4545 A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. 4646 Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” Vagyis: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” 4747 Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: „Illést hívja.” 4848 Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra, és inni adott neki. 4949 A többiek meg így beszéltek: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” 5050 Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.
Csodák Jézus halálakor.
5151 Erre a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, 5252 sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 5353 Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. 5454 A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: „Ez valóban Isten Fia volt” – mondták. 5555 Messziről több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 5656 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja és Zebedeus fiainak az anyja.