12
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.
(Róm 6,4; Eféz 4,1-4)
Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.
(Márk 6,13)
Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.
(Márk 16,18)
Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen.
(Eféz 6,18;Zsolt 145,18)
És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged;
(Péld 3,11.12; Jób 5,17)
Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.
(Jel 3,19)
Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?
(Gal 6,1)
Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.
(Zsolt 51,15;Péld 10,12.1Pét;4,8)
Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk!
(Zsid 2,11; Jak 1,1; Ján 7,35)
Mert ám azok kevés ideig, tetszésök szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk.
(Róm 8,28. 29. Zsid,12 19. Zsid. 10,22. 12,24. 9,14.)
Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.
(Eféz 1,3;2,4; Tit 3,5.7.1Kor;15,20)
Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl,
(Zsid 5,4; Kol 1,12.2Tim;4,8)
És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.
(Gal 3,23; Fil 4,7)
Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:
(Róm 12,18; Mát 5,9)
Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek.
(5Móz 29,18)
Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát.
(1Móz 25,33)
Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást.
(Róm 6,22; Zsid 10,39)
Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tűzhöz, és sűrű homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez,
(2Móz 19,11.16-21)
És trombita harsogásához, és a mondásoknak szavához, melyet a kik hallottak, kérték, hogy ne intéztessék hozzájok szó;
(2Móz 20,19)
Mert nem bírták ki, a mi parancsolva volt: Még ha oktalan állat ér is a hegyhez, megköveztessék, vagy nyillal lövettessék le;
(2Móz 19,13)
És oly rettenetes volt a látomány, hogy Mózes is mondá: Megijedtem és remegek:
(Eféz 6,14;5,8; Zsid 6,18.2Tim;1,9.10; Jak 1,25)
Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,
(Gal 4,26)
Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, a kik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez,
(Zsid 2,9; Gal 1,6.2Kor;7,1)
És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.
(3Móz 11,44;19,2)
Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, a ki szól; mert ha azok meg nem menekültek, a kik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, a ki a mennyekből vagyon,
(Gal 4,6; Róm 2,6.11; Zsid 12,28)
Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz, mondván: Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.
(Agge 2,6)
Az a „még egyszer” pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg.
(Zsid 9,14.1Kor;5,7)
Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel.
(Jel 13,8; Eféz 3,9.2Tim;1,9.10; Róm 16,25.26; Eféz 1,4)
Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.
(5Móz 4,24)
13
Az atyafiúi szeretet maradjon meg.
(Zsid,13 2. Jak. 4,8. 2 Pét. 1,7. 1 Ján. 3,18. 1 Tim. 1,5.)
A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.
(Zsid,13 3. Ján. 1,12. 13. 3,3. Jak. 1,18. Zsid. 4,12.)
Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrődőkről, mint a kik magatok is testben vagytok.
(Mát 25,36-40)
Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.
(1Kor 6,9)
Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled;
(1Tim 6,6.8;5Móz 31,8)
Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?
(Zsolt 118,6)
Emlékezzetek meg a ti előljáróitokról, a kik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életök végére, kövessétek hitöket.
(1Kor 11,1)
Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.
(Zsid,13 6. 7. Dán. 2,34. 44. 45.)
Különböző és idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív, nem ennivalókkal, a melyeknek semmi hasznát sem veszik azok, a kik azok körül járnak.
(Eféz 2,22; Zsid 3,6; Róm 12,1; Zsid 13,15; Zsolt 51,19)
Van oltárunk, a melyről nincs joguk enni azoknak, a kik a sátornak szolgálnak.
(Gal 5,4)
Mert a mely állatok vérét a főpap beviszi a szentélybe a bűnért, azoknak testét megégetik a táboron kívül.
(Ján 19,17-20)
Annakokáért Jézus is, hogy megszentelje az ő tulajdon vére által a népet, a kapun kívül szenvedett.
(Ésa 8,14; Róm 9,32.33.1Kor;1,23.1Thess;5,9)
Menjünk ki tehát ő hozzá a táboron kívül, az ő gyalázatát hordozván.
(2Móz 19,5.6; Jel 1,6; Ésa 3,21)
Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.
(Hós 2,22; Róm 9,25;11,30.31)
Annakokáért ő általa vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét.
(Hós 14,3)
A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.
(Fil 4,18)
Engedelmeskedjetek előljáróitoknak és fogadjatok szót, mert ők vigyáznak lelkeitekre, mint számadók; hogy ezt örömmel míveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ.
(1Thess 5,12;Ezék 3,17)
Imádkozzatok érettünk. Mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy jó lelkiismeretünk van, igyekezvén mindenekben tisztességesen forgolódni.
(Róm 13,4.3)
Kiváltképen pedig arra kérlek, hogy ezt cselekedjétek, hogy mihamarább visszaadhassam néktek.
(Zsid,13 12. 3. 9. Tit. 2,7. 8.)
A békesség Istene pedig, a ki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust,
(Ján 10,11)
Tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves ő előtte a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség örökkön örökké. Ámen.
(Zsid 4,8;5,9; Róm 13,7)
Kérlek pedig titeket atyámfiai, szívleljétek meg ez intő beszédet, hiszen röviden is írtam néktek.
(Eféz 6,5.6; Tit 2,9)
Legyen tudtotokra, hogy a mi atyánkfia Timótheus kiszabadult, a kivel ha csakhamar eljő, meglátogatlak titeket.
(Mát 5,10.39)
Köszöntsétek minden előljárótokat és a szenteket mind. Köszöntenek titeket az Olaszországból valók.
(Luk 12,47.15;3,14.17;4,14.16)
Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen!
(Zsid 4,1;3,18; Luk 9,23.24; Ján 13,15; Mát 16,24)
1
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
(1Pét 1,1)
Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
(1Pét 1,6; Róm 5,3)
Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
(Róm 5,3)
A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
(Ésa 53,6; Zsid 13,20; Ján 10,10.11; Ezék 34,11)
Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
(Márk 11,24;Péld 2,6)
De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
(Mát 21,21; Márk 11,24)
Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
(1Tim 2,9.10; Ésa 3,18.19)
A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.
(Jak 4,8)
Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával;
(Jak 2,5)
A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága.
(Ésa 40,6.1Pét;1,24)
Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban.
(Ésa 40,6.7;Zsolt 102,12)
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.
(Jak 5,11.2Tim;4,8)
Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
(Jak 2,15.23; Róm 12,17; Mát 5,44;6,14.15; Gal 3,14)
Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
(Zsolt 34,13.14.15; Péld 21,23; Jak 1,13.19;4,11)
Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
(Róm 5,12;6,23;7,10)
Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
(Ján 13,34.35)
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
(1Ján 1,5)
Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
(Ján 1,13.1Pét;1,23)
Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
(Péld 17,27.28; Préd 7,9)
Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
(Eféz 4,26)
Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
(Kol 3,8.9.1Pét;2,1;Róm 1,16)
Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
(Mát 7,26; Róm 2,13)
Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
(Jak 4,6.2Pét;2,4.5; Róm 10,7; Csel 2,27)
Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
(Mát 24,37.38.1Móz;7,13.2Pét;2,5;3,5.6)
De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.
(Jak 2,12; Róm 8,2;Ján 13,17)
Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
(Zsolt 34,14)
Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.
(Jak 3,18;2,21.24; Zsid 12,10.11)
2
Atyámfiai ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsőség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban.
(Jak 2,9.1Kor;2,8)
Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában;
(Eféz 4,17.18; Tit 3,3; Róm 1,28.29)
És rátekinttek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé:
(Csel 17,20)
Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká?
(2Tim 4,1; Csel 10,42)
Halljátok meg szeretett atyámfiai, avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik őt szeretik?
(1Kor 1,26;Luk 12,21)
Ti pedig meggyaláztátok a szegényt. Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak-é rajtatok, és nem ők hurczolnak-é titeket a törvény elé?
(Jak 5,8.9.1Kor;10,11.1Ján;2,18.2Pét;3,10.11)
Nem ők káromolják-é azt a szép nevet, a melyről neveztettek?
(Jak 1,22; Kol 3,14; Zsid 13,1; Jak 5,20)
Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek.
(3Móz 19,18)
De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói.
(5Móz 1,17)
Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.
(Mát 5,19)
Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél.
(2Móz 20,13.14)
Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni.
(Jak 1,25)
Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.
(Mát 5,7;18,30.34;25,45.46)
Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit?
(Jak 2,17; Mát 7,21)
Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül,
(Luk 3,10.11)
És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna?
(1Ján 3,17)
Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.
(Luk 23,31; Péld 11,31; Jer 49,12)
De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet.
(Gal 5,6)
Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.
(5Móz 6,4;Márk 1,24)
Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?
(Csel 20,28.1Kor;9,16; Tit 1,7.11)
Avagy Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az ő fiát az oltárra?
(2Kor 1,24; Luk 22,26.2Thess;3,9)
Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;
(Jak 2,25;1,4; Jak 1,12.1Kor;9,25)
És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.
(1Móz 15,6;Ésa 41,8)
Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.
(Jak 4,7.10; Jób 22,29)
Hasonlatosképen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?
(Zsid 11,31; Józs 2,4.15)
Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen holt a hit is cselekedetek nélkül.
(Jak 2,17.20)