Kis türelmet
Dávid első hívei.
12 Ezek az emberek jöttek Dávidhoz, Ciklagba, amikor még menekülnie kellett Saulnak, Kis fiának színe elől. Ezek vitéz emberek, és a harc erősségei voltak. Az íjat jobb és bal kézzel kezelték, s tudtak az íjról követ és nyilat (lőni). Benjamin (törzséből), Saul testvérei közül: a fejük, Achiezer és Joás, a gibeai Hasemaa fiai; Jeziel és Pelet, Aszmavet fia Beracha és Jehu Anatotból; a gibeoni Jismaja, egy hős a harminc közül, és a harmincnak egyik vezére, Jirmeja, Jachaziel, Jochanan és Jozabad Gederotból; Eleuzáj, Jerimot, Bealja, Semarjahu és Sefatjahu Harifból; Elkána, Jisijahu, Azareel, Joezer és Jasobeám, a korachiták; Joela és Cebadja, a gedori Jerocham fiai. A gáditák közül pajzzsal és dárdával fölszerelt bátor férfiak, harcra kész katonák vonultak ki, hogy Dávidhoz csatlakozzanak rejtekhelyén, a pusztában. Tekintetük olyan volt, mint az oroszlán tekintete, és fürgeségük hasonlított a hegyi gazelláéhoz: Ezer volt a vezér, a második Obadja, a harmadik Eliab, a negyedik Mismanna, az ötödik Jirmeja, a hatodik Attaj, a hetedik Eliel, a nyolcadik Jochanan, a kilencedik Elzabad, a tizedik Jirmejahu, a tizenegyedik Machbannáj. Ezek Gád fiai közül valók voltak, mindnyájan a sereg tisztjei, a legkisebb száz ember fölött, a legnagyobb ezer ember fölött. Ők lépték át a Jordánt az első hónapban, amikor mindenütt elöntötte partjait, s megfutamították a folyó mentén lakókat keleten és nyugaton. Néhány benjaminita és júdeai is fölkereste Dávidot a rejtekhelyén. Dávid eléjük ment, szóba állt velük, és ezt mondta: „Ha békés szándékkal jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, akkor szívesen szövetkezem veletek. De ha azért jöttök, hogy eláruljatok ellenségeimnek, jóllehet semmi gazság nem tapad a kezemhez, akkor atyáink Istene lássa és torolja meg.” Erre a lélek eltöltötte Amazájt, a harmincnak a vezérét: „Rajta, Dávid, béke veled, Izáj fia, béke azzal, aki segít neked, mivel Istened a segítséged.” Erre Dávid befogadta őket, és helyet biztosított nekik a sereg tisztjei között. Manasszéből is átpártoltak néhányan Dávidhoz, amikor a filiszteusok oldalán harcba indult Saul ellen, de nem segítették őket. A filiszteusok főemberei ugyanis tanácskozás után ezekkel a szavakkal bocsátották el őket: A mi fejünk árán tér majd vissza urához, Saulhoz. Amikor aztán elment Ciklagba, Manasszéből átálltak hozzá: Adnach, Jozabád, Jediael, Michael, Jozabad, Elihu és Cilletáj, akik Manassze ezres csoportjainak voltak a vezetői. Dávidot és csapatát segítették. Mindnyájan harcedzett férfiak voltak, és tisztek lettek a hadseregben. Dávid napról napra kapott erősítést, és így tábora hatalmas táborrá duzzadt.
A katonák, akik Dávidot királlyá tették.
Ez a számbavétele azoknak a katonáknak, akik készen álltak a harcra és Dávidhoz csatlakoztak Hebronban, hogy az Úr parancsa szerint ráruházzák Saul királyságát. Júda fiai közül 6800 harcra kész férfi, akik pajzsot és dárdát viseltek. Simeon fiai közül 7100 bátor, harcedzett ember. Lévi fiai közül 4600, hozzá még Jehojada, Áron házának feje, 3700-zal, valamint Cádok, egy fiatal vitéz férfi, családjának 22 vezető tagjával. Benjamin fiai, Saul testvérei közül 3000-en. Eddig a legtöbben hűségesek voltak közülük Saul házához. Efraim fiai közül 20 800 bátor férfi, családjainak neves tagjai. Manassze fél törzséből 18 000, akiket név szerint küldtek, hogy Dávidot királlyá tegyék. Isszachár fiai közül olyanok, akik tisztában voltak azzal, hogy Izraelnek mit kell tennie és hogyan kell végrehajtania: vezetői kétszázan voltak, azonkívül testvéreik, az ő vezetésük alatt. Zebulunból 50 000 hadi szolgálatra alkalmas ember, akik mindenféle fegyverrel el voltak látva, és egész szívükkel készenálltak a szolgálatra. Naftaliból 1000 vezető ember, és velük együtt 37 ezer pajzzsal és dárdával fölszerelt férfi. Dán törzséből 28 600 harcra kész férfi. Áserből 40 000 harcra kész és fölszerelt férfi. A Jordánon túli lakosokból a rubeniták közül, a gáditák közül és Manassze fél törzséből 120 000 ember teljes hadi fölszereléssel. Ezek az emberek mind egy lélekkel felsorakoztak, és Hebronba vonultak, hogy Dávidot királlyá tegyék. De Izrael többi része is egyetértett abban, hogy Dávidot emeljék trónra. Három napot töltöttek ott, Dáviddal együtt ettek és ittak. Testvéreik mindent előkészítettek számukra. A környékbeliek – sőt egészen Isszachárig, Zebulunig és Naftaliig – élelmet hoztak szamaraikon, tevéiken, öszvéreiken és barmaikon: lisztet, fügét, mazsolás kalácsot, bort, olajat, szarvasmarhát, juhot, kecskét tömegével, mivel öröm töltötte el Izraelt.

Minden fejezet...