4
Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy,
a te szemeid galambok a te fátyolod mögött;
a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához,
melyek a Gileád hegyéről szállanak alá. (ÉnekÉn 1,15;ÉnekÉn 6,2) A te fogaid hasonlók a megnyirt juhok nyájához,
melyek a fördőből feljőnek,
melyek mind kettősöket ellenek,
és nincsen azok között meddő. (Ésa 23,14; Ezék 27,29) Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid,
és a te beszéded kedves,
mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed
a te fátyolod alatt. (ÉnekÉn 17,6) Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához,
a mely építtetett fegyveres háznak,
a melyben ezer paizs függesztetett fel,
mind az erős vitézek paizsai. (Zak 10,2) A te két emlőd olyan, mint két vadkecske,
egy zergének kettős fia,
a melyek a liliomok közt legelnek. (ÉnekÉn 7,3) Míg meghűsül a nap, és elmulnak az árnyékok,
elmegyek a mirhának hegyére,
és a tömjénnek halmára. (ÉnekÉn 2,17) Mindenestől szép vagy, én mátkám,
és semmi szeplő nincs benned! (Eféz 5,27) Én velem a Libánusról, én jegyesem,
én velem a Libánusról eljőjj;
nézz az Amanának hegyéről,
a Sénirnek és Hermonnak tetejéről,
az oroszlánoknak barlangjokból,
a párduczoknak hegyeiről. (5Móz 3,9) Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem,
megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével,
a te nyakadon való egy aranylánczczal! (3Móz 26,26) Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem!
mely igen jók a te szerelmeid! jobbak a bornál,
és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál! (ÉnekÉn 1,2) Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem,
méz és tej van a te nyelved alatt,
és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja. Olyan, mint a berekesztett kert az én húgom, jegyesem!
mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő! (Préd 10,3) A te csemetéid gránátalmás kert,
édes gyümölcsökkel egybe,
cziprusok nárdusokkal egybe. (Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26) Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj,
mindenféle temjéntermő fákkal,
mirha és áloes, minden drága fűszerszámokkal. (4Móz 24,6) Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje,
melyek folynak a Libánusról. Serkenj fel északi szél, és jőjj el déli szél,
fújj az én kertemre,
folyjanak annak drága illatú szerszámai,
jőjjön el az én szerelmesem az ő kertébe,
és egye annak drágalátos gyümölcsét.
a te szemeid galambok a te fátyolod mögött;
a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához,
melyek a Gileád hegyéről szállanak alá. (ÉnekÉn 1,15;ÉnekÉn 6,2) A te fogaid hasonlók a megnyirt juhok nyájához,
melyek a fördőből feljőnek,
melyek mind kettősöket ellenek,
és nincsen azok között meddő. (Ésa 23,14; Ezék 27,29) Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid,
és a te beszéded kedves,
mint a pomagránátnak darabja, olyan a te vakszemed
a te fátyolod alatt. (ÉnekÉn 17,6) Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához,
a mely építtetett fegyveres háznak,
a melyben ezer paizs függesztetett fel,
mind az erős vitézek paizsai. (Zak 10,2) A te két emlőd olyan, mint két vadkecske,
egy zergének kettős fia,
a melyek a liliomok közt legelnek. (ÉnekÉn 7,3) Míg meghűsül a nap, és elmulnak az árnyékok,
elmegyek a mirhának hegyére,
és a tömjénnek halmára. (ÉnekÉn 2,17) Mindenestől szép vagy, én mátkám,
és semmi szeplő nincs benned! (Eféz 5,27) Én velem a Libánusról, én jegyesem,
én velem a Libánusról eljőjj;
nézz az Amanának hegyéről,
a Sénirnek és Hermonnak tetejéről,
az oroszlánoknak barlangjokból,
a párduczoknak hegyeiről. (5Móz 3,9) Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem,
megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével,
a te nyakadon való egy aranylánczczal! (3Móz 26,26) Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem!
mely igen jók a te szerelmeid! jobbak a bornál,
és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál! (ÉnekÉn 1,2) Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem,
méz és tej van a te nyelved alatt,
és a te ruháidnak illatja, mint a Libánusnak illatja. Olyan, mint a berekesztett kert az én húgom, jegyesem!
mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő! (Préd 10,3) A te csemetéid gránátalmás kert,
édes gyümölcsökkel egybe,
cziprusok nárdusokkal egybe. (Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26) Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj,
mindenféle temjéntermő fákkal,
mirha és áloes, minden drága fűszerszámokkal. (4Móz 24,6) Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje,
melyek folynak a Libánusról. Serkenj fel északi szél, és jőjj el déli szél,
fújj az én kertemre,
folyjanak annak drága illatú szerszámai,
jőjjön el az én szerelmesem az ő kertébe,
és egye annak drágalátos gyümölcsét.