88
Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.
(1Krón 15,19;25,5)
Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:
Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!
Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.
(Zsolt 123,3.4)
Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.
(2Móz 16,31.5Móz;32,28)
Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
(Zsolt 86,13;141,7)
A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.
(Zsolt 42,8)
Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.
(Ésa 44,26.28; Zsolt 126,1-3;Zak 9,11)
Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
(Zsolt 38,11;Zsolt 143,6)
Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.
(Zsolt 50,14.23)
Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?
(Zsolt 6,5)
Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:
(Zsolt 5,4)
Miért vetsz el hát Uram engem, és rejted el orczádat én tőlem?
Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.
(Zsolt 42,8;Zsolt,88 18. 19.)
Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.
(Jón 1,15)
Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a - setétség. 89
Az Ezrahita Ethán tanítása.
(1Kir 4,31.1Krón;15,19)
Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
(2Sám 7,11-16;23,5)
Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
(Zsolt 19,2)
Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
(2Móz 15,11; Zsolt 86,8)
Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
(Dán 7,10)
Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
(Zsolt,89 4. 35.)
Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
(Jób 9,8)
Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
(Zsolt 113,7-9)
Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
(Zsolt 24,1.2;50,12)
Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
(Jób 9,3)
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
(Zsolt,89 9. Zsolt. 97,2.)
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
(Ésa 2,5)
A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
(Zsolt 105,3)
Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
(Zsolt 75,11;132,17)
Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
(Zsolt 84,10.12)
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
(2Sám 3,18;Zsolt 78,70.71.2Sám;7,8.9)
Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,
(1Sám 13,14)
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
(1Móz 49,8.10)
Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
(4Móz 24,17.18.2Sám;8,2)
Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
(Zsolt 18,1-51)
És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
(Zsolt 61,8;Zsolt 132,17.18)
És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
(Zsolt 72,8.2Sám;8,12-15;10,19)
Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
(Zsolt 18,2)
Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
(Zsolt 2,7;2Sám 8,12;10,19)
Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
(2Sám 7,16;23,5)
És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
(2Sám 7,12-16)
Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
(Zsolt 35,12-25;41,10)
Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
(Zsolt 41,10)
Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
(Zsolt,89 4. 9.)
Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
(Zsolt,89 4. Zsid. 9,13. 17.)
Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
(2Sám 7,16; Luk 1,32.33)
Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
(1Kir 9,2.4-9)
Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
(2Kir 21,11-16;25,8-11)
Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
(Jób 20,11.2Móz;20,5)
Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
(1Sám 22,9.10)
Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
(Zsolt 79,5;77,8)
Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
(Zsolt 90,9.10)
Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
(Zsid 9,27; Zsolt 49,11)
Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
(Zsolt,89 4. 36.)
Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
(Zsolt 69,13)
Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
(Zsolt 22,12.20)