Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
AZ ÜDVTÖRTÉNET ESEMÉNYEI
105 (Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, szólítsátok nevét, hirdessétek műveit a népek között! Daloljatok, zenéljetek neki, hirdessétek minden csodáit! Dicsekedjetek szent nevében! Akik keresik az Urat, azoknak örüljön a szívük! Tekintsetek az Úrra és erejére, keressétek mindig tekintetét! Gondoljatok csodáira, amelyeket művelt, a jelekre és ajka szavaira! Ti, fiai Ábrahámnak, az Úr szolgájának, fiai Jákobnak, az ő választottjának! Az Úr a mi Istenünk, ítéletei az egész világon érvényesek. Mindvégig emlékezik szövetségére, ígéretére, amelyet ezernyi nemzedékre adott, a szövetségre, amelyet Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak esküdött, s amelyet Jákobnak szilárd törvényül adott, örök kötésül Izraelnek. Így nyilatkozott: Kánaánt neked adom osztályrészül és örökségedül. Amikor még kis számban és kevesen, jövevényként éltek azon a földön, az egyik törzstől a másikig, s az egyik országból a másik néphez vándoroltak, akkor sem engedte, hogy elnyomják őket, királyokat büntetett miattuk: „Fölkentjeimet ne érintsétek, prófétáimnak ne ártsatok!”