31
Abban az időben – mondja az Úr – Izrael minden nemzetségének Istene leszek, ők meg az én népem lesznek.
Ezt mondja az Úr: Kegyelmet talált a pusztában a kardtól megmenekült nép: Izrael nyugalma felé tart.
Megjelent neki a távolból az Úr: örök szeretettel szerettelek, azért megőriztem irántad irgalmasságomat.
Újra fölépítlek, és te fölépülsz, Izrael szűzi leánya! Ismét fölékesíted magad dobjaiddal, és táncot járva vidáman vonulsz ki.
Újra szőlőt ültetsz majd Szamária hegyein. És akik ültetik, azok élvezik majd gyümölcsét.
Igen, eljön a nap, amikor az őrök így kiáltanak Efraim hegyein: Rajta! Menjünk fel a Sionra, az Úrhoz, a mi Istenünkhöz!
Mert ezt mondja az Úr: Kitörő örömmel örüljetek Jákobon, ujjongjatok a nemzetek elsején! Hadd hallják! Zengjétek dicséretét és hirdessétek: Az Úr megszabadította népét, Izrael maradékát.
Igen, visszahozom őket észak földjéről, és összegyűjtöm őket a föld határairól: még a vakokat és a sántákat is; a várandósokat és a szülő anyákat is. Nagy sereg lesz, amely ide visszatér.
Könnyek között mentek el innen, de megvigasztalódva vezetem őket vissza. Forrásvizekhez vezérlem őket, sima ösvényeken, nehogy elessenek. Mert atyjává lettem Izraelnek, és Efraim elsőszülött fiam.
Halljátok meg az Úr szavát, nemzetek! Hirdessétek a távoli szigeteken: Aki szétszórta Izraelt, össze is gyűjti, és úgy őrzi, mint a pásztor a nyáját.
Mert az Úr megváltotta Jákobot, és kiszabadította egy nálánál erősebb kezéből.
Eljönnek és ujjonganak majd örömükben a Sion hegyén. Odasietnek az Úr javaihoz: a gabonához, borhoz és olajhoz, a bárányokhoz és borjakhoz. Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert, és bánat nem éri őket.
Akkor majd táncot lejt örömében a lány, az ifjak és az öregek egyaránt boldogok lesznek. Gyászukat akkor örömre fordítom, megvigasztalom őket, s örömet szerzek nekik fájdalmuk után.
Papjaimat kövér falatokkal üdítem fel, és népem eltelik javaimmal – mondja az Úr.
Ezt mondja az Úr: Jajszó hallatszik Rámában, sírás és keserves jajgatás: Ráchel siratja fiait és nem akar vigasztalódni fiai miatt, hiszen már nincsenek többé.
Ezt mondja az Úr: Ne jajgass tovább, és szemed ne hullasson több könnyet, mert van vigasztalás bánatodra; visszajönnek az ellenséges földről.
Szülötteidnek van még reményük: fiaid visszatérnek a saját földjükre.
Jól hallom Efraim panaszszavát: „Megfenyítettél, s hagytam hogy fenyíts, mint a járomba még be nem tört tinó. Hozz vissza, engedj visszatérnem, mert te vagy az Úr, az én Istenem!
Igaz, elfordultam tőled, de már bánom bűnömet; amióta észre tértem, mellemet verem. Szégyenkeznem kell, arcomat pír borítja, mert ifjúkorom gyalázatát viselem.”
De hát nem oly kedves fiam nekem Efraim és nem oly dédelgetett gyermekem, hogy minden megfenyítése után meg ne kellene róla emlékeznem? Szívemnek meg kell indulnia, meg kell könyörülnöm rajtuk – mondja az Úr.
Állíts magadnak útjelzőket, helyezz el útmutató oszlopokat! Jegyezd meg jól az ösvényt, az utat, amelyen elmentél egykor! És térj haza, Izraelnek szűzi leánya, gyere haza saját városaidba.
Meddig járkálsz még ide-oda, te állhatatlan leány? Bizony, az Úr valami újat teremt a földön: az asszony visszatér férjéhez.
Júda helyreállításának ígérete.
A Seregek Ura, Izrael Istene mondja: Majd amikor jóra fordítom sorsukat, ismét ezt fogják mondani Júda földjén és városaiban: Áldjon meg az Úr, igazságnak legelője te szent hegy! Júda és városai, a szántóvetők és a nyájukat legeltető pásztorok ezen a földön laknak majd. Én felüdítem az eltikkadt lelket, s minden éhezőt jóllakatok. Ezért mondják majd: Amikor fölébredtem, bőség vett körül, és álmom üdítő volt.Izrael és Júda.
Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor bevetem Izrael és Júda házát emberek és állatok magvával. És amint egykor gondom volt rá, hogy kigyomláljam és leromboljam, hogy szétszórjam, elpusztítsam és veszedelembe sodorjam őket, úgy gondom lesz arra is, hogy felépítsem és elültessem őket – mondja az Úr.Egyéni vissszafizetés
Azokban a napokban nem mondják többé: Az apák ették az éretlen szőlőt, és fiaik foga vásott el tőle. Mert ki-ki a maga gonoszságáért hal meg; csak annak vásik el a foga, aki az éretlen szőlőt eszi.Az új szövetség.
Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. De nem olyan szövetséget, mint amilyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogva kivezettem őket Egyiptom földjéről. Azt a szövetségemet ugyanis megszegték, holott én uruk voltam – mondja az Úr. Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok – mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. És többé nem lesz szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így tanítsa: Ismerd meg az Urat, mert mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig – mondja az Úr –, mivel megbocsátom gonoszságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem.Izrael fennmaradása.
Az Úr, aki világosságul adja a napot a nappalnak, és fényességül a holdat és a csillagokat az éjszakának, aki felkorbácsolja a tengert, hogy zúgnak hullámai, és akit a Seregek Urának hívnak, ezt mondja: Ha ez a megszabott rend valaha megrendül színem előtt – mondja az Úr –, csak akkor szűnik meg Izrael nemzetsége nép lenni előttem mindörökké. És ha meg lehetne mérni ott fenn az egeket, vagy ki lehetne kutatni alant a föld alapjait: csak akkor vetném el Izrael nemzedékét azért, amit tett – az Úr mondja ezt.Jeruzsálem újjáépül.
Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor az Úr városa újjáépül Hananel tornyától egészen a Szeglet-kapuig. Akkor a mérőzsinór továbbhalad egyenesen, egészen a Gareb dombjáig, majd elkanyarodik Goa felé. És az egész völgy, ahol a holttestek és a hamvak vannak, az egész mező a Kidron patakja mentén, kelet felé, egészen a Lovak kapujának szegletéig az Úrnak szentelt hely lesz. Soha többé nem pusztítják el, s nem tartják átok helyének.
Minden fejezet...