146
Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
(Zsolt 15,5)
Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
(Zsolt 63,5;104,33)
Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
(Jer 17,5-7)
Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei.
(1Móz 3,19; Préd 12,9)
Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;
(Zsolt 84,13;145,19)
A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké;
(Csel 14,15)
Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
(Zsolt 103,6)
Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
(Zsolt 145,14)
Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
(Zsolt 68,6;147,6)
Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!
(Zsolt 145,13)
147
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
(Zsolt 33,1;92,2)
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
(Zsolt,147 19.)
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
(Zsolt 34,19; Ésa 61,1)
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
(Ésa 40,26)
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
(Zsolt 146,9)
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
(Zsolt 25,13)
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
(Csel 14,17)
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
(Máté 6,26; Jób 39,3)
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
(Péld 21,31.1Sám;17,47)
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
(Zsolt 33,18)
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
(Jób 27,17)
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
(Zsolt 12,23)
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
(5Móz 32,13.14)
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
(Zsolt 34,10)
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
(Jób 37,5)
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
(Jób 37,9)
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
(5Móz 4,7.8; Zsolt 78,5)
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
(Eféz 2,12)
148
Dicsérjétek az Urat!
Dicsérjétek az Urat az égből; dicsérjétek őt a magas helyeken! (Jel 5,13) Dicsérjétek őt angyalai mind; dicsérjétek őt minden ő serege! (Jób 38,7) Dicsérjétek őt: nap és hold; dicsérjétek őt mind: fényes csillagai! (Jób 38,7) Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, a melyek az ég felett vagytok! (1Móz 1,6.7) Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előállottak ők. (1Móz 1,3.6) Örök időre állította fel őket; törvényt szabott és nem tér el attól. Dicsérjétek az Urat a földről: viziszörnyek és mély vizek ti mind! (Zsolt 16,25) Tűz és jégeső, hó és köd, szélvihar, a melyek az ő rendelését cselekszik; (Jób 37,5) Ti hegyek és halmok mindnyájan, minden gyümölcsfa s mind ti czédrusok; (Zsolt 1,31.32) Vadak és minden barmok, férgek és szárnyas állatok; Földi királyok és minden nemzet, fejedelmek és mind ti földi bírák! (Zsolt 17,4;119,120) Ifjak és szűzek, vének gyermekekkel: Dicsérjék az Úrnak nevét, mert az ő neve dicső egyedül; az ő dicsősége égre-földre kihat! (Zsolt,148 24.) És felemelte az ő népének szarvát. Dicsőítse minden ő kegyeltje: Izráel fiai, a hozzá közel való nép. Dicsérjétek az Urat! (Zsolt 147,19.20.2Móz;19,6)
Dicsérjétek az Urat az égből; dicsérjétek őt a magas helyeken! (Jel 5,13) Dicsérjétek őt angyalai mind; dicsérjétek őt minden ő serege! (Jób 38,7) Dicsérjétek őt: nap és hold; dicsérjétek őt mind: fényes csillagai! (Jób 38,7) Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, a melyek az ég felett vagytok! (1Móz 1,6.7) Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előállottak ők. (1Móz 1,3.6) Örök időre állította fel őket; törvényt szabott és nem tér el attól. Dicsérjétek az Urat a földről: viziszörnyek és mély vizek ti mind! (Zsolt 16,25) Tűz és jégeső, hó és köd, szélvihar, a melyek az ő rendelését cselekszik; (Jób 37,5) Ti hegyek és halmok mindnyájan, minden gyümölcsfa s mind ti czédrusok; (Zsolt 1,31.32) Vadak és minden barmok, férgek és szárnyas állatok; Földi királyok és minden nemzet, fejedelmek és mind ti földi bírák! (Zsolt 17,4;119,120) Ifjak és szűzek, vének gyermekekkel: Dicsérjék az Úrnak nevét, mert az ő neve dicső egyedül; az ő dicsősége égre-földre kihat! (Zsolt,148 24.) És felemelte az ő népének szarvát. Dicsőítse minden ő kegyeltje: Izráel fiai, a hozzá közel való nép. Dicsérjétek az Urat! (Zsolt 147,19.20.2Móz;19,6)