3. JÚDÁS MAKKABEUS, A ZSIDÓK VEZÉRE (KR. E. 166–160)
Júdás Makkabeus dicsérete.
311 Helyébe fia, a Makkabeusnak nevezett Júdás lépett. 22 Mind támogatták a testvérei és atyjának hívei. Örömmel harcba szálltak Izraelért. 33 Hírt szerzett népének messze földön. A páncélt óriásként viselte, felöltötte fegyverzetét, úgy szállt harcba, oltalmazva kardjával a tábort. 44 Tetteiben oroszlánhoz volt hasonló, zsákmányért bömbölő oroszlánhoz. 55 Felkutatta a hitehagyottakat, üldözte őket, tűzbe vetette népe szorongatóit. 66 A bűnösök reszkettek előtte félelmükben, remegtek mind a gonosztevők. Így a szabadítás sikerrel járt. 77 Bajt hozott sok királyra, Jákob örült tetteinek. Örökre áldott marad emlékezete. 88 Végigvonult Jákob városain, kiirtotta belőlük a gonoszokat, és elfordította a haragot Izraelről. 99 Hírneve elért a föld határáig, és maga köré gyűjtötte, akik szétszóródtak.
Júdás első sikere.
1010 Apollóniosz pogány népeket és hatalmas szamáriai sereget toborzott, hogy harcba szálljon Izraellel. 1111 Amikor Júdás ennek hírét vette, kivonult elé, legyőzte és megölte. Sokan halálos sebet kaptak és meghaltak. A többiek elmenekültek. 1212 A zsákmányt összeszedték, Júdás megszerezte Apollóniosz kardját, és ezentúl mindig azzal harcolt. 1313 Amikor a szíriai sereg vezére, Szeron meghallotta, hogy Júdás embereket gyűjtött maga köré, egy hűségesekből álló csapatot, akik hadba vonultak vele, 1414 így szólt: „Nevet szerzek magamnak, s híres leszek az országban, ha Júdást és embereit, akik semmibe vették a király törvényét, megtámadom.” 1515 Kivonult hát egy második támadásra. Istentelenekből álló hatalmas sereg kísérte, hogy segítsen neki Izrael fiain bosszút állni. 1616 Amikor Bet-Horon lejtői felé közeledett, Júdás kevés emberével kivonult elé. 1717 Amikor ezek meglátták a hatalmas sereget, így szóltak Júdáshoz: „Hogy vehetnénk fel a harcot ily kevesen ekkora túlerővel? Ráadásul kimerültek vagyunk, hiszen ma még nem is ettünk.” 1818 „Kevesen is körülzárhatnak sokakat – felelte Júdás –, mert az égnek egyre megy, hogy sok vagy kevés által szerez-e szabadulást. 1919 A háborúban nem a sereg nagyságától függ a győzelem, hiszen a segítség az égből jön. 2020 Azok ott gőggel és istentelenséggel eltelve jönnek ránk, hogy asszonyainkkal és gyermekeinkkel egyetemben elhurcoljanak és kifosszanak bennünket. 2121 De mi harcba szállunk életünkért és törvényünkért. 2222 (Isten) maga fogja őket a szemünk láttára megsemmisíteni. Ne féljetek hát tőlük!” 2323 Alighogy befejezte, hirtelenül nekik rontottak. Megsemmisítették Szeront seregével együtt. 2424 Bet-Horon lejtőjétől egészen a síkságig üldözték őket. Mintegy nyolcszáz ember elesett közülük, a többiek meg a filiszteusok földjére menekültek. 2525 Így félelem fogta el őket Júdástól és testvéreitől, rémület szállta meg körülöttük a népeket. 2626 Híre eljutott a királyig, és a nemzetek Júda harcairól beszéltek.
Antiochusz Perzsia és Júdea ellen készül.
2727 Amikor Antiochusz ezeket a híreket meghallotta, nagy haragra gerjedt. Összegyűjtötte országa minden haderejét, az egész hatalmas sereget. 2828 Felnyitotta kincseskamráit, egész évre szóló zsoldot fizetett a csapatoknak, és megparancsolta nekik, hogy legyenek készek mindenre. 2929 Akkor azonban észrevette, hogy kincseskamrájából kifogyott a pénz. A zavargások és a szorongattatás miatt, amelyet az ősi törvények megszüntetésével hozott az országra, kevés adó folyt be az országból. 3030 Így félt, hogy mint már egyszer vagy másszor előfordult, nem lesz elég a pénz a költekezésre és az ajándékokra, amelyeket eddig bőkezűen osztogatott, bőkezűbben, mint az addigi királyok. 3131 Nagy zavarban volt. Elhatározta hát, hogy Perzsiába megy, behajtja az adót a tartományokban, és sok pénzt összeszed. 3232 Az ország ügyeit Liziászra bízta, egy királyi családból való előkelő emberre, az Eufrátesztől egészen Egyiptom határáig. 3333 Azzal is megbízta, hogy hazatértéig nevelje a fiát, Antiochuszt. 3434 Azonkívül átengedte neki hadereje felét és az elefántokat. Közölte vele terveit, különösen Júdeára és Jeruzsálemre vonatkozó rendelkezéseit: 3535 vezessen ellenük hadat és törje meg végérvényesen Izrael hatalmát, semmisítse meg Jeruzsálem megmaradt lakóit, még emléküket is irtsa ki azon a helyen. 3636 Egész területükre telepítsen idegeneket, sorsolás útján ossza fel földjüket. 3737 Hadereje másik felét maga mellé rendelte, és 147-ben elindult fővárosából, Antiochiából átkelt az Eufráteszen és átvonult a fennsíkon.
Gorgiász és Nikanor betörnek Júdeába.
3838 Liziász a király hívei közül kiválasztotta Dorimenesz fiát, Ptolemeuszt, Nikanort és Gorgiászt, csupa bátor embert. 3939 Elküldött velük negyvenezer gyalogost és hétezer lovast, hogy hatoljanak be Júda földjére, és a király parancsa szerint pusztítsák el. 4040 Ezek egész seregükkel elindultak és benyomultak. Emmausz közelében a síkságon ütötték fel táborukat. 4141 Amikor a vidék kereskedő emberei meghallották hírüket, rengeteg aranyat, ezüstöt és lábszíjat vettek magukhoz, s elmentek a táborba, hogy Izrael fiait megvegyék rabszolgának. Idumeából és a filiszteusok földjéről csapatok csatlakoztak hozzájuk. 4242 Júdás és testvérei látták, hogy a veszedelem egyre nagyobb, és a csapatok már az ő területükön táboroznak. A király rendelkezéseiről is hallottak, hogy a népet teljesen ki kell pusztítani. 4343 Így szóltak hát egymáshoz: „Akadályozzuk meg népünk megsemmisítését, és harcoljunk népünkért és a szentélyért.” 4444 Egybegyűltek, hogy előkészüljenek a harcra, imádkozzanak és kiesdekeljék az irgalmat és a könyörületet. 4545 Jeruzsálem lakatlan volt, mint a puszta. Fiai közül nem járt senki se ki, se be. Szentélyét eltiporták. A várat idegenek lakták, pogányoknak szolgált lakóhelyül. Jákobból eltűnt az öröm, nem hallatszott furulya és hárfa.
A zsidók Micpában gyülekeznek.
4646 Összegyűltek hát, és a Jeruzsálemmel szemközti Micpába mentek. Mert Micpa valamikor imádkozóhelye volt Izraelnek. 4747 Böjtöltek azon a napon, vezeklőruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre és megszaggatták ruhájukat. 4848 Kigöngyölítették a törvénykönyvet ugyanazzal a szándékkal, amivel a pogányok a bálványaikat szokták kérdezni. 4949 Odahordták a papi palástokat, az első termést és a tizedet. Azokat a nazírokat is odahívták, akiknek letelt a fogadalmi idejük. 5050 Aztán hangosan szólítgatták az eget: „Mit tegyünk? Hová vigyük? 5151 Hiszen szentélyedet eltiporták és megszentségtelenítették, papjaid megalázottak és szomorúak. 5252 Lám a pogányok újra gyülekeznek ellenünk, hogy kiirtsanak bennünket. Te tudod, mit forralnak ellenünk. 5353 Hogy volnánk képesek szembeszállni velük, ha te nem segítesz?!” 5454 Aztán megfújták a trombitákat és hangosan felkiáltottak. 5555 Ezután Júdás vezetőket rendelt a nép fölé, parancsnokokat az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére. 5656 Azoknak ellenben, akik házat építettek, feleséget vettek vagy szőlőt telepítettek, vagy akik féltek, a törvény rendelkezése értelmében meghagyta, hogy menjenek haza. 5757 Aztán fölkerekedett a sereg, és Emmausztól délre tábort ütött. 5858 Júdás így szólt: „Övezzétek fel derekatokat és legyetek bátor férfiak! Holnap korán legyetek készen rá, hogy harcba szálljatok ezekkel a pogány népekkel, akik szövetkeztek ellenünk, hogy megsemmisítsenek bennünket szentélyünkkel együtt. 5959 De inkább elesünk a harcban, semmint tétlenül nézzük népünk és szentélyünk vesztét. 6060 De legyen úgy, ahogy az ég akarja!”