Bárcsak lenne a pusztában számomra
egy vándornak való szállás,
hogy elhagyhatnám népemet, és elmehetnék tőlük!
Mert mindnyájan házasságtörők,
hűtlenek gyülekezete.
»Felajzották nyelvüket, mint az íjat;
hazugsággal és nem igazsággal
lettek hatalmasok az országban;
mert gonoszságról gonoszságra haladnak,
és engem nem ismernek – mondja az Úr. –
Mindenki őrizkedjék a társától,
és egyetlen testvérben se bízzatok,
mert minden testvér csalva csal,
és minden társ rágalmazva jár!
Mindenki becsapja a társát,
és nem beszélnek igazat;
hazug beszédre tanítják nyelvüket,
gonosztevésben fáradoznak.
Álnokság közepette van a lakásod,
álnokságukban nem akarnak tudni rólam,«
– mondja az Úr.
Ezért így szól a Seregek Ura:
»Íme, én megolvasztom és megpróbálom őket,
mert mi mást tehetnék népem leánya miatt?
Gyilkos nyíl a nyelvük,
álnokságot beszél;
szájával békességről beszél társának,
de bensejében cselt vet neki.
Vajon ezekért ne büntessem meg őket?
– mondja az Úr. –
Vagy ilyen nemzeten
ne bosszuljam meg magam?«
A hegyek miatt sírásba és gyászénekbe kezdek,
és a puszta legelői miatt siratódalba,
mert fölperzselődtek, senki sem jár arra,
és nem hallják nyájnak hangját; az ég madaraitól az állatokig,
elbujdostak, elmentek.
»Kőhalmazzá teszem Jeruzsálemet,
sakálok tanyájává;
Júda városait pedig pusztasággá teszem,
és nem lesz lakójuk.«
11 Ki az a bölcs ember,
aki megérti ezt?
Akihez szólt az Úr szája,
hogy hirdesse:
Miért pusztult el az ország,
és perzselődött fel, mint a puszta,
ahol senki sem jár?
Így szól a Seregek Ura:
Figyeljetek, és hívjátok a siratóasszonyokat,
hadd jöjjenek!
Küldjetek a hozzáértő asszonyokért,
hadd jöjjenek!«
Siessenek, és kezdjenek fölöttünk gyászénekbe,
hadd ússzék könnyben a szemünk,
és a szempillánk víztől ázzék!
Mert gyászének hangja hallatszik Sionból:
»Hogy elpusztultunk! Mily nagyon megszégyenültünk!
Mert el kellett hagynunk az országot,
mert feldúlták hajlékainkat!«
Halljátok hát, asszonyok, az Úr igéjét,
és fogadja be fületek szájának igéjét!
Tanítsátok leányaitokat gyászénekre,
és mindenki a társnőjét siratódalra!
Mert felhágott a halál ablakainkba,
bejött palotáinkba;
hogy kiirtsa a gyermekeket az utcáról,
az ifjakat a terekről.
Beszélj! Így szól az Úr:
»Ott hever az emberek holtteste,
mint trágya a mezőn,
és mint kéve az arató mögött,
melyet senki sem szed össze.«
Így szól az Úr:
»Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével,
és ne dicsekedjék az erős erejével;
ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával!
Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik,
hogy értelmes, és tudja rólam,
hogy én vagyok az Úr,
aki kegyelmet gyakorolok,
jogot és igazságot a földön;
mert ezekben telik kedvem,
– mondja az Úr. –
Isten és a bálványképek 10 1Halljátok az igét, melyet szólt az Úr rólatok, Izrael háza!
Így szól az Úr:
»A nemzetek útjait el ne tanuljátok,
és az égi jelektől meg ne rémüljetek,
mert a nemzetek rémülnek meg azoktól!
Mert a népek szokásai hiábavalóság;
hiszen fát vágnak ki az erdőből,
mesterember keze készíti fejszével.
Ezüsttel és arannyal szépíti;
szögekkel és kalapáccsal erősítik meg,
hogy ne inogjon.
Olyanok, mint a madárijesztő az uborkaföldön:
nem beszélnek;
hordozni kell őket, mert lépni sem tudnak.
Ne féljetek tőlük, mert nem tesznek rosszat,
de jót tenni sem tudnak!«
Nincs senki olyan, mint te, Uram!
Nagy vagy, és nagy a te neved hatalomban.
Ki ne félne téged, nemzetek Királya?
Hiszen téged illet ez,
mert a nemzetek összes bölcsei között
és összes királyságukban
nincs senki olyan, mint te!
Egytől egyig ostobák és balgák;
hiábavalóságok tana: csak fa az;
Tarzisból hozott vékony ezüstlemez
és Ofázból való arany,
mesterember és ötvös kezének műve.
Kék és vörös bíbor a ruhájuk,
szakértők műve valamennyi.
Az Úr azonban igaz Isten,
élő Isten ő, és örökkévaló Király.
Haragjától megrendül a föld,
és nem bírják el bosszúságát a nemzetek.
»Az istenek, akik nem alkották az eget és a földet,
el fognak veszni a földről és az ég alól!«
Aki alkotta a földet erejével,
megszilárdította a földkerekséget bölcsességével,
és értelmével kifeszítette az egeket,
annak hangjára víztömeg lesz az égben,
és ködfelhőket hoz fel a föld széléről;
villámokat alkot az esőhöz,
és előhozza a szelet tárházaiból.
Ostoba lett minden ember tudás híján,
szégyent vallott minden ötvös a szobrával;
mert hamisság az öntvénye,
és nincs bennük lélek.
Hiábavalóságok azok, és nevetséges művek,
meglátogatásuk idején elvesznek.
Nem olyan, mint ezek, Jákob osztályrésze,
mert ő az, aki a mindenséget formálta,
és Izrael az ő tulajdon törzse;
Seregek Ura az ő neve.
Szedd össze a földről csomagodat,
aki az ostromlott helyen laksz!
Mert így szól az Úr:
»Íme, én elhajítom az ország lakóit ezúttal,
és megszorongatom őket, hogy megtaláljanak.«
Jaj nekem összetörésem miatt,
gyógyíthatatlan a sebem!
Én pedig azt mondtam:
»Igen, ez az én betegségem,
majd elviselem!«
Sátram elpusztult,
és minden kötelem elszakadt;
fiaim elmentek tőlem, és nincsenek többé.
Nincs már senki, aki kifeszítse sátramat,
és felvonja sátorkárpitjaimat.
Bizony, ostobák lettek a pásztorok,
és az Urat nem keresték;
ezért nem boldogultak,
és egész nyájuk szétszóródott.
Íme, zaj hangja jön,
és nagy zúgás észak földjéről,
hogy pusztasággá tegye Júda városait,
sakálok tanyájává.
23 »Tudom, Uram,
hogy nem az emberé az ő útja;
nem a járó férfira tartozik,
hogy irányítsa lépteit.
Fenyíts meg engem, Uram, de mértékkel,
ne haragodban, nehogy semmivé tégy!«
Öntsd ki indulatodat a nemzetekre,
amelyek nem ismernek téged,
és a nemzetségekre,
melyek nem szólítják nevedet;
mert fölemésztették Jákobot,
fölemésztették őt és megsemmisítették,
és lakóhelyét elpusztították.
Majd ezt mondta nekem az Úr: »Kiáltsd mindezeket az igéket Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin, s mondd: Halljátok e szövetség igéit, és tegyétek meg azokat! Mert óva intettem atyáitokat azon a napon, amelyen felhoztam őket Egyiptom földjéről, és mind a mai napig, idejekorán intettem őket, s mondtam: Hallgassatok szavamra! De nem hallgatták meg, és nem hajtották ide fülüket, hanem mindenki a maga gonosz szívének megátalkodottsága szerint járt. Ezért elhoztam rájuk e szövetség minden igéjét, melyet azért parancsoltam, hogy megtegyék, de nem tették meg.«
Majd ezt mondta nekem az Úr: »Összeesküvés van Júda férfiai és Jeruzsálem lakói között. Visszatértek atyáik korábbi bűneihez, akik vonakodtak meghallgatni igéimet; ők is más istenek után mentek, hogy azoknak szolgáljanak. Izrael háza és Júda háza felbontotta szövetségemet, melyet atyáikkal kötöttem. Ezért így szól az Úr: Íme, én olyan bajt hozok rájuk, amelyből nem tudnak kijönni. Kiáltanak majd hozzám, de nem hallgatom meg őket. Menjenek csak Júda városai és Jeruzsálem lakói, és kiáltsanak azokhoz az istenekhez, akiknek tömjént áldoznak! De azok nem tudják őket megszabadítani bajuk idején. Mert amennyi városaid száma, annyi lett az istened, Júda! És amennyi Jeruzsálem utcáinak száma, annyi oltárt állítottatok a gyalázatos bálványnak, oltárokat, hogy tömjént áldozzatok Baálnak.
Te pedig ne imádkozz ezért a népért, és ne mondj értük esdeklő imádságot! Mert nem hallgatom meg, amikor hozzám kiáltanak bajuk miatt.
Mit akar kedvesem a házamban?
Végbevinni az álnok tervet?
Talán a fogadalmak és a szent hús
eltávolítják tőled gonoszságodat,
hogy akkor majd ujjonghass?«
Zöldellő, szép, formás gyümölcsű olajfának hívta nevedet az Úr.
Nagy, zúgó hanggal
tüzet gyújtott rajta,
és összetörtek ágai.
Jeremiást halálra ítélik 18Az Úr tudatta velem, és megtudtam.
Akkor megmutattad nekem tetteiket.
Én pedig olyan vagyok, mint egy kezes bárány, melyet levágni visznek; és nem tudtam, hogy ilyen terveket szőttek ellenem: »Pusztítsuk el a fát gyümölcsével együtt, és vágjuk ki az élők földjéből, hogy nevére se emlékezzenek többé!«
Seregek Ura, igazságos bíró,
vesék és szívek vizsgálója,
hadd lássam bosszúdat rajtuk,
mert eléd tártam ügyemet!
A próféta panasza 12
1 Igaz vagy, Uram,
ha vitatkozom is veled;
mégis hadd folytassak pert veled!
Miért sikeres az istentelenek útja?
Nyugodtan élnek mind a hűtlenül elpártolók.
Elültetted őket, gyökeret is vertek,
fejlődnek, gyümölcsöt is hoznak;
közel vagy a szájukhoz,
de távol a veséjüktől.
Te, Uram, ismersz engem, látsz engem,
és megvizsgáltad, hogy szívem veled van.
Különítsd el őket, mint juhokat a levágásra,
és jelöld meg őket a leölés napjára!
Meddig fog még gyászolni a föld,
és lesz száraz az egész mező füve?
A rajta lakók gonoszsága miatt
eltűnt állat és madár;
mert azt mondták:
»Nem fogja meglátni végünket!«
»Ha gyalogosokkal futottál, mégis kifárasztottak,
hogyan fogsz versenyezni a lovakkal?
Békés földön biztonságban érzed ugyan magad,
de mit csinálsz majd a Jordán sűrűjében?
Bizony, még testvéreid és atyád háza is,
még ők is hűtlenek lettek hozzád,
még ők is teli torokkal kiáltoznak mögötted.
Ne higgy nekik, még ha jót mondanak is neked!«
7 »Elhagytam házamat,
elvetettem örökségemet;
átadtam lelkem kedvesét
ellenségeinek kezébe.
Olyan lett hozzám örökségem,
mint oroszlán az erdőben:
kieresztette ellenem hangját,
ezért meggyűlöltem őt.
Vajon tarka madár az én örökségem,
melyet madarak fognak körül?
Gyertek, gyűljetek össze, mezei vadak mind,
jöjjetek enni!
Sok pásztor pusztította szőlőmet,
eltiporták osztályrészemet;
drága osztályrészemet
puszta sivataggá tették.
Pusztává tették,
gyászol előttem pusztaságként;
elpusztult az egész ország,
mert nincs senki, aki szívére venné.«
Minden kopár dombra a sivatagban
pusztítók jöttek,
mert az Úr kardja emészt
az ország egyik végétől az ország másik végéig;
nincs békessége egyetlen testnek sem.
Búzát vetettek, de tövist arattak,
kimerültek, de nincs hasznuk belőle.
Szégyenkezzetek termésetek miatt,
az Úr izzó haragja miatt!
Jegyzetek
9,11 Később idefűzött magyarázat arról, hogy miért büntette meg, és szórta szét népét az Úr.
9,24 A körülmetéltség nem biztosíték semmire, hisz a szomszéd népek is mind körülmetéltek. Az arabok Isten iránti tiszteletből felnyírták a halántékukat.
10,1 Fogság utáni időből való himnusz: óva int a környező népek csillagkultuszától.
10,11 A vers arám nyelven van írva.
10,23 A próféta könyörög, hogy Isten mégis inkább az Őt nem ismerő pogányokat büntesse, népén pedig könyörüljön.
11,1 Jeremiás, mint Mózes (vö. Kiv 24), a szövetség őre.
11,18 A próféta családja is ellene ármánykodik (vö. 12,6).
12,1 Hasonló Jób kérdése (Jób 21,7-13; vö. Zsolt 73,3-12). Válaszul egy kérdést kap: Ha már most kétségbe esel, mit fogsz tenni később, amikor még többet kell szenvedned?
12,7 Vö. 2Kir 24,2-4.
12,14 A szomszédos pogány népek éppúgy, mint Izrael, fogságba kerülnek bűneik miatt, de ha megtérnek, Isten őket is hazavezérli.