nőt, elhurcolta a kecskét, juhot, a marhát, a szamarat, a tevét és a ruhafélét, aztán visszatért és mindent elvitt Achisnak. 1010 Amikor Achis megkérdezte: „Ma hova mentek portyázni?” Dávid így válaszolt: „A Negebre, Júdába.” Vagy: „A jerachmeeliták Negebjére.” 1111 Dávid nem hagyta, hogy akár a férfiak, akár a nők élve kerüljenek Gátba, mert azt gondolta magában: „Elterjeszthetik rólunk a hírt: Lám, ezt tette Dávid.” Így tett Dávid egész idő alatt, amíg a filiszteusok földjén tartózkodott. 1212 Achis megbízott Dávidban. Azt mondta magában: „Saját népe körében, Izraelben rossz hírbe keveredett, így mindvégig a szolgám marad.”
A filiszteusok hadjáratot indítanak Izrael ellen.
2811 Azokban a napokban történt, hogy a filiszteusok fegyverbe szólították seregüket, hogy hadjáratot indítsanak Izrael ellen. Achis így szólt Dávidhoz: „Tudd meg, hadba kell szállnod velem együtt, neked is, embereidnek is.” 22 Dávid ezt válaszolta Achisnak: „Rendben van. Majd meglátod, mit visz végbe szolgád.” Erre Achis azt mondta Dávidnak: „Jól van, megteszlek testőrömmé egyszer s mindenkorra.”
Saul és a halottlátó asszony.
33 Sámuel meghalt, és egész Izrael elsiratta. Városában, Rámában temették el. A halottidézőket és a jövendőmondókat meg kiűzte Saul az országból. 44 Mikor a filiszteusok egybegyűltek, elindultak és Sunem közelében ütöttek tábort. Saul összehívta egész Izraelt, és a Gilboa környékén táboroztak. 55 A filiszteusok táborának láttán félelem fogta el Sault, csak úgy remegett a szíve. 66 Ezért Saul megkérdezte az Urat, de az Úr nem adott neki feleletet sem álmában, sem jelekkel, sem pedig a próféták által. 77 Ezért Saul megparancsolta szolgáinak: „Kerítsetek nekem egy asszonyt, aki ért a halottidézéshez! Elmegyek és kérdést intézek hozzá.” Szolgái azt felelték: „En-Dorban van egy halottlátó asszony.” 88 Erre Saul álarcot öltött, más ruhába öltözött, és két emberével elment hozzá. Éjszaka értek oda az asszonyhoz. Így szólt hozzá: „Mondd meg nekem a jövendőt, halottat idézve, de azt idézd meg, akit megnevezek.” 99 Az asszony ezt válaszolta neki: „Magad is tudod, mit tett Saul: mind kiirtotta az országból a halottidézőket és a jövendőmondókat. Miért állítasz hát csapdát nekem? Azért, hogy elvedd az életemet?” 1010 Erre Saul megesküdött neki az Úrra. Azt mondta: „Amint igaz, hogy az Úr él: ezzel nem vonsz magadra bűnt.” 1111 Így hát az asszony megkérdezte: „Kit idézzek meg neked?” „Sámuelt idézd meg” – felelte. 1212 És az asszony látta Sámuelt és hangosan felkiáltott. Aztán így szólt az asszony Saulhoz: „Miért vezettél félre? Hiszen Saul vagy!” 1313 A király azt válaszolta neki: „Ne félj! Mit látsz?” „Egy szellemet látok, amint fölfelé száll a földről” – mondta az asszony. 1414 Saul megkérdezte: „Milyennek látod?” Az asszony így felelt: „Egy öregember száll fölfelé, köntösébe burkolózva.” Ebből Saul megtudta, hogy Sámuel. A földig hajolt és leborult előtte. 1515 Sámuel így szólt Saulhoz: „Miért zavarsz nyugalmamban, s miért idéztél meg?” „Nagy szorultságban vagyok – válaszolta Saul –, mert a filiszteusok hadat indítottak ellenem, és az Úr elfordult tőlem: nem ad nekem feleletet sem a próféták által, sem álmomban. Ezért idéztelek meg. Mondd meg nekem, mit tegyek.” 1616 „Miért kérdezel – felelte Sámuel –, amikor az Úr elfordult tőled és ellenséged lett? 1717 Azt tette veled az Úr, amit általam előre megmondott neked. Az Úr kiragadja kezedből a királyságot és rokonodnak, Dávidnak adja, 1818 mert nem hallgattál az Úr szavára, és izzó haragját nem töltötted ki Amaleken – ezért tette ma veled ezt az Úr. 1919 Az Úr veled együtt Izraelt is a filiszteusok kezére adja. Holnap fiaiddal egyetemben velem leszel, s az Úr Izrael táborát is a filiszteusok kezébe adja.” 2020 Saul erre egész hosszában elterült a földön, mert Sámuel szavai miatt nagy félelem kerítette hatalmába. Semmi erő nem volt benne, hiszen egész nap és egész éjjel nem evett semmit. 2121 Amikor az asszony odalépett Saulhoz, és látta, hogy teljesen elerőtlenedett, így szólt hozzá: „Nézd, szolgálód csak parancsodnak engedett. Kockára tettem életemet és teljesítettem kívánságodat, amellyel hozzám fordultál. 2222 Most hát hallgass szolgálód szavára. Hadd adjak neked egy darab kenyeret. Edd meg, hogy erőre kapj és elmehess utadra.” 2323 De visszautasította: „Nem eszem” – felelte. Hanem amikor szolgái az asszonnyal együtt unszolták, engedett szavuknak: fölállt a földről és leült. 2424 Az asszonynak volt egy hizlalt borja a háznál. Gyorsan levágta, aztán fogta a lisztet, bedagasztotta, és kovász nélkül lepényt sütött belőle. 2525 Aztán Saul és szolgái elé tette. Miután ettek, fölálltak és még azon éjszaka visszatértek.
3411 (Dávidtól, amikor Abimelech előtt őrültséget színlelt, s ez szabadon engedte, ő pedig eltávozott.) 22 Dicsőítem az Urat minden időben, dicsérete ajkamon marad mindig. 33 Lelkem dicsekedjék az Úrban, hadd hallják meg a szegények és örüljenek! 44 Velem együtt magasztaljátok az Urat, áldjuk a nevét mindannyian! 55 Kerestem az Urat és ő meghallgatott, kimentett engem minden bajból. 66 Nézzetek rá és öröm tölti el lelketek, s arcotok nem fog elpirulni. 77 Lám, egy szegény kiáltott s az Úr meghallgatta, minden szorongatásból kiszabadította. 88 Az Úr angyala védőfalat emel, s körülveszi az igazat, hogy oltalmazza. 99 Ízleljétek és lássátok, mily jóságos az Úr! Boldog az ember, ki hozzá menekül. 1010 Féljétek az Urat, ti szentjei, akik őt félik, nem szenvednek hiányt. 1111 A fiatal oroszlán nyomorog és koplal, de akik az Urat keresik, nem szűkölködnek. 1212 Gyertek, fiaim, és hallgassatok rám, az Úr félelmére tanítalak titeket. 1313 Ki az, aki élni akar? Ki kíván sok évet, hogy élvezze a boldogságot? 1414 Őrizd nyelvedet a gonoszságtól, s ajkadat az álnok beszédtől! 1515 Hagyd el a rosszat és válaszd a jót, keresd a békét és járj a nyomában! 1616 Az Úr szeme az igazakra tekint, füle meghallja kiáltásukat. 1717 De a gonoszoktól elfordítja arcát, s eltörli emléküket a földön. 1818 Az igazak kiáltottak, s az Úr meghallotta, megmentette őket minden bajtól. 1919 A megtört szívűekhez közel van az Úr, a bánatos lelkűt meggyógyítja. 2020 Sokféle szenvedést ismer meg az igaz, de az Úr mindből kiszabadítja. 2121 Az Úr megőrzi minden tagját, hogy egy se zúzódjék szét. 2222 A gonoszság halálba sodorja a bűnösöket s akik gyűlölik az igazat, megbűnhődnek érte. 2323 A hűségeseknek az Úr megmenti lelkét, aki hozzá menekül, azt nem érheti kár.