Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Jákob újra Bételben 35 Isten ekkor így szólt Jákobhoz: »Kelj fel, és menj fel Bételbe. Telepedj le ott, és építs oltárt Istennek, aki megjelent neked, amikor a bátyád, Ézsau elől menekültél!« Erre Jákob összehívta egész háza népét, és így szólt: »Dobjátok el a nálatok levő idegen isteneket, tisztítsátok meg magatokat, és váltsatok ruhát. Keljetek fel, és menjünk fel Bételbe, hogy ott oltárt építsünk Istennek, aki meghallgatott engem szorongatásom napján, és kísérőm volt utamon!« Odaadták tehát neki az összes idegen istent, amelyet őrizgettek, s a függőket is, amelyek a füleikben voltak. Ő pedig elásta azokat az alatt a tölgyfa alatt, amely Szíchem városa mögött van. Amikor aztán elindultak, Isten rémületet támasztott a körülöttük fekvő városokban, úgyhogy azok nem merték űzőbe venni Jákob fiait.
Jákob eljutott tehát Lúzába – amely Kánaán földjén van –, más néven Bételbe az egész vele levő néppel együtt. Ott oltárt épített, és elnevezte azt a helyet Bétel Istenének, mivel ott jelent meg neki Isten, amikor a bátyja elől menekült. 8Ugyanebben az időben meghalt Debóra, Rebekka dajkája. Bétel mellett, a tölgyfa alatt temették el, és azt a helyet elnevezték Siratás tölgyének.
Isten ekkor ismét megjelent Jákobnak, miután visszatért Paddan-Arámból. Megáldotta őt ezekkel a szavakkal: »Ne Jákobnak hívjanak ezentúl, hanem Izrael legyen a neved!« Elnevezte tehát Izraelnek, és azt mondta neki: »Én vagyok a Mindenható Isten: szaporodj tehát és sokasodj. Egy nemzet, sőt, a nemzetek sokasága lesz belőled, királyok erednek ágyékodból. Azt a földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked adom. Utánad pedig utódodnak fogom adni ezt a földet.« Azzal Isten eltávozott tőle.
Erre ő emlékkövet állított arra a helyre, ahol Isten szólt hozzá. Italáldozatot mutatott be rajta, olajat öntött rá, és elnevezte azt a helyet Bételnek.
Benjamin születése és Ráchel halála 16Azután elindultak Bételből, és Ráchel még jóval Efrata előtt, útközben vajúdni kezdett, és a szülés nehézsége miatt életveszélybe került. A bába ekkor azt mondta neki: »Ne félj, ez is fiú lesz!« Amikor aztán lelkét gyötrelmében már-már kiadta, és elközelgett a halála, elnevezte a fiát Ben-Óninak (azaz Gyötrelmem fiának). Apja azonban Benjaminnak (azaz Jobbom fiának) nevezte őt.
Aztán meghalt Ráchel, és eltemették azon az úton, amely Efratába, vagyis Betlehembe visz. Jákob emlékkövet állított a sírjára: ez Ráchel sírjának emlékköve mind a mai napig.
Jákob fiai; Izsák halála Aztán elindult onnan, és a Migdaléderen (azaz Nyáj-tornyon) túl verte le a sátrát. Amíg azon a földön lakott, Rúben elment, és Bilhával hált, apja mellékfeleségével. Ez azonban nem maradt titokban apja előtt.
Jákob fiai tizenketten voltak: Lea fiai: az elsőszülött, Rúben, azután Simeon, Lévi, Júda, Isszakár és Zebulon. Ráchel fiai: József és Benjamin. Bilhának, Ráchel szolgálójának a fiai: Dán és Naftali. Zelfának, Lea szolgálójának a fiai: Gád és Áser. Ezek Jákob fiai, akik Paddan-Arámban születtek neki.
27Jákob ezek után odaérkezett apjához, Izsákhoz Mamréba, Kirjat-Arbába, azaz Hebronba, ahol Ábrahám és Izsák jövevényként lakott.
Ekkor beteltek Izsák napjai – száznyolcvan esztendőt tettek ki – aztán elhunyt. Öregkorában, napokkal telten megtért népéhez. Fiai pedig, Ézsau és Jákob eltemették.
Ézsau utódai 36 1Ézsaunak, azaz Edomnak nemzetsége pedig a következő.
Ézsau feleségül vette Kánaán lányai közül Ádát, a hetita Élon lányát, ezenkívül Oholibámát, Ánának, a horita Cibón fiának lányát, továbbá Bászemátot, Izmael lányát, Nebajót nővérét. Áda Elifázt szülte, Bászemát Reuelt szülte, Oholibáma Jehust, Ihelont és Kórét szülte.
Ezek Ézsaunak azon fiai, akik Kánaán földjén születtek neki.
Ézsau azután fogta a feleségeit, a fiait s a lányait, és háza egész népét, valamint jószágát és barmait, s mindent, amit Kánaánban szerzett, és Szeír földjére ment, különválva öccsétől, Jákobtól. Igen gazdagok voltak ugyanis, így nem élhettek együtt, mert a föld, ahol laktak, nyájaik sokasága miatt nem tudta mindkettőjüket eltartani.
Azután Ézsau, vagyis Edom, letelepedett Szeír hegyén.
Ézsaunak, az edomiták atyjának nemzetsége Szeír hegyén a következő, és fiainak neve a következő: Elifáz, Ádának, Ézsau feleségének a fia, és Reuel, Bászemátnak, Ézsau feleségének a fia.
Elifáz fiai voltak: Temán, Ómár, Szefó, Gátám és Kenez. Támna pedig, aki Elifáznak, Ézsau fiának mellékfelesége volt, Amaleket szülte neki. Ezek Ádának, Ézsau feleségének fiai.
Reuel fiai pedig: Náhát, Zára, Sámma és Meza; ezek Bászemátnak, Ézsau feleségének fiai.
Oholibáma pedig, Ézsaunak az a felesége, aki Cibón fiának, Ánának volt a lánya, a következő fiúkat szülte neki: Jehust, Ihelont és Kórét.
Ézsau fiainak fejedelmei a következők: Elifáznak, Ézsau elsőszülöttének fiai: Temán fejedelem, Ómár fejedelem, Szefó fejedelem, Kenez fejedelem, Kóré fejedelem, Gátám fejedelem, Amalek fejedelem. Ezek az Elifáztól való fejedelmek Edom földjén, és ezek Áda fiai.
Reuelnek, Ézsau fiának fiai pedig a következők: Náhát fejedelem, Zára fejedelem, Sámma fejedelem, Meza fejedelem. Ezek a Reueltől való fejedelmek Edom földjén, és ezek Bászemátnak, Ézsau feleségének fiai.
Oholibámának, Ézsau feleségének fiai pedig a következők: Jehus fejedelem, Ihelon fejedelem, Kóré fejedelem. Ezek az Oholibámától, Ána lányától, Ézsau feleségétől való fejedelmek.
Ezek Ézsaunak, azaz Edomnak fiai, és ezek a fejedelmeik.
20A horita Szeír fiai, és annak a földnek a lakosai a következők: Lótán, Sobál, Cibón, Ána, Díson, Eszer és Dísán. Ezek a horiták fejedelmei, Szeír fiai, Edom földjén. Lótán fiai pedig ezek voltak: Hóri és Hemán. Lótán nővére pedig Támna volt. Sobál fiai a következők: Alván, Manhat, Ebál, Szefó és Onám. Cibón fiai a következők: Ája és Ána. Ez az az Ána, aki meleg forrásokat talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette. A fia Díson volt, a lánya pedig Oholibáma. Díson fiai a következők: Hamdán, Esebán, Jetrám és Kárán. Eszer fiai a következők: Bálaán, Záván és Ákán. Dísán fiai pedig Úc és Arán voltak.
A horiták fejedelmei a következők: Lótán fejedelem, Sobál fejedelem, Cibón fejedelem, Ána fejedelem, Díson fejedelem, Eszer fejedelem, Dísán fejedelem. Ezek a horiták fejedelmei, törzseik szerint Szeír földjén.
31A királyok pedig, akik Edom földjén uralkodtak, mielőtt Izrael fiainak királyuk lett volna, a következők voltak: Uralkodott Edomban Bela, Beor fia; a városának neve: Denába. Amikor Bela meghalt, Jobáb, a boszrai Zára fia lett a király helyette. Amikor pedig Jobáb is meghalt, a temániták földjéről való Husám lett a király helyette. Amikor az is meghalt, Hadad, Bádád fia lett a király helyette, az, aki megverte Mádiánt Moáb földjén. A városának neve: Ávit. Amikor Hadad meghalt, a mászrekai Szemla lett a király helyette. Amikor az is meghalt, a folyóvíz melletti Rehobótból való Saul lett a király helyette. Amikor pedig az is meghalt, Balánán, Ákobor fia követte az uralkodásban. Amikor ő meghalt, Ádár lett a király helyette. A városának neve Fáu, a feleségét pedig Meetábelnek hívták, ő Mátrednek, Mezaáb lányának volt a lánya.
Ézsau fejedelmeinek neve pedig családjuk, helyeik és nevük szerint a következő: Támna fejedelem, Álva fejedelem, Jetet fejedelem, Oholibáma fejedelem, Éla fejedelem, Finon fejedelem, Kenez fejedelem, Temán fejedelem, Mábszár fejedelem, Magdiél fejedelem, Hírám fejedelem.
Ezek Edomnak, azaz Ézsaunak, az edomiták atyjának fejedelmei, annak megfelelően, ahogy birodalmuk földjén laktak.
Jegyzetek

35,8 A tölgy nevének magyarázata.

35,16 Ráhel sírja e szerint a hagyomány szerint Benjamin területén, Rámában van (vö. 1 Sám 10,2; Jer 31,15), egy másik hagyomány szerint viszont a júdeai Betlehem közelében (vö. Mt 2,18).

35,27 Izsák a halála előtt megláthatja az ígéret teljesedését: Jákob 12 fiát.

36,1 A fejezet hat listát tartalmaz Ézsau utódairól.

36,20 A horiták (hurriták) a Kr. e. 2. évezredben érkeztek Mezopotámiából Kánaánba. Az egyiptomi források Kánaán lakosságát a 2. évezredben hurritáknak nevezik.

36,31 Edom hamarabb lett királyság, mint Izrael.


Bildád harmadik beszéde: 25,1-6
Minden ember bűnös 25 1És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:

»Hatalom és félelmetesség van annál,
aki rendet teremt magasságaiban.

Van-e száma seregeinek?
És kire nem kel fel az ő világossága?

Lehet-e embernek igaza Istennel szemben,
és lehet-e tiszta az asszony szülötte?

Íme, még a hold sem fényes,
s a csillagok sem tiszták szeme előtt:

Mennyivel kevésbé az ember, aki rothadás,
s az ember fia, aki féreg!«

Jób válasza: 26,1-27,23
Üres, igaztalan szavak 26 És felelt Jób, és ezt mondta:

»Kinek vagy a segítője? Gyenge valakinek?
és erőtlennek karját gyámolítod?

Kinek adtál tanácsot?
Annak talán, aki bölcsesség nélkül van,
és kimutattad bőséges okosságodat?

Kit akarsz kitanítani?
Talán őt, aki az életpárát teremtette?

A mindenható Isten nagysága

Íme, nyögnek az árnyszellemek
a vizek és azok lakói alatt;

mez nélkül van az alvilág előtte,
és nincsen leple az enyészet helyének,

az űr fölé feszíti ki az északot
s a földet a semmi fölé függeszti,

felhőibe kötözi a vizeket,
hogy le ne szakadjanak egyszerre,

elleplezi trónja színét,
és felhőjét teríti föléje,

kört vont a vizek köré,
odáig, ahol fény és sötétség érintkeznek.

Reszketnek az ég oszlopai,
és megrémülnek intésére.

Ereje által fölkavarta a tengert,
és értelmével szétzúzta Rahabot,

lehelete ékesítette fel az eget,
és keze segítségével jött a világra a menekülő kígyó.

Íme, ezek útjának csak egy részéről szólnak,
ha már suttogó szavát is alig hallgathatjuk,
fensége mennydörgését ki bírná felfogni?«

Jegyzetek

25,1 Bildád beszéde szokatlanul rövid. A beszéd rövidsége és a 26. fejezet témája alapján egyes magyarázók szerint ez a rész (26,1-4) eredetileg a 26,14 után következett (eszerint a 25-26. versek is Bildád szavai. A két rész együtt egy gyönyörű himnusz az isteni kormányzás fenségéről.


19 Bölcsességgel alapította az Úr a földet,
és értelemmel állította fel az eget,

tudománya által törtek elő a tengerek,
és hullatnak a felhők harmatot.

21 Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől,
ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!

Akkor ez lelked élete lesz,
és ékessége nyakadnak.

Bizton jársz akkor utadon,
és meg nem ütöd lábadat.

Ha lefekszel, nem kell félned,
pihensz, és édes lesz alvásod.

Jegyzetek

3,19 Töredék egy költeményből, amely a bölcsességnek a világ teremtésében betöltött szerepéről szólt (vö. 8,22-31).

3,21 A negyedik oktató beszéd azokról az erényekről szól, amelyek sikeres életet biztosítanak: értelem (22-26), segítőkészség (27-28), jóakarat és lojalitás (29-30), a gonosz elkerülése (31-35).