Kis türelmet

A Bírák könyve

A TÖRZSEK ELHELYEZKEDÉSE KÁNAÁN FÖLDJÉN
Júda, Simeon, Kaleb és a keniták.
1 Józsue halála után Izrael fiai megkérdezték az Urat: „Ki vonuljon fel közülünk elsőnek a kánaániak ellen, hogy támadást indítson ellenük?” Az Úr azt felelte: „Júda vonuljon fel elsőnek, mert kezébe adom a földet.” Júda ekkor így szólt testvéréhez, Simeonhoz: „Vonulj fel velem arra a területre, amely a sorsvetéskor osztályrészem lett. Harcoljunk a kánaániak ellen, aztán majd én is veled megyek a te területedre.” Simeon el is ment vele. Júda tehát felvonult, s az Úr kezükbe adta a kánaániakat és a perizitákat: Bezeknél tízezer embert legyőztek. Bezeknél megütköztek Adonicedekkel, és megverték a kánaániakat és a perizitákat. Adonicedek futásnak eredt, de üldözőbe vették, elfogták és levágták keze és lába hüvelykujját. „Hetven királynak vágattam le keze és lába hüvelykét – mondta ekkor Adonicedek. – Ezek asztalom alatt szedegették a morzsákat. Ahogy én tettem, úgy fizet nekem vissza Isten is.” Jeruzsálembe vitték, és ott meghalt. Júda fiai Jeruzsálem ellen vonultak, elfoglalták, lakóit kardélre hányták, a várost pedig felgyújtották. Ezután Júda fiai lejöttek, hogy harcba bocsátkozzanak a hegyvidéken, a Negeben meg a síkságon lakó kánaániakkal. Majd felvonult Júda a Hebronban lakó kánaániak ellen – Hebront azelőtt Kirjat-Arbának hívták –, s legyőzte Sesájt, Achimánt és Talmájt. Innen Debir lakói ellen vonult – Debirnek egykor Kirjat-Széfer volt a neve. Akkor Kaleb így szólt: „Aki legyőzi és beveszi Kirjat-Széfert, annak feleségül adom a lányomat, Achszát.” Kenáz fia, Kaleb öccse, Otniel foglalta el, s ő hozzá is adta feleségül a lányát, Achszát. Amint megérkezett férjéhez, az arra ösztönözte, hogy kérjen atyjától szántóföldet. Amikor leszállt szamaráról, Kaleb megkérdezte: „Mit akarsz?” „Tégy meg nekem valamit! – felelte. – Ha elküldtél Negeb pusztájába, adj vízforrást is.” Erre Kaleb neki adta a felső és az alsó forrást is. Mózes apósának, a kenita Hobabnak fiai fölmentek a Pálmák városából Júda fiaival Júda pusztájáig, amely a Negeben, Árád lejtőjénél terül el, és letelepedtek az amalekiták körében. Ezután Júda elment testvérével, Simeonnal. Legyőzték a Cefátban lakó kánaániakat, és betöltötték rajtuk az átkot. Ezért elnevezték Hormának. Júda nem tudta elfoglalni Gázát és környékét, sem Aszkalont és környékét, sem Ekront és környékét. Nem sikerült elűznie a síkság lakóit, mert vasszekereik voltak. De Júdával volt az Úr, amikor hatalmába kerítette a hegyvidéket. Amint Mózes meghagyta, Hebront Kalebnek adták, és ő kiirtotta onnét Enak három fiát. A Jeruzsálemben lakó jebuzitákat azonban nem űzték el Benjamin fiai. Így a jebuziták mind a mai napig Jeruzsálemben laknak, Benjamin fiai körében.
József háza.
József háza is felvonult Bétel ellen, és az Úr velük volt. József háza kikémleltette Bételt. A várost egykor Luznak hívták. A hírszerzők megláttak egy embert, aki kifelé tartott a városból. Így szóltak hozzá: „Mutasd meg nekünk, hogyan juthatunk be a városba, s akkor megkönyörülünk rajtad.” Az megmutatta, hol lehet a városba behatolni. A város lakóit kardélre hányták, ezt az embert azonban rokonságával együtt elbocsátották. Az ember elment a hettiták földjére, ott várost épített, s elnevezte Luznak. A mai napig is ez a neve.
Az északi törzsek.
Manassze nem hódította meg Bet-Seant és a hozzá tartozó falvakat, sem pedig Tanachot és a hozzá tartozó hegységeket. Nem űzte el Dórnak és a hozzá tartozó falvaknak lakóit, sem Jibleámnak és a hozzá tartozó falvaknak lakóit, sem pedig Megiddónak és a hozzá tartozó falvaknak lakóit; így a kánaániak megmaradtak ezen a vidéken. Amikor azonban Izrael megerősödött, leigázta, de azért nem űzte el a kánaániakat. Efraim sem űzte ki a Gézerben lakó kánaániakat, így a kánaániak továbbra is ott laktak vele Gézerben. Zebulun nem űzte ki sem Kitron lakóit, sem Náhalal lakóit, s így a kánaániak ott maradtak Zebulun körében, de adófizetőik lettek. Áser szintén nem űzte el sem Akko lakóit, sem Szidón, Mahalib, Achszib, Helba, Afek és Rehob lakóit. Áser fiai tehát a kánaániak között maradtak, akik az országban éltek, mert nem tudták őket elűzni. Naftali nem űzte el Bet-Semes és Bet-Anat lakóit, és a vidéken lakó kánaániak között telepedett le, de Bet-Semes és Bet-Anat lakóit adófizetésre kötelezte. Dán fiait az amoriták a hegyvidékre szorították, nem engedték, hogy a síkságra lehúzódjanak. Az amoriták ragaszkodtak Har-Hereszhez, Ajalonhoz és Saalbimhoz, de amikor József házának keze erősebb lett, adófizetésre kötelezte őket. Az edomiták területe Akrabbim hegyétől a Skorpiók sziklájáig és attól fölfelé terül el.

Minden fejezet...
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21