1111 A gileádi Jiftach vitéz harcos volt. Egy parázna nőnek volt a fia. Gileád nemzette Jiftachot. 22 Ám a felesége is szült Gileádnak fiakat és lányokat, s amikor ennek az asszonynak a fiai felnőttek, elkergették Jiftachot. Azt mondták: „Te nem részesülsz atyánk örökségében, mert idegen asszony fia vagy. 33 Jiftach elmenekült testvérei elől, és Tob földjén telepedett le. Nincstelen embereket gyűjtött maga köré és portyázott velük. 44 Abban az időben Ammon fiai harcba bocsátkoztak Izraellel. 55 Amikor Ammon fiai megtámadták Izraelt, Gileád vénei fölkeresték Jiftachot Tob földjén, 66 és így szóltak hozzá: „Gyere és légy a vezérünk, hogy harcolhassunk Ammon fiai ellen.” 77 Jiftach azonban így válaszolt Gileád véneinek: „Ti gyűlöltetek és elűztetek atyám házából. Miért jöttök most hozzám, amikor bajban vagytok?” 88 Gileád vénei erre azt mondták Jiftachnak: „Valóban ezért jöttünk most hozzád: Gyere velünk, harcolj Ammon fiai ellen, s te leszel a vezérünk és Gileád minden lakójának a feje.” 99 Jiftach így felelt Gileád véneinek: „Ha visszavisztek, hogy harcoljak Ammon fiai ellen és ha az Úr kezembe adja őket, vezéretek leszek.” 1010 „Az Úr legyen a tanú közöttünk – válaszolták Gileád vénei. – Érjen balszerencse minket, ha nem teszünk meg mindent, amit mondasz.” 1111 Jiftach tehát elment Gileád véneivel. A nép fejévé és vezérévé tette, és Jiftach megismételte föltételeit Micpában az Úr előtt.
Jiftach vitája az ammonitákkal.
1212 Jiftach követeket küldött az ammoniták királyához, és ezt üzente neki: „Mi van köztem és közted, hogy harcot indítottál földem ellen?” 1313 Ammon fiainak királya így felelt Jiftach követeinek: „Mivel Izrael elfoglalta földemet, amikor kivonult Egyiptomból, az Arnontól a Jabbokig és a Jordánig, add most vissza békességgel.” 1414 Jiftach újra követeket küldött Ammon fiainak királyához, ezzel az üzenettel: 1515 „Ezt mondja Jiftach: Izrael nem foglalta el sem Moáb földjét, sem Ammon fiainak földjét. 1616 Amikor ugyanis Izrael kivonult Egyiptomból, a pusztában vándorolt egészen a Sás-tengerig, majd Kádesbe ért. 1717 Akkor Izrael követeket küldött Edom királyához, hogy mondják meg neki: Engedd meg, kérlek, hogy átvonuljak földeden, Edom királya azonban nem egyezett bele. Elküldött Moáb királyához is, de ő is visszautasította, így Izrael Kádesben maradt. 1818 Majd a pusztában vándorolt, megkerülte Edom és Moáb földjét és eljutott a Moáb földjétől keletre eső vidékre. Az Arnonon túl ütött tábort, de Moáb határát nem lépték át, mert hiszen az Arnon Moáb határa. 1919 Izrael ezután követeket küldött Szichonhoz, az amoriták királyához, aki Hesbonban uralkodott. Ezt üzente neki Izrael: Engedd meg kérlek, hogy átvonuljak földeden a nekem rendelt helyre. 2020 Szichon azonban nem engedte meg, hogy Izrael átvonuljon földjén, összegyűjtötte egész seregét, tábort ütött Jahacban és megtámadta Izraelt. 2121 Az Úr, Izrael Istene azonban Szichont és egész seregét Izrael kezébe adta. Izrael győzött, és az amoritáktól, akik ezen a vidéken éltek, egész földjüket elfoglalta. 2222 Így birtokba vették az amoriták egész földjét az Arnontól a Jabbokig, és a pusztától a Jordánig. 2323 Tehát az Úr, Izrael Istene űzte el az amoritákat népe, Izrael elől. S most visszaköveteled? 2424 Amit Kamos, a te istened szerzett neked, az vajon nem a tiéd-e? Ugyanígy az is a miénk, amit az Úr, a mi Istenünk szerzett. 2525 Különb akarsz lenni, mint Balak, Cippor fia, Moáb királya? Kezdett ő vitát Izraellel? Vagy viselt ellene háborút? 2626 Amikor Izrael letelepedett Hesbonban és a hozzá tartozó helységekben, Jazerben és a hozzá tartozó helységekben, valamint azokban a városokban, amelyek az Arnon partján vannak (háromszáz esztendeje), miért nem szerezted vissza őket akkor? 2727 Ami engem illet, én nem vétettem ellened, de te igazságtalanul bánsz velem, amikor harcot indítasz ellenem. Ítéljen hát ma az Úr, a bíró Izrael és Ammon fiai között!” 2828 Az ammoniták királya azonban nem hallgatott Jiftach üzenetére, amelyet az hozzá intézett.
Jiftach fogadalma és győzelme.
2929 Az Úr lelke akkor Jiftachra szállt, s ő bejárta Gileádot és Manasszét, bejárta a gileádi Micpát, és a gileádi Micpától Ammon fiai mögé került. 3030 Jiftach fogadalmat tett az Úrnak, és ezt mondta: „Ha kezembe adod Ammon fiait, 3131 akkor aki elsőnek lép ki házam kapuján, hogy elém jöjjön, amikor győztesen visszatérek az Ammon fiaival vívott csatából, az legyen az Úré, azt bemutatom égőáldozatul.” 3232 Jiftach felvonult Ammon fiai ellen, hogy megütközzék velük, és az Úr kezébe adta őket. 3333 Megverte őket Aroertől egészen Minnit vidékéig (húsz várost) és Abal-Keramimig. Ez óriási vereség volt, és Ammon fiai megalázkodtak Izrael fiai előtt. 3434 Amikor Jiftach visszatért Micpából házába, a lánya ment eléje, dobszóra táncolva. Egyetlen gyermeke volt. Rajta kívül se fia, se lánya nem volt. 3535 Amikor meglátta, megszaggatta ruháját, és így szólt: „Ó, leányom, balszerencsét hozol rám! Épp te vagy, aki nyomorúságba taszítasz?! Köteleztem magam az Úr színe előtt és nem vonhatom vissza.” 3636 „Atyám – felelte neki –, ha elkötelezted magad az Úrnak, tégy velem fogadalmad szerint, amelyet tettél, mert az Úr megadta neked, hogy bosszút állhass ellenségeiden, Ammon fiain.” 3737 Azután ezt mondta atyjának: „De engedd meg nekem, hogy két hónapra elmehessek a hegyek közé, és barátnőimmel elsirathassam szüzességemet.” 3838 „Menj!” – felelte neki és elbocsátotta két hónapra. Erre elment és barátnőivel a hegyekben siratta szüzességét. 3939 Amikor eltelt a két hónap, visszatért atyjához, s az teljesítette fogadalmát, amit tett. Még nem ismert férfit. Így keletkezett Izraelben az a szokás, 4040 hogy Izrael leányai minden évben négy napon át siratják a gileádi Jiftach lányát.