Könyörgés Isten segítségéért
70 1A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Emlékezetül.
2 Isten, fordítsd figyelmedet megmentésemre,
Uram, siess segítségemre!
Jöjjenek zavarba és szégyenüljenek meg,
akik életemre törnek!
Hátráljanak meg, valljanak szégyent,
akik rosszat akarnak nekem.
Hátráljanak meg és piruljanak,
akik az életemre törnek.
5 Ujjongjanak és örvendezzenek benned
mindazok, akik téged keresnek!
»Magasztaltassék az Úr!« – mondják mindenkor,
akik örvendeznek szabadításodon.
Én pedig szűkölködő és szegény vagyok,
Istenem, segíts rajtam!
Segítőm és szabadítóm te vagy,
ne késlekedj, Uram!
A mindenkor oltalmazó Isten
71
1 Uram, tebenned remélek,
soha meg ne szégyenüljek!
Igazságodban szabadíts meg, és ments meg engem!
Hajlítsd hozzám füledet
és nyújts segítséget!
Légy oltalmam sziklája,
és erős váram, hogy megszabadíts engem,
mert te vagy az én erősségem és menedékem!
Istenem, szabadíts meg a bűnös kezéből,
s a törvényszegő és a gonosz kezéből!
Hisz te vagy az én reménységem, Uram;
Te vagy, Uram, ifjúkorom óta bizodalmam.
Születésem óta rád támaszkodom,
anyám méhétől te vagy oltalmazóm;
Szüntelenül rólad szól dicséretem.
Szinte csodája lettem sokaknak,
mert te erős segítőm vagy.
Teljék meg szám dicséreteddel,
egész nap fenségeddel!
Ne vess el engem vénségem idején,
amikor erőm megfogyatkozik, ne hagyj el engem!
Mert ellenségeim ellenem beszélnek,
s akik életemre leselkednek, együtt tanakodnak.
Így szólnak: »Isten elhagyta,
vegyétek űzőbe, fogjátok meg,
hisz nincs, aki megszabadítsa!«
Isten, ne távozz el tőlem;
Én Istenem, siess segítségemre!
Jussanak szégyenbe, pusztuljanak
életem ellenségei.
Borítsa szégyen és gyalázat azokat,
akik nekem rosszat akarnak!
Én azonban mindenkor reménykedem,
és szüntelen dicsérlek téged.
Egész nap jótéteményeidet
és igazságosságodat hirdeti szám,
bár elsorolni sem tudom.
Hirdetem az Úr hatalmas tetteit,
Uram, csak igazságodról elmélkedem.
Isten, te ifjúkorom óta oktattál engem;
Mindmáig hirdetem csodáidat.
Öregségemre s aggkoromra
se hagyj magamra, Isten,
hogy hirdethessem az egész jövendő nemzedéknek karod erejét.
Hatalmadat,
és igazságodat, amely égig ér, Isten,
aki nagy dolgokat cselekedtél:
Isten, ki hasonló hozzád?
Milyen sok nehéz szorongatást engedtél megérnem,
de aztán ismét életet adtál nekem,
s a föld mélységeiből újra visszahoztál engem.
Hozzám fordulsz, naggyá teszel
és megvigasztalsz engem.
22 Magasztalom is hűségedet hárfával, Istenem,
hárfával zengek neked éneket, Izrael Szentje.
Örvendezik majd ajkam, ha neked énekelek,
és lelkem, amelyet megmentesz;
Nyelvem is egész nap hirdeti igazságodat,
mert zavarba és szégyenbe jutnak, akik rosszat akarnak nekem.
A béke királya és az ő országa
72 1Salamontól.
Isten, add át ítéletedet a királynak,
igazságodat a király fiának,
hogy igazságosan ítélje népedet,
és méltányosan szegényeidet.
Békét teremjenek a hegyek a népnek,
és igazságot a halmok.
Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek,
nyújtson a szegények fiainak segítséget,
s alázza meg az erőszakoskodót.
Éljen, amíg a nap és a hold,
nemzedékről nemzedékre.
Úgy szálljon le, mint az eső a rétre,
s mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet.
Virágozzék napjaiban az igazság
és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik.
Uralkodjék tengertől tengerig,
A folyamtól a földkerekség széléig.
Boruljanak le előtte a sivatag lakói
s ellenségei nyalják a port.
Tarzis királyai és a szigetek hordjanak adományokat,
Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak.
A föld minden királya hódoljon előtte,
s legyen minden nemzet a szolgája.
Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált,
s a szűkölködőt, akin senki sem segít.
Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen
és megszabadítja a szűkölködőket.
Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól,
mert szemében drága az ő vérük.
15 Éljen és legyen része Arábia aranyában,
imádkoznak is majd érte mindenkor;
Áldják őt minden nap.
Bőséggel legyen gabona a földön,
s hullámozzék a hegyek tetején,
mint a Libanon, olyan legyen termése;
A város népe virágozzék mint a rét füve.
Áldott legyen neve mindörökre,
maradjon meg neve, amíg a nap ragyog;
Benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége,
dicsérje őt minden nemzet!
18 Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene,
egyedül ő művel csodákat.
Áldott legyen az ő fölséges neve örökre,
teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!
Jegyzetek
70,1 Egyéni panaszdal a fogság előtti időkből. Valószínűleg egy imaforma, amely mindenkinek a rendelkezésére állt, aki a jeruzsálemi templomban menedéket keresett. A zsoltár szövege csak kevéssel különbözik a 40,14-18-tól.
70,2 Ezzel a verssel kezdődik minden ima a templomi imaórák idején.
70,5 Az Úr: egy héber kézirat alapján kiegészítve (vö. Zsolt 40,17).
71,1 Egyéni panaszdal a makkabeusi időkből. A szöveg alig tartalmaz új gondolatokat, inkább a Bibliából kiválasztott és egymás mellé helyezett mondatokat magyarázza. A kiválasztás az imádkozó szempontjait követi: Egy beteg ember, akit az öregség és a betegség tesz próbára, biztos menedéket keres – Istennél, az ő templomában.
71,22 Izrael Szentje: ez az ún. fenségcím más zsoltárokban is előfordul (Zsolt 78,41; 89,19), de leggyakrabban Izajásnál (pl. Iz 5,19). Kiemeli Isten szentségét, ugyanakkor aláhúzza Isten és Izrael népének kapcsolatát.
72,1 Királyzsoltár a fogság előtti időkből, lezárja a Dávid nevéhez fűződő gyűjtemény második könyvét (51-71. zsoltárok). A zsoltár a királyi udvar ünnepi szertartásának része. Úgy ábrázolja a királyt, mint igazságos bírót, bölcs uralkodót, ideális királyt. Az itt kifejezett remény aligha teljesedhet egy földi királyban. Ezért tekintjük ezt messiási zsoltárnak: a Dávidnak tett ígéretek beteljesítőjéről, a Messiásról beszél.
72,1 A király, mint Isten képviselője a földön, igazságosan ítél, és örökre megteremti az igazságot.
72,15 Áldás és jókívánság a királynak. Amikor ezek beteljesednek, akkor érkezik el az ígéret megvalósulásának ideje (vö. Ter 12,3; 22,18).
72,18 Himnikus dicsőítés; nem csak a 72. zsoltárt, hanem az egész második könyvet lezárja.
SZÁMOK KÖNYVE
PAPI TÖRVÉNYEK: 1,1-10,10
A kivonulás rendje 1 1Így szólt az Úr Mózeshez a Sínai pusztában, a szövetség sátrában, a második hónap első napján, az Egyiptomból való kivonulásuk után a második esztendőben: »Írjátok össze Izrael fiainak egész közösségét nemzetségük, nagycsaládjuk és nevük szerint: minden férfit, a húszévesektől kezdve felfelé mindazokat a férfiakat, akik hadra alkalmasak Izraelben. Azután te és Áron számláljátok meg őket csapataik szerint.Legyen azonban mellettetek törzsenként egy-egy olyan férfi, aki feje nemzetsége nagycsaládjának, név szerint: Rúbenből Eliszúr, Sedeúr fia; Simeonból: Salámiel, Szúrisaddáj fia; Júdából Nahson, Aminádáb fia; Isszakárból Natanael, Szuár fia; Zebulonból Eliáb, Helon fia; József fiaiból Efraimból Elisáma, Ammiúd fia, Manasszéból Gamáliel, Fadasszúr fia; Benjaminból Abidán, Gedeon fia; Dánból Ahiézer, Ammisaddáj fia; Áserből Fegiel, Okrán fia; Gádból Eliászáf, Dúel fia; Naftaliból Áhira, Enán fia.«
Ezek voltak a nép nemes fejedelmei, mindegyikük fejedelme a maga törzsének és nagycsaládjának, feje Izrael népének. Ezeket tehát Mózes és Áron maguk mellé vették, a nép egész közösségét pedig összegyűjtötték a második hónap első napján, és megszámláltak származása, nemzetsége és nagycsaládja szerint, fejenként és nevenként mindenkit, a húszesztendősöktől kezdve felfelé, úgy, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek a Sínai pusztájában.
20Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének fiai közül származása, nemzetsége és nagycsaládja szerint, nevenként és fejenként, húszesztendőset és annál idősebbet, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen negyvenhatezer-ötszáz férfit számláltak össze.
Simeon fiai közül származása, nemzetsége és nagycsaládja szerint, nevenként és fejenként, húszesztendőst és annál idősebbet, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen ötvenkilencezer-háromszáz férfit számláltak össze.
Gád fiai közül összeszámláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, mindenkit, aki hadba vonulhatott, összesen negyvenötezer-hatszázötvenet.
Júda fiai közül származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen hetvennégyezer-hatszázat számláltak.
Isszakár fiai közül származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen ötvennégyezer-négyszázat számláltak.
Zebulon fiai közül számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen ötvenhétezer-négyszázat.
József fiai közül: Efraim fiai közül számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen negyvenezer-ötszázat,
Manassze fiai közül pedig számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen harminckétezer-kétszázat.
Benjamin fiai közül számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen harmincötezer-négyszázat.
Dán fiai közül számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen hatvankétezer-hétszázat.
Áser fiai közül számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen negyvenegyezer-ötszázat.
Naftali fiai közül számláltak származása, nemzetsége, nagycsaládja és neve szerint, húszesztendőst és azon felül levőt, olyat, aki hadba vonulhatott, összesen ötvenháromezer-négyszázat.
Ezek voltak azok, akiket Mózes és Áron meg Izrael tizenkét fejedelme megszámlált, mindenkit az apja családja szerint. Izrael azon fiainak száma, nemzetségeik és nagycsaládjaik szerint, akik húszesztendősök és azon felül levők voltak, s hadba vonulhattak, összesen hatszázháromezer-ötszázötven férfi volt.
A levitákat azonban, nagycsaládjuk törzse szerint nem számlálták meg velük. Mert az Úr azt mondta Mózesnek: »Lévi törzsét ne számláld meg, őket ne írd össze Izrael fiaival, hanem rendeld őket a bizonyság hajlékához, annak minden eszközéhez és minden olyan dolgához, amely a szertartásokhoz tartozik. Ők vigyék a hajlékot és minden eszközét, ők lássák el szolgálatát, s ők táborozzanak a hajlék körül. Ha indulni kell, a leviták szedjék szét a hajlékot, ha tábort kell ütni, ők állítsák fel, ha rajtuk kívül álló közelít hozzá, meg kell ölni. Izrael fiai közül mindenki a maga csapata, szakasza és serege szerint táborozzék. A hajlék körül pedig a leviták üssék fel sátraikat, hogy harag ne zúduljon Izrael fiainak sokaságára, s ők lássák el a bizonyság sátrának tennivalóit.«
Mindent úgy tettek Izrael fiai, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek.
Jegyzetek
1,1 Papi hagyomány [P]. A családfák beiktatásával azt húzza alá, hogy mindazok, akik később Izrael népének tagjai lettek, részesei a Sínai szövetségkötésnek. A Sínai szövetségből és a törvényből születik meg Izrael, mint egységes nép.
1,20 A héber „ezer” szó jelentett egy bizonyos katonai egységet (vö. ezred) és nagycsaládot is. Rúben esetében (20.v.) a számadatok valószínűleg így értelmezendők: 46 nagycsalád, összesen 500 férfi. Az összlétszám 598 nagycsalád, összesen 5550 fegyverforgató férfi. A 46. vers téves adata félreértésből ered („ezred” – ezer).