711 Jézus ezután bejárta Galileát. Júdeába nem akart menni, mert a zsidók az életére törtek. 22 Közeledett a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. 33 Ezért testvérei így szóltak hozzá: „Kelj útra, és menj el Júdeába, hogy tanítványaid is lássák tetteidet. 44 Hisz senki sem működik titokban, ha azt akarja, hogy tudomást szerezzenek róla. Ha képes vagy ilyenekre, akkor lépj a világ színe elé.” 55 Testvérei sem hittek ugyanis benne. 66 Jézus ezt válaszolta nekik: „Nekem még nem érkezett el az időm, de nektek mindig megfelelő az idő. 77 Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert bizonyítom, hogy gonoszak a tetteik. 88 Menjetek hát föl az ünnepre, én azonban nem megyek föl erre az ünnepre, mert még nem telt be az időm.” 99 Ezt mondta nekik, s ott maradt Galileában. 1010 De azután, hogy testvérei fölmentek az ünnepre, ő maga is fölment, csak nem nyilvánosan, hanem titokban. 1111 A zsidók keresték az ünnepen. „Hol van?” – kérdezgették, 1212 s a nép körében sokat emlegették. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások meg azt, hogy félrevezeti a népet. 1313 De a zsidóktól való félelmében senki sem beszélt nyíltan róla. 1414 Amikor már eltelt az ünnep fele, Jézus fölment a templomba, és tanított. 1515 A zsidók csodálkozva mondogatták: „Hogy ismerheti így az Írásokat, amikor nem is tanulta?” 1616 Jézus így felelt nekik: „Tanításom nem tőlem való, hanem attól, aki küldött. 1717 Aki készen van rá, hogy teljesítse akaratát, meggyőződhet róla, vajon Istentől való-e ez a tanítás, vagy csak magamtól beszélek. 1818 Aki magától beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki azonban annak dicsőségén munkálkodik, aki őt küldte, az igaz, s nincs benne hamisság. 1919 Hát nem adott nektek Mózes törvényt? Mégsem tartja meg egyiketek sem a törvényt. Miért törtök az életemre?” 2020 „Te ördögtől megszállott – szólt közbe a nép –, ugyan ki tör az életedre?” 2121 Jézus azonban folytatta: „Egyetlenegy tettet vittem végbe, s mindnyájan megütköztök rajta. 2222 Mózes parancsot adott a körülmetélésre – bár nem Mózestől eredt, hanem az ősatyáktól –, és szombaton is elvégzitek a körülmetélést. 2323 Ha tehát szombaton is körülmetélkedhet az ember, hogy Mózes törvénye csorbát ne szenvedjen, miért acsarkodtok ellenem, amiért egy embert meggyógyítottam szombaton? 2424 Ne látszatra ítéljetek, hanem igazságosan ítéljetek!”
Vita a Messiás származásáról.
2525 A jeruzsálemiek közül néhányan megjegyezték: „Ugye, ez az, akit halálra keresnek? 2626 S mégis teljesen nyíltan beszél, s nem szólnak rá semmit. Csak nem győződtek meg róla az elöljárók, hogy ő a Messiás? 2727 Róla tudjuk, honnét származik, a Messiásról azonban, ha eljön, senki sem fogja tudni, honnan való.” 2828 Jézus a templomban tanítva ezt felelte rá: „Igen, ismertek, és azt is tudjátok, honnan való vagyok, noha nem magamtól jöttem, hanem az Igaz küldött, akit ti nem ismertek. 2929 Én azonban ismerem, mert tőle vagyok és ő küldött.” 3030 Erre el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet, mert még nem érkezett el az órája.
Jézus közeli haláláról beszél.
3131 A népből sokan hittek benne. „Hát több csodajelet visz végbe, ha eljön a Messiás, mint amennyit ez végbevitt?” – kérdezgették. 3232 A farizeusok fülébe jutott, hogy a nép titokban így beszél róla. Ezért a főpapok és a farizeusok elküldték szolgáikat, hogy fogják el. 3333 Ekkor Jézus azt mondta: „Már csak rövid ideig vagyok veletek, aztán visszatérek ahhoz, aki küldött. 3434 Keresni fogtok, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.” 3535 Erre a zsidók tanakodni kezdtek: „Vajon hová akar menni, ahol nem találjuk meg? Csak nem a szórványban élő görögökhöz készül, hogy tanítsa őket? 3636 Mit jelent, amit mondott: Keresni fogtok, de nem találtok, s ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”
Az élő víz ígérete.
3737 Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, 3838 aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak.” 3939 Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus.
Újabb vita a Messiás eredetéről.
4040 E szavak hallatára a népből némelyek így beszéltek: „Valóban ez a Próféta!” 4141 Mások meg: „Ő a Messiás!” De voltak, akik így vélekedtek: „Hát jöhet a Messiás Galileából? 4242 Az Írás szerint Dávid családjából s Betlehem városából kell a Messiásnak jönnie.” 4343 Így szakadás támadt miatta a nép közt. 4444 Némelyek már el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet. 4545 A szolgák is visszatértek a papokhoz és a farizeusokhoz. Ezek kérdőre vonták őket: „Miért nem hoztátok magatokkal?” 4646 A szolgák mentegetőztek: „Még soha sem beszélt úgy ember, ahogy ez beszél.” 4747 Erre a farizeusok megkérdezték tőlük: „Csak nem vezetett titeket is félre? 4848 Hitt-e benne valaki a tanács tagjai vagy a farizeusok közül? 4949 Csak ez az átkozott népség, amely mit sem ért a törvényből.” 5050 Egyikük azonban, Nikodémus, aki egy alkalommal fölkereste (Jézust), azt mondta nekik: 5151 „Elítél törvényünk valakit is anélkül, hogy először meghallgatták, s meggyőződtek volna róla, hogy mit tett?” 5252 De azt mondták neki: „Csak nem vagy te is galileai? Nézz utána, s megbizonyosodsz, hogy Galileából nem támad próféta.” 5353 Ezután mindnyájan hazamentek.
A házasságtörő asszony.
811 Jézus kiment az Olajfák hegyére, 22 majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. 33 Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, 44 és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. 55 Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” 66 Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. 77 De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” 88 Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, 99 ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. 1010 Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” 1111 „Senki, Uram” – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”
Jézus a világ világossága.
1212 Egy másik alkalommal így beszélt Jézus: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” 1313 A farizeusok vitába szálltak vele: „Mivel magad mellett teszel tanúságot, azért nem érvényes a tanúságod.” 1414 Jézus megfelelt nekik: „Ha magam mellett teszek is tanúságot, érvényes a tanúságom, mert tudom, honnan jöttem, és hova megyek. Ti ellenben nem tudjátok, honnan jöttem, és hova megyek. 1515 Ti a test szerint ítéltek, én nem ítélkezem senki fölött. 1616 Vagy ha ítélkezem is, igazságos az ítéletem, mert nem vagyok egyedül, hanem én, és aki küldött, az Atya. 1717 Márpedig törvényetek is azt mondja, hogy két embernek a tanúsága érvényes. 1818 Tanúságot teszek magamról én is, és tanúskodik mellettem az Atya is, aki küldött.” 1919 Erre megkérdezték tőle: „Hol van az atyád?” „Sem engem nem ismertek, sem Atyámat – felelte Jézus. – Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.” 2020 Így beszélt Jézus a kincstár mellett, amikor a templomban tanított. De nem vetett rá kezet senki, mert még nem jött el az ő órája.
A hitetlenek figyelmeztetése.
2121 Egy más alkalommal így beszélt Jézus: „Elmegyek és kerestek, de bűnötökben haltok meg. Ahova ugyanis én megyek, oda ti nem jöhettek.” 2222 Erre a zsidók megjegyezték: „Csak nem öli meg magát, hogy azt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?” 2323 De ő megmagyarázta nekik: „Ti innen alulról valók vagytok, én meg felülről való vagyok, ti e világból vagytok, én nem e világból vagyok. 2424 Azért mondtam nektek, hogy bűnötökben haltok meg, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűnötökben.” 2525 Erre megkérdezték tőle: „De hát ki vagy te?” „A kezdet, amint már mondtam nektek – mondta Jézus feleletül. – 2626 Sokat mondhatnék még rólatok ítéletképpen, mert az, aki küldött, igaz, s azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” 2727 Nem fogták fel, hogy az Atyáról beszél nekik, 2828 Jézus mégis folytatta: „Amikor majd fölmagasztaltatik az Emberfia, megtudjátok, hogy én vagyok, s hogy semmit nem teszek magamtól, hanem azt hirdetem, amire Atyám tanított. 2929 Aki küldött, velem van, nem hagyott magamra, mert mindig azt teszem, ami tetszésére van.” 3030 E szavaira sokan hittek benne.
Jézus és Ábrahám.
3131 Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, 3232 megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” 3333 „Ábrahám utódai vagyunk – felelték –, s nem szolgáltunk soha senkinek. Miért mondod hát, hogy szabadok lesztek?” 3434 Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mindenki szolga, aki bűnt követ el. 3535 A szolga nem marad ott mindig a házban, a Fiú azonban mindvégig ott marad. 3636 Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban szabadok lesztek. 3737 Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok. Mégis az életemre törtök, mert nem fog rajtatok a szavam. 3838 Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam, ti azt teszitek, amit atyátoktól tanultatok.” 3939 Erre közbevágtak: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám fiai vagytok, azt tegyétek, amit Ábrahám tett. 4040 De ti az életemre törtök, bár az Istentől hallott igazságot hirdetem nektek. Ábrahám ezt nem tette. 4141 Azt teszitek, amit atyátok tett.” De tovább erősködtek: „Nem házasságtörésből születtünk, egy atyánk van, az Isten.” 4242 Jézus ezt válaszolta: „Ha Isten volna az atyátok, akkor szeretnétek engem. Mert az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem, hanem ő küldött. 4343 Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat. 4444 Az ördög az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja. 4545 Mégis, bár az igazságot hirdetem, nekem nem hisztek. 4646 Ki vádolhat bűnnel közületek? Ha meg az igazságot hirdetem, miért nem hisztek nekem? 4747 Aki az Istentől való, meghallja az Isten szavát. Ti azért nem halljátok meg, mert nem vagytok az Istentől valók.” 4848 A zsidók erre rátámadtak: „Hát nincs igazunk, amikor szamáriainak és ördögtől megszállottnak mondunk?” 4949 „Nem vagyok ördögtől megszállott – felelte Jézus –, hanem tisztelem Atyámat, ti ellenben gyalázattal illettek, 5050 noha nem keresem a magam dicsőségét, hisz van, aki keresse és ítéletet mondjon. 5151 Bizony, bizony, mondom nektek: aki megtartja tanításomat, az nem ízleli meg a halált örökre.” 5252 A zsidók közbevágtak: „Most aztán igazán meggyőződtünk róla, hogy ördögtől megszállott vagy! Ábrahám is, a próféták is meghaltak, s te azt állítod: Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre. 5353 Csak nem vagy nagyobb Ábrahám atyánknál? Mert hisz ő meghalt. S a próféták is meghaltak. Mivé teszed magad?” 5454 Jézus így válaszolt: „Ha én dicsőíteném meg magam, mit sem érne a dicsőségem. Atyám dicsőít meg, akiről azt mondjátok ugyan, hogy Istenetek, 5555 de nem ismeritek. Én azonban ismerem, s ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonlóan hazug volnék. De ismerem, és megtartom tanítását. 5656 Ábrahám, a ti atyátok örült, hogy megláthatja napomat. Meg is látta, és örült neki.” 5757 A zsidók felháborodtak: „Ötvenesztendős sem vagy, s láttad Ábrahámot?” 5858 Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.” 5959 Erre követ ragadtak, s meg akarták kövezni, de Jézus eltűnt előlük, és elhagyta a templomot.
A vakon született meggyógyítása.
911 Egyszer útközben (Jézus) látott egy vakon született embert. 22 Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?” 33 „Sem ez nem vétkezett – felelte Jézus –, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk. 44 Addig kell végbevinnem annak tetteit, aki küldött, amíg nappal van. Eljön az éjszaka, s akkor senki sem munkálkodhat. 55 Amíg e világban vagyok, világossága vagyok a világnak.” 66 Míg ezeket mondta, a földre köpött, nyálával sarat csinált, s a sarat a vak szemére kente, 77 majd meghagyta neki: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Ez annyit jelent, mint: „küldött”. Az elment, megmosdott, s amikor visszatért, már látott. 88 A szomszédok és akik azelőtt koldulni látták, megkérdezték: „Nem ez az, aki itt ült és koldult?” 99 Némelyek azt állították: „Igen, ez az”, mások ellenben tagadták: „Nem az, csak hasonlít hozzá.” De ő kijelentette: „Én vagyok az.” 1010 Erre megkérdezték tőle: „Hogyan nyílt meg a szemed?” 1111 Elmondta nekik: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, a szememre kente s meghagyta: Menj, mosakodj meg a Siloe tavában. Elmentem, megmosdottam és látok.” 1212 Erre megkérdezték tőle: „Hol van?” „Nem tudom” – felelte. 1313 Az imént még vak embert elvitték a farizeusokhoz, 1414 mert az a nap, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a szemét, szombati nap volt. 1515 A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan nyílt meg a szeme. Elmondta nekik: „Sarat tett a szememre, megmosdottam és látok.” 1616 A farizeusok közül némelyek így vélekedtek: „Ez az ember nem Istentől való, hisz nem tartja meg a szombatot.” Mások ellene vetették: „Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodát?” Így szakadás támadt közöttük. 1717 Azért hát tovább faggatták a vakot: „Mit tartasz arról, aki visszaadta a szemed világát?” „Azt, hogy próféta” – felelte. 1818 De a zsidók sehogy se akarták elhinni, hogy vak volt, és hogy visszanyerte a szeme világát, azért odahívták az imént még vak embernek a szüleit 1919 és őket faggatták: „A ti fiatok? Azt mondjátok róla, hogy vakon született! Hogy lehet akkor, hogy most lát?” 2020 Szülei ezt válaszolták: „Azt tudjuk, hogy a mi fiunk, és hogy vakon született. 2121 De hogy most miképpen lát, azt nem tudjuk. S azt sem tudjuk, ki adta vissza a szeme világát. Kérdezzétek meg tőle magától, hisz megvan hozzá a kora, mondja el maga.” 2222 A szülők azért beszéltek így, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis elhatározták, hogy azt, aki Messiásnak vallja, kizárják a zsinagógából. 2323 Ezért mondták a szülei: „Megvan hozzá a kora, kérdezzétek meg tőle magától.” 2424 Erre másodszor is hívatták a vakon született embert és figyelmeztették: „Dicsőítsd meg az Istent! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” 2525 „Azt, hogy bűnös-e – felelte –, nem tudom. Csak azt tudom, hogy vak voltam, és most látok.” 2626 Erre újra faggatni kezdték: „Mit csinált veled? Hogy adta vissza a szemed világát?” 2727 „Már elmondtam nektek – felelte –, de nem hallgattátok meg. Miért akarjátok újra hallani? Talán ti is tanítványai akartok lenni?” 2828 Erre becsmérelték, s azt mondták neki: „Légy a tanítványa te! Mi Mózes tanítványai vagyunk. 2929 Azt tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten, de hogy ez honnét való, azt nem tudjuk.” 3030 „Épp az a különös – felelte az ember –, hogy nem tudjátok, honnét való, mégis visszaadta a szemem világát. 3131 Tudjuk, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, azt azonban, aki istenfélő és teljesíti akaratát, meghallgatja. 3232 Amióta fennáll a világ, sohasem lehetett hallani, hogy valaki visszaadta volna egy vakon születettnek a szeme világát. 3333 Ha nem Istentől való volna, nem tehetett volna semmit.” 3434 Erre rászóltak: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?” Ezzel kidobták. 3535 Jézus meghallotta, hogy kidobták, s amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel az Emberfiában?” 3636 „Ki az, Uram – kérdezte az ember –, hogy higgyek benne?” 3737 „De hisz látod – felelte –, ő beszél veled.” 3838 Erre felkiáltott: „Hiszek, Uram!” – s leborult előtte. 3939 Jézus pedig azt mondta: „Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek.” 4040 Amikor a körülötte álló farizeusok közül ezt néhányan meghallották, megkérdezték: „Csak nem vagyunk mi is vakok?” 4141 „Ha vakok volnátok – felelte Jézus –, nem volna bűnötök. De azt állítjátok: Látunk. Ezért megmarad bűnötök.”
A jó pásztor.
1011 „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló. 22 Aki a kapun megy be, az a juhok pásztora. 33 Az őr kinyit neki, a juhok pedig megismerik a hangját. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. 44 Amikor mindegyiket kivezeti, elindul előttük, s a juhok követik, mert ismerik a hangját. 55 Idegen után nem mennek, hanem elfutnak tőle, mert az idegennek nem ismerik a hangját.” 66 Ezt a példabeszédet mondta nekik Jézus, de nem értették, mit akart vele mondani. 77 Jézus folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu. 88 Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. 99 Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál. 1010 A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. 1111 Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. 1212 A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. 1313 A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. 1414 Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, 1515 mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. 1616 De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor. 1717 Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. 1818 Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.” 1919 E beszéd miatt ismét szakadás támadt a zsidók között. 2020 Sokan közülük azt mondták: „Ördög szállta meg és megháborodott. Minek hallgatják?” 2121 Mások így vélekedtek: „Ez nem megszállottnak a beszéde. Vagy vissza tudja adni az ördög a vaknak a szeme világát?”
VI. A TEMPLOMSZENTELÉS ÜNNEPE
Jézus Isten Fiának nevezi magát.
2222 A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. 2323 Jézus éppen a templomban járt, Salamon csarnokában. 2424 A zsidók körülvették, és kérdezték tőle: „Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan.” 2525 „Mondtam már nektek – felelte Jézus –, de nem hiszitek. A tettek, amelyeket Atyám nevében végbeviszek, tanúságot tesznek mellettem. 2626 Mégsem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók. 2727 A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket, és ők követnek engem. 2828 Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki. 2929 Atyám adta őket nekem, s ő mindenkinél nagyobb: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. 3030 S én és az Atya egy vagyunk.” 3131 A zsidók újra köveket ragadtak, s meg akarták kövezni. 3232 Jézus megkérdezte tőlük: „Láthattátok, mennyi jót vittem végbe Atyám erejéből. Melyik jótettemért akartok megkövezni?” „Nem jótettedért kövezünk meg – 3333 felelték a zsidók –, hanem a káromlásért, azért hogy ember létedre Istenné teszed magadat.” 3434 Jézus folytatta: „Hát nincs megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok? 3535 Ha már azokat is isteneknek mondta, akikhez az Isten szólt, és az Írás nem veszítheti érvényét, 3636 akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt és a világba küldött, azért, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok? 3737 Ha nem Atyám tetteit viszem végbe, ne higgyetek nekem. 3838 De ha azokat viszem végbe, akkor ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és értsétek: az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.” 3939 Erre ismét el akarták fogni, de kiszabadult kezük közül.
Jézus átkel a Jordánon.
4040 Ezután Jézus ismét átment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. 4141 Sokan fölkeresték, mert így gondolkodtak: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit mondott róla (Jézusról), az mind igaznak bizonyult.” 4242 És sokan hittek benne.