411 Gorgiász maga mellé vett ötezer gyalogost és ezer válogatott lovast. 22 A sereg éjszaka kelt útra, hogy rajtaüssön a zsidók táborán és észrevétlenül megsemmisítse őket. A várban szolgáló emberek voltak a vezetőik. 33 Júdás hallott felőle, s maga indult el katonáival, hogy a király seregét leverje Emmausznál addig, 44 amíg a csapatok szerte vannak, a táboron kívül. 55 Gorgiász éjszaka ért oda a zsidók táborába, de nem talált ott senkit. Erre a hegyekben kereste őket. Azt gondolta: „Máris menekülnek előlünk!” 66 Hajnalban megjelent Júdás háromezer férfival a síkságon, de nem volt megfelelő vértjük és kardjuk, amilyet szerettek volna. 77 Ugyanakkor látták, hogy a pogányok tábora körül van véve sáncokkal és lovasokkal – csupa harcedzett katona. 88 Akkor Júdás így szólt embereihez: „Ne féljetek sokaságuktól és ne rettegjetek támadásuktól. 99 Gondoljatok arra, hogyan menekültek meg atyáink a Vörös-tengernél, amikor a fáraó seregével üldözte őket. 1010 Most hívjuk segítségül az eget, hogy könyörüljön rajtunk, emlékezzék atyáink szövetségére, és pusztítsa el ma ezt a sereget a szemünk láttára. 1111 Akkor majd minden pogány nép megtudja, hogy van, aki megszabadítja és megmenti Izraelt!” 1212 Amikor az idegenek fölemelték tekintetüket és látták, amint a zsidók kivonulnak ellenük, 1313 elhagyták a tábort, hogy fölvegyék a harcot. Júdás katonái megfújták a kürtöket és összecsaptak velük. 1414 A pogányokat megverték, úgyhogy a síkságra menekültek. 1515 A hátramaradottakat mind kardélre hányták. Egészen Gézerig üldözték őket, Idumea, Asdod és Jamnia síkságára. Mintegy háromezer ember esett el itt. 1616 Amikor Júdás seregével visszatért az üldözésből, 1717 így szólt a néphez: „Ne kapjatok a zsákmányon! Mert még egy másik csata áll előttünk. 1818 Gorgiász itt van seregével a közelünkben a hegyek közt. Álljatok szemben az ellenséggel, és vívjatok meg vele. Aztán majd nyugodtan zsákmányolhattok.” 1919 Alighogy befejezte Júdás a szavait, már látszott az egyik csapat, amint közeledett a hegyek közül. 2020 Ez észrevette, hogy (a táborban maradottakat) legyőzték, a tábort pedig felgyújtották. Mert a füst, amelyet láttak, jelezte, mi történt. 2121 Ennek láttán nagyon megijedtek. S amikor megpillantották Júdás seregét a síkságon, harcra készen, 2222 a filiszteusok földjére menekültek. 2323 Júdás erre a táborbeli zsákmány felé vette az irányt. Rengeteg aranyat, ezüstöt, lila és piros bíborszövetet és értéktárgyat összeszedtek. 2424 Hazatérve himnuszokat és háladalokat zengtek az égnek: „Mert jó, irgalma örökkévaló.” 2525 Így azon a napon nagy szabadulást látott Izrael.
Liziász első hadjárata.
2626 Azok az idegenek, akik megmenekültek, mind Liziászhoz mentek, és jelentették neki az esetet. 2727 Amikor meghallotta, megrendült és elcsüggedt. Mert nem szándéka szerint mentek a dolgok Izraellel, és a király parancsa sem teljesült. 2828 A következő esztendőben szerzett hát hatvanezer válogatott harcost és ötezer lovast, hogy teljesen kiirtsa őket. 2929 Benyomultak Idumeába és Bet-Curnál letáboroztak. Júdás tízezer férfival szállt szembe velük. 3030 Amikor a hatalmas haderőt megpillantotta, imádkozott, ezekkel a szavakkal: „Áldott vagy, Izrael szabadítója! Megtörted az óriás erejét szolgád, Dávid által, a filiszteusok seregét pedig Saul fiának és fegyverhordozójának, Jonatánnak a kezére adtad. 3131 Add ezt a sereget népednek, Izraelnek a hatalmába. Hadd vesszenek el haderejük és lovasságuk ellenére. 3232 Töltsd el őket félelemmel! Vedd el büszke bátorságukat! Rettegjenek a vereségtől. 3333 S hulljanak el azok kardja élén, akik szeretnek téged, hogy aztán mindannyian énekkel dicsőítsenek, akik elismerik a nevedet.” 3434 Aztán egymásnak rontottak. Liziász seregéből mintegy ötezer ember elesett – közelharcban estek el. 3535 Amikor Liziász látta serege pusztulását és Júda seregének harcra készségét, s azt hogy mennyire el vannak szánva; vagy tisztességben élni, vagy meghalni, visszatért Antiochiába. Újabb zsoldosokat szerzett, hogy még erősebb sereggel térjen vissza Júdeába.
A templom megtisztítása és fölszentelése.
3636 Júdás és testvérei így beszéltek: „Lám, megsemmisültek ellenségeink! Menjünk hát fel, tisztítsuk meg és szenteljük föl a templomot!” 3737 Az egész sereg összegyűlt és felvonult Sion hegyére. 3838 Látták az elpusztított szentélyt, az égőáldozat megszentségtelenített oltárát, a fölégetett kapukat, az előudvarokban a bozótot, amely mint valami erdőben vagy hegyen, úgy elburjánzott, és a szétrombolt helyiségeket. 3939 Erre megszaggatták ruhájukat, nagy jajgatásban törtek ki, és hamut szórtak a fejükre. 4040 Arcra borultak a földön, kürtjeleket adtak és hangosan esedeztek az éghez. 4141 Akkor Júdás parancsot adott embereinek, hogy vegyék fel a harcot a várat megszállva tartó csapatokkal, addig ő megtisztítja a szentélyt. 4242 Aztán feddhetetlen és törvényt megtartó papokat választott. 4343 Ezek megtisztították a szentélyt, és a botrány köveit tisztátalan helyre vitték. 4444 Az égőáldozatok megszentségtelenített oltára ügyében tanácsot tartottak, hogy mit tegyenek vele. 4545 Az a jó gondolatuk támadt, hogy lerombolják, nehogy azzal gúnyolják őket, hogy a pogányok megszentségtelenítették. Tehát lerombolták az oltárt. 4646 A köveket a templomdombon egy arra alkalmas helyre rakták, míg próféta nem támad, aki majd megmondja a teendőket. 4747 Aztán a törvény előírásának megfelelően faragatlan köveket vettek, és a régi mintájára új oltárt építettek. 4848 A szentélyt is újra fölépítették, és fölszentelték a templom belsejét meg az előudvarokat. 4949 Új fölszerelést is készítettek az istentisztelethez, és bevitték a mécstartót, valamint az illatáldozat bemutatására szolgáló oltárt meg az asztalt a templomba. 5050 Az illatáldozat oltárán tömjént égettek, a mécstartón pedig meggyújtották a mécseseket, és ezek megvilágították a templom belsejét. 5151 Kenyeret tettek az asztalra, és újra fölszerelték a kárpitokat. Így végbevitték, amibe belefogtak. 5252 A 148. esztendőben a kilencedik hónap – azaz a Kiszleu hónap – huszonötödik napjának hajnalán nekiláttak, 5353 és az égőáldozatok újonnan emelt oltárán áldozatot mutattak be a törvény szerint. 5454 Ugyanabban az időben és ugyanazon a napon szentelték fel, amelyen a pogányok megszentségtelenítették, dicsőítő énekekkel, citera, hárfa és cintányér kíséretében. 5555 Az egész nép leborult. Magasztaló és dicsőítő énekeket zengtek az égnek, amely sikerre vitte ügyüket. 5656 Az oltár fölszentelését nyolc napig ünnepelték. Örömükben égőáldozatot és hálaáldozatot mutattak be a szabadulásért, aztán dicsőítő áldozatot. 5757 A templom homlokzatát aranykoszorúkkal és pajzsocskákkal díszítették, helyreállították a kapukat meg a helyiségeket, és ellátták őket ajtókkal. 5858 Túláradó öröm kerítette hatalmába a népet, hogy lemosták a pogányok okozta szégyenfoltot. 5959 Júdás, testvérei és Izrael egész közössége elhatározta, hogy az oltár fölszentelésének napjait minden esztendőben megünneplik öröm és ujjongás közepette ugyanabban az időben, Kiszlév hónap huszonötödik napjától kezdve nyolc napon át. 6060 Abban az időben Sion hegyét magas fallal és erős bástyákkal vették körül, nehogy visszatérjenek a pogányok és lerombolják, mint korábban tették. 6161 Aztán Júdás őrséget helyezett oda, hogy védelmezze Sion hegyét. Bet-Curt is megerősítette, mint valami várat, hogy a népnek Idumeával szemközt legyen egy erődje.