21
Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
(Péld 16,2)
Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
(Ésa 1,11-16; Hós 6,6)
A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
(Péld 10,4;13,4)
A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
(Péld 10,2)
Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
(Péld 5,22; Jak 5,1-5)
Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
(Péld 25,24)
Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
(Péld 10,19)
Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
(Péld 19,25)
Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
(2Móz 26,20.21)
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
(Péld 10,23)
Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
(Péld 11,8)
Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
(Péld,21 9.)
Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
(Péld 22,9)
A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
(Préd 9,15-17)
A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
(Péld 18,21)
A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
(Péld 19,15;22,13;26,14)
Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
(Zsolt 37,26)
Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
(Péld 15,8)
A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
(Péld 19,5.9)
Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
(Péld 19,21)
Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
(Zsolt 33,17)
22
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
(Préd 7,1)
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
(Péld 29,13)
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
(Péld 27,12)
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
(Zsolt 34,13-16)
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
(Péld,22 15.)
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
(Jób 4,8)
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
(Péld 21,20.2Kor;9,6-9)
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
(Zsolt 101,6)
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
(Péld 21,25;26,13)
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
(Péld 23,27; Préd 7,26)
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
(Péld 13,24;19,18;24,17)
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
(Péld,22 22. 23.)
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
(Péld 13,14)
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
(Péld,22 16. Zak. 7,10.)
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
(2Móz 22,22-24; Jób 31,21-23)
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
(Róm 12,3.16)
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
(Péld 6,1-3;11,15)
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
(5Móz 22,26.27)
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
(2Móz 19,14;27,17;Péld 23,10)
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
(1Kir 11,28)
23
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
(1Tim 6,9)
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
(Péld 5,4;6,26;22,14)
Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
(1Móz 1,27)
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
(Péld 14,7; Máté 7,6)
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
(5Móz 19,14;Péld 22,28)
Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
(Péld 22,3)
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
(Péld 20,3;22,15)
Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
(Péld,23 25. Péld 27,11.)
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
(Zsid 9,27; Jób 14,5)
Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
(Péld 1,10)
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
(1Tim 4,8)
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
(Péld 15,5)
Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
(Ésa 7,11.22; Róm 13,13)
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
(Jób 20,5.28)
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
(Péld,23 24. Péld 1,8.)
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
(2Móz 20,12)
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
(Péld,23 15. 16.)
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
(Péld 22,14)
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
(Hós 4,11; Máté 5,28)
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt. 24
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
(Péld 23,17)
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
(Zsolt 10,7)
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
(Péld 21,22)
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
(Péld 15,22;20,18)
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
(Péld 14,6)
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
(Péld,24 17.)
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
(Jób 29,12-16; Zsolt 82,4)
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
(Jób 34,11; Róm 2,6)
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
(Péld 22,18)
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
(Mik 7,8; Zsolt 37,24)
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
(Péld 17,5; Jób 31,29)
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
(Zsolt 37,1)
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
(Péld 13,9; Jób 18,5-19)
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
(Róm. 13,1. 2. 1 Pét 2,17.)
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
(2Móz 23,2-6;Jak 2,1)
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
(Péld 17,15)
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
(Luk 14,23-30)
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
(Róm 12,17.19)
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
(Zsolt 112,9)
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
(Péld 6,10.11)
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
(Péld 6,11)