21
Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
(Péld 16,2)
Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
(Ésa 1,11-16; Hós 6,6)
A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
(Péld 10,4;13,4)
A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
(Péld 10,2)
Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
(Péld 5,22; Jak 5,1-5)
Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
(Péld 25,24)
Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
(Péld 10,19)
Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
(Péld 19,25)
Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
(2Móz 26,20.21)
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
(Péld 10,23)
Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
(Péld 11,8)
Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
(Péld,21 9.)
Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
(Péld 22,9)
A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
(Préd 9,15-17)
A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
(Péld 18,21)
A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
(Péld 19,15;22,13;26,14)
Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
(Zsolt 37,26)
Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
(Péld 15,8)
A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
(Péld 19,5.9)
Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
(Péld 19,21)
Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
(Zsolt 33,17)
Minden fejezet...