48
A Kóráh fiainak zsoltáréneke.
(1Krón 25,1;26,1)
Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.
(Zsolt 132,13.14)
Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.
(Máté 5,35)
Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.
Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
(2Kir 19,35-37; Zsolt 76,4-7)
Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;
A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
(Jób 21,7-15)
A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela.
A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
(1Móz 18,25)
Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
(Zsolt,48 5. 6. Zsolt. 67,5.)
Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
(Zsolt 31,19;94,3-7)
Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:
(Jób 21,14.15)
Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig! 49
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.
(1Krón 25,1;26,1)
Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
(Jób 9,13-31; Malak 3,14.15)
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
(Zsolt 78,2; Máté 13,35)
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
(Luk 12,19; Péld 18,11)
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
(Zsid 9,27)
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
(Jób 20,7-11; Zsolt 37,2)
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
(Préd 2,15.16;Zsolt 39,7)
Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
(Jób 27,13-23; Luk 12,19.20)
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.
(Zsolt 32,8)
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.
(Jób 27,17; Zsolt 58,13)
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela.
(Zsolt 16,10;23,4;71,20.21;80,13)
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
(Jób 27,13-23)
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
(1Tim 6,7; Jób 27,17)
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
(Zsolt 80,1)
Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
(Zsolt 132,13.14)
Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
(Zsolt 32,9; Préd 3,19)
50
Asáf zsoltára.
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. (Józs 22,22) A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. (Zsolt 132,13.14;110,2) Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. (Ésa 35,4) Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: (Ésa 1,2;2Móz 19,5.6) Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet! (2Móz 24,3.6-8) És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela. (Zsolt 89,6) Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened. (5Móz 4,6;29,13-15;2Móz 19,5;20,2.2Sám;7,23.24) Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; (Ésa 66,2-4) Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. (Zsolt 8,8.9) Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. (2Móz 19,5; Zsolt 24,1) Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é? Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat! (Zsolt 116,13.14) És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem. (Jób 22,27;Zsolt 18,1.2) A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet! (Zsolt,50 18. 20.) Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. (Zsolt 137,7) Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat. (5Móz 29,19-20) Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: (Zsolt 78,11; Malak 4,1.3) A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását. (Zsolt 18,20-27) 51 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; (Józs 2,9-24) Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. (2Sám 12,1-9) Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet! (Zsolt 31,19) Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet; (2Sám 11,4-15) Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog. (Dán 5,21.1Sám;2,7; Dán 2,21) Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben. (Zsolt 60,5; Jób 21,22-29) Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. (Jób 14,4) Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem. (Zsolt 101,3-8) Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál. Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél. Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat. (Zsolt 132,13.14) Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. (Jer 32,39) Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem. Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád. (Ésa 37,29.33-35) Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat. (2Sám 11,15.17) Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet. (Ésa 37,36) Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg! (Zsolt 34,19) Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait. (Zsolt 50,14) Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal. (3Móz 1,3-9;7,8;11,12)
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. (Józs 22,22) A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. (Zsolt 132,13.14;110,2) Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. (Ésa 35,4) Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: (Ésa 1,2;2Móz 19,5.6) Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet! (2Móz 24,3.6-8) És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela. (Zsolt 89,6) Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened. (5Móz 4,6;29,13-15;2Móz 19,5;20,2.2Sám;7,23.24) Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; (Ésa 66,2-4) Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. (Zsolt 8,8.9) Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. (2Móz 19,5; Zsolt 24,1) Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é? Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat! (Zsolt 116,13.14) És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem. (Jób 22,27;Zsolt 18,1.2) A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet! (Zsolt,50 18. 20.) Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. (Zsolt 137,7) Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat. (5Móz 29,19-20) Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: (Zsolt 78,11; Malak 4,1.3) A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását. (Zsolt 18,20-27) 51 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; (Józs 2,9-24) Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. (2Sám 12,1-9) Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet! (Zsolt 31,19) Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet; (2Sám 11,4-15) Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog. (Dán 5,21.1Sám;2,7; Dán 2,21) Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben. (Zsolt 60,5; Jób 21,22-29) Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám. (Jób 14,4) Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem. (Zsolt 101,3-8) Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál. Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél. Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat. (Zsolt 132,13.14) Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. (Jer 32,39) Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem. Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád. (Ésa 37,29.33-35) Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat. (2Sám 11,15.17) Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet. (Ésa 37,36) Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl. Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg! (Zsolt 34,19) Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait. (Zsolt 50,14) Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal. (3Móz 1,3-9;7,8;11,12)