70
Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre.
Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!
(Zsolt 40,14;71,12)
Szégyenüljenek meg és piruljanak, a kik életemre törnek; riadjanak vissza és gyalázat érje őket, a kik bajomat kivánják.
(Zsolt 40,15)
Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
(Zsolt 40,16)
Örülnek és örvendeznek majd benned mindazok, a kik keresnek tégedet, és ezt mondják majd szüntelen, a kik szeretik a te szabadításodat: Magasztaltassék fel az Isten!
(Zsolt 40,17)
Én pedig szegény és nyomorult vagyok: siess hozzám, oh Isten; segedelmem és szabadítóm vagy te Uram: ne késsél!
(Zsolt 40,18)
71
Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
(Zsolt 125,1)
A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
(Zsolt 31,2; Dán 9,16)
Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felől, mert kőszálam és erősségem vagy te.
(Péld 18,10)
Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezéből; a hamisnak és kegyetlennek markából!
Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!
(Zsolt 22,10.11)
Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erős bizodalmam.
(5Móz 33,1)
Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsőségeddel.
(Péld 8,24-29;Zsolt 93,2)
Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engem!
(1Móz 3,19)
Mert felőlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
(Zsolt 64,6.7)
Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
(Jak 1,10; Ésa 40,6.7)
Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre!
(Zsolt 70,2.4)
Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
(4Móz 14,11.21-23.29)
Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
(Zsolt 139,17)
Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
(Zsolt 3,6.7)
Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet.
(Zsolt 18,1-51)
Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységéből ismét felhozol minket.
(Zsolt 18,1.19.44;49,16;80,13)
Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
Én is tisztellek téged lanttal a te hűségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
(4Móz 14,24.31)
Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
(Zsolt 63,6-8)
Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek. 72
Salamoné.
Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának. (1Kir 3,9) Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal. (2Sám 8,15; Péld 31,8.9) Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot. (1Kir 4,21.24.25;9,4-7) Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót. (1Kir 3,16-27) Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre. (1Krón 21,15) Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet. Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold. És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig. (1Kir 4,21.24) Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. (Zsolt 121,6-8) Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé. (1Kir 9,11.14;10,1.10.24.25; Ésa 60,6) Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki. (Luk 4,9-12) Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. (Jób 5,22) Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja; (Zsolt 9,11) Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében. (Zsolt 50,15) És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon. (Zsolt 34,13.14) Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve. (1Kir 4,20.25) Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt. (Zsolt 91,14;147,1) Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül! (Zsolt 59,17) Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen! Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.
Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának. (1Kir 3,9) Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal. (2Sám 8,15; Péld 31,8.9) Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot. (1Kir 4,21.24.25;9,4-7) Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót. (1Kir 3,16-27) Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre. (1Krón 21,15) Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet. Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold. És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig. (1Kir 4,21.24) Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. (Zsolt 121,6-8) Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé. (1Kir 9,11.14;10,1.10.24.25; Ésa 60,6) Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki. (Luk 4,9-12) Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. (Jób 5,22) Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja; (Zsolt 9,11) Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében. (Zsolt 50,15) És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon. (Zsolt 34,13.14) Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve. (1Kir 4,20.25) Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt. (Zsolt 91,14;147,1) Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül! (Zsolt 59,17) Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen! Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.
1
Szóla pedig az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, a gyülekezet sátorában, a második hónapnak elsején, az Égyiptom földéből való kijövetelök után a második esztendőben, mondván:
(2Móz 30,11)
Vegyétek számba Izráel fiainak egész gyülekezetét, az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, minden férfiút főről főre,
(4Móz 26,2.51.2Móz;38,26)
Húsz esztendőstől fogva és feljebb, mindent, a ki hadba mehet Izráelben; számláljátok meg őket az ő seregök szerint, te és Áron.
És legyen veletek egy-egy férfiú mindenik törzsből, mindenik feje legyen az ő atyái házának.
Ezek pedig a férfiak nevei, a kik veletek legyenek: Rúbenből Elisúr, Sedeúrnak fia.
Simeonból Selúmiel, Surisaddainak fia.
Júdából Naasson, Amminádábnak fia.
Izsakhárból Néthánéel, Suárnak fia.
Zebulonból Eliáb, Hélonnak fia.
József fiai közül: Efraimból Elisama, Ammihudnak fia; Manasséból Gámliel, Pédasurnak fia.
Benjáminból Abidán, Gideóni fia.
Dánból Ahiézer, Ammisaddai fia.
Áserből Págiel, Okránnak fia.
Gádból Eleásaf, Déhuelnek fia.
Nafthaliból Akhira, Enánnak fia.
Ezek a gyülekezetnek hivatalosai, az ő atyjok törzseinek fejei, Izráel ezereinek is fejei ők.
Maga mellé vevé azért Mózes és Áron e férfiakat, a kik név szerint is előszámláltattak vala.
És összegyüjték az egész gyülekezetet a második hónapnak első napján; és vallást tőnek az ő születésökről, az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb főről főre.
A miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy számlálá meg őket a Sinai pusztájában.
Valának pedig Rúbennek, Izráel elsőszülöttének fiai, azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, főről főre, minden férfiú, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak a Rúben törzséből: negyvenhat ezer és ötszáz.
Simeon fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, az ő megszámláltjai, a neveknek száma szerint, főről főre, minden férfiú, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Simeon törzséből: ötvenkilencz ezer és háromszáz.
Gád fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Gád törzséből: negyvenöt ezer és hatszáz ötven.
Júda fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Júda törzséből: hetvennégy ezer és hatszáz.
Izsakhár fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Izsakhár törzséből: ötvennégy ezer és négyszáz.
Zebulon fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Zebulon törzséből: ötvenhét ezer és négyszáz.
József fiaiból Efraim fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Efraim törzséből: negyvenezer és ötszáz.
Manasse fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Manasse törzséből: harminczkét ezer és kétszáz.
Benjámin fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Benjámin törzséből: harminczöt ezer és négyszáz.
Dán fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Dán törzséből: hatvankét ezer és hétszáz.
Áser fiai közül azoknak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak Áser törzséből: negyvenegy ezer és ötszáz.
A Nafthali fiainak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
A kik megszámláltattak a Nafthali törzséből: ötvenhárom ezer és négyszáz.
Ezek azok a megszámláltattak, a kiket megszámláltak Mózes és Áron és Izráel fejedelmei, tizenkét férfiú; egy-egy férfiú vala az ő atyáiknak házanépéből.
Valának azért mindnyájan, a kik megszámláltattak az Izráel fiai közűl az ő atyáiknak háznépe szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető az Izráelben;
Valának mindnyájan a megszámláltattak: hatszáz háromezer és ötszáz ötven.
(2Móz 38,26)
De a léviták az ő atyáiknak háznépe szerint nem számláltattak közéjök.
(4Móz 3,1-17)
Mert szólott vala az Úr Mózesnek, mondván:
Csak a Lévi törzsét ne vedd számba, és azokat ne számláld Izráel fiai közé;
(4Móz 2,33)
Hanem a lévitákat rendeld a bizonyság hajlékához, és minden edényéhez, és minden ahhoz valókhoz; ők hordozzák a hajlékot, és annak minden edényét, és ők szolgáljanak mellette, és a hajlék körül táborozzanak.
És mikor a hajléknak elébb kell indulni, a léviták szedjék azt szét, mikor pedig megáll a hajlék, a léviták állassák azt fel, az idegen pedig, a ki oda járul, meghaljon.
(4Móz 3,38)
És tábort járjanak Izráel fiai kiki az ő táborában, és kiki az ő zászlója alatt, az ő seregeik szerint.
A léviták pedig tábort járjanak a bizonyság hajléka körül, hogy ne legyen harag Izráel fiainak gyülekezetén; és megtartsák a léviták a bizonyság hajlékának őrizetét.
(4Móz 3,7.23;29,35.38)
Cselekedének azért az Izráel fiai mind a szerint, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedének.