Könyörgés a királyért
20 1A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
2 A szorongatás napján hallgasson meg téged az Úr,
oltalmazzon meg Jákob Istenének neve!
Küldjön neked szentélyéből segítséget,
és Sionból nyújtson védelmet!
Emlékezzék meg minden áldozatodról,
és találja égő áldozatodat kövérnek!
Bánjon veled szíved szerint,
és váltsa valóra minden tervedet!
Hadd örvendjünk szabadításodnak,
hadd emeljünk zászlót Istenünk nevében!
Teljesítse az Úr minden kérésedet!
Már tudom: fölkentjének az Úr győzelmet adott;
Szent egéből meghallgatta,
hatalmas jobbja megsegíti.
Ezek harci szekereikben, azok lovaikban,
mi pedig az Úr, a mi Istenünk nevében keresünk segítséget.
Ők lehanyatlanak és elhullanak,
mi azonban fölkeltünk és állunk szilárdan.
10 Uram, tartsd meg a királyt,
és hallgass meg azon napon, amelyen hozzád kiáltunk!
Hálaadás a király győzelméért
21 1A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
2 Uram, hatalmadon örvend a király,
és mérhetetlenül ujjong segítségeden.
Teljesítetted szívének kívánságát,
nem tagadtad meg tőle ajkának óhajtását.
Sőt elébe siettél boldogító áldással,
fejére színarany koronát helyeztél.
Életet kért tőled, s te megadtad neki,
hogy sokáig éljen, időtlen időkig.
Segítséged folytán nagy a dicsősége,
dicsőséggel és nagy ékességgel ruháztad fel őt.
Valóban, áldássá tetted őt mindörökre,
megörvendeztetted vidámsággal színed előtt.
Minthogy az Úrban bízik a király,
meg nem inog a Fölséges irgalmából.
Érje utol kezed minden ellenségedet,
érje el jobbod minden gyűlölődet!
Tedd őket hasonlókká tüzes kemencéhez,
abban az időben, amikor megjelensz.
Nyelje el őket haragjában az Úr,
és a tűz eméssze el őket!
Pusztítsd el magzataikat a földről,
utódaikat az emberek fiai közül!
Mert gonoszat határoztak ellened,
álnok terveket szőttek,
de semmit sem vihettek keresztül.
Mert te megfutamítottad őket,
íjaddal célba vetted arcukat.
Kelj fel, Uram, hatalmaddal!
Hadd magasztaljuk erődet énekkel és zsoltárral!
Elhagyatottság és bizalom
22 1A karvezetőnek. A »Szarvastehén hajnalban« dallama szerint.Dávid zsoltára.
2 Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
Távol van szabadulásomtól
hangos jajveszékelésem.
Én Istenem, kiáltok nappal,
de te nem hallgatsz meg,
és éjjel is, de nyugtot nem találok.
Pedig te szent vagy
és Izrael dicsérete között laksz.
Benned bíztak atyáink,
bíztak, és te megszabadítottad őket.
Hozzád kiáltottak és megszabadultak,
benned bíztak és meg nem szégyenültek.
Én azonban féreg vagyok, nem ember,
embereknek gyalázata, népnek utálata.
8 Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem,
félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:
9 »Az Úrban bízott, mentse meg őt,
szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«
Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből,
te vagy reménységem anyám emlője óta.
Rád voltam utalva anyám ölétől,
anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.
Ne légy távol tőlem,
mert közel a nyomorúság,
és nincs, aki segítséget nyújtana.
Körülvett engem sok tulok,
Básán bikái körülfogtak engem.
Kitátották felém szájukat,
mint ragadozó és ordító oroszlán.
Szétfolytam, miként a víz,
minden csontom kificamodott,
szívem, mint a viasz,
megolvadt bensőmben.
16 Ajkam, mint a cserép, kiszáradt,
nyelvem ínyemhez tapadt,
lesújtottál a halál porába.
Körülvett engem nagy sereg kutya,
a gonoszok zsinatja körülfogott engem.
Átlyuggatták kezemet és lábamat,
megszámlálhattam minden csontomat.
Néznek rám, bámulnak engem,
19 elosztották maguk között ruháimat,
és köntösömre sorsot vetettek.
De te, Uram, ne légy távol tőlem,
én erősségem siess segítségemre!
Szabadítsd meg lelkemet a kardtól,
egyetlenemet a kutyák karmából!
Ments meg az oroszlán torkából,
engem, a megalázottat, a bölény szarvától!
Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet,
a gyülekezetben hadd dicsérjelek:
Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt,
Jákob minden utóda, magasztaljátok őt!
Félje őt Izrael minden utóda,
Mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát,
nem fordítja el tőle tekintetét,
és meghallgatja, amikor hozzá kiált.
Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben;
amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.
Jóllakásig esznek majd a szegények,
akik keresik az Urat, dicsérik majd őt:
»Éledjen fel szívük mindörökre!«
28 Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa,
és leborul színe előtt
a nemzetek valamennyi családja.
Mert az Úré a királyi hatalom,
és ő uralkodik a nemzeteken.
Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak;
leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak.
Neki él majd a lelkem,
Neki szolgálnak majd utódaim.
Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek,
az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek:
»Így cselekedett az Úr!«
Jegyzetek
20,1 Királyzsoltár a fogság előtti időkből. A király éppen háborúzni készül. Ital- és ételáldozatot mutat be a templomban, hogy Jahve jóindulatát biztosítsa (vö. 1 Sám 7,9).
20,2 Áldozatbemutatás közben kórus zengi a közbenjáró könyörgést.
20,10 A görög szöveg szerint javítva (a héber szövegben: Uram, adj nekem győzelmet!).
21,1 Királyzsoltár a fogság előtti időkből. Hasonló a 20. zsoltárhoz, de az a harc előtti helyzetet feltételezi, ez pedig már a győzelmet köszöni meg. A szöveg első változata Dávid egyik győzelme után keletkezhetett. Ez a későbbi feldolgozás a háborúk után bemutatott hálaadó istentiszteletek része lehetett.
21,2 Jahve segített a királynak, ezért az győztesként térhetett vissza.
22,1 Egy panaszdal (2-22) és egy hálaének (23-32) A királyok korai korszakában keletkezett, de többszörösen kiegészítették és módosították. A jelenlegi szöveg a fogság utáni időkből származik. A héber szövegben átdolgozások nyoma látszik, bonyolult, és részben hibás. Ez az ének mégis az irodalmilag legszebb és a teológiailag legfontosabb zsoltárok közé tartozik (ezért került be a szenvedéstörténetbe is). Mint a zsoltáros, Jézus is egész mélységében átélte és elszenvedte minden idők emberének baját, ő azonban istenfiúsága által az Istentől való távolságot közelséggé változtatta.
22,2 Vö. Mt 27,46; Mk 15,34. A hívő a legteljesebb kétségbeesésben is tud „én Istenem”-et kiáltani, és mindvégig megőrzi a bizalmát, még akkor is, ha közben ott van benne a „miért” nagy kérdőjele. A kiáltás kifejezi a hit állhatatosságát a végső szorongattatásban is.
22,8 Vö. Mt 27,39
22,9 Vö. Mt 27,43
22,16 Vö. Jn 19,28.
22,19 Vö. Mt 27,35; Jn 19,23-24.
22,28 A görög és a szír fordítás alapján javított szöveg (a héberben: előtted).