Kis türelmet
21 A király szíve vízfolyás az Úr kezében, ahová akarja, oda irányítja. A maga útját minden ember jónak látja, de az Úr a szívek vizsgálója. Azt tenni, ami jó és igazságos, sokkal kedvesebb az Úrnak, mint az áldozat. A szemek kevélysége, a szív pökhendisége, a gonosz lámpása: bizony csupa bűn. A szorgalmas tervei biztos nyereséget szereznek, de a mohónak minden vágya csődbe vezet. Kincsnek halmozása hazudozó nyelvvel a halált hajszolóknak szétfoszló kacatja. A rosszakat lerántja erőszakos tettük, mert hisz nem hajlandók a helyeset tenni. A bűnbe esett ember útja tekervényes, de a tisztának egyenes a tette. Jobb a tető szegletében lakni, mint közös házban egy házsártos asszonnyal. Gonoszságot áhít a gonosznak lelke, más ember nem talál szemében irgalmat. Bűnhődnie kell a gonosznak, hogy bölcs legyen a balga, de a bölcs okul, ha felvilágosítják. Az igaz a gonosznak házát kioktatja, amikor a gonoszokat gáncsolja a rosszban. Aki bedugja fülét, amikor kér a szegény, maga is kér majd, de nem hallgatják meg. A titkos adomány csillapítja a haragot, és a ruhába rejtett ajándék a dühöt. Igazságot tenni öröm az igaznak, de nagy ijedelem a gonosztevőknek. A belátás útjáról letérő ember a holt lelkek közt fog megpihenni. A szórakozni vágyó ember szükséget szenved, nem gazdagszik meg, aki a bort szereti meg az olajat. Az igazért a gonosz a váltságdíj, a becsületes helyett az áruló. Jobb a sivatagban lakni, mint olyan asszonnyal, aki csak veszekszik és csak zsörtölődik. A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli. Aki komolyan törekszik az igazságra és jóságra, életet szerez és dicsőséget. A bölcs behatol az ellenség városába, s ledönti az erődöt, amiben az bizakodott. Aki vigyáz a szájára meg a nyelvére, megmenti életét a szorongatásoktól. A gőgös arcátlannak „gúnyolódó” a neve, felfuvalkodottság a tettei rugója. A lustát megöli, amihez kedve van, keze ugyanis megtagadja a munkát. A gonosz egyre csak áhítozik, az igaz fukarság nélkül adakozik. Utálatot kelt a gonosz áldozata, főképp hogyha aljas szándékkal hozza. Elpusztul a tanú, ha hazugságot vall, de amit a fültanú mond, az maradandó. A gonosz férfi mogorva arcot vág, az igaz egyenes irányt szab útjának. Nincs olyan bölcsesség, nincs olyan tudomány, s nincs olyan tanács, amely megáll az Úr színe előtt. A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja. 22 A jó név többet ér a nagy gazdagságnál, aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet. Egymásra talál a szegény és a gazdag, hiszen mind a kettőt az Úr teremtette. Amikor az okost baj éri, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják. Az alázatnak az Úr félelme a gyümölcse, a gazdagság, a dicsőség és az élet. A hamisság útján horgok és hurkok vannak, távol marad tőlük, aki félti az életét. Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz. A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzőnek szolgája lesz a kölcsönkérő. Aki gazságot vet, az nyomort arat, és őt magát veri haragjának botja. Áldásban részesül a jóságos tekintetű, mert a kenyérből juttat a szegényeknek. Űzd el a gúnyolódót és elmegy vele a pör is, vége lesz a vitának és a gyalázkodásnak. Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja. Az Úr szeme őrködik a tudás fölött, amit az álnok hirdet, azt meghiúsítja. A lusta azt mondja: „Oroszlán van odakint, meg talál ölni az utca közepén!” Az idegen asszonynak mély verem a szája, beleesik, akit elátkozott az Úr. Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla. Aki elnyomja a szegényt, csak gyarapítja, és aki a gazdagnak ad, a vesztére teszi.
III. A BÖLCSEK MONDÁSAINAK GYŰJTEMÉNYE
A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket, mert szép volna, ha bensődben megőriznéd, és ha az ajkadon mindig készen állanának. Hogy mindig az Úrba vesd a bizalmadat, ma megtanítalak utadra. Nemde, harminc mondást írtam fel számodra, (tele) jótanáccsal és tudománnyal; hogy az igazságot taníthasd, és megbízható feleletet adj, ha kérdeznek? Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál! Mert az Úr intézi ügyüket, és elveszi azok életét, akik kifosztották őket. Mérges emberekkel ne tarts barátságot, és aki forrófejű, azzal ne érintkezz. Hátha eltanulod különben útjait, és kelepcét állítasz a saját életednek. Ne tarts azokkal, akik kezüket adják, akik adósságért jótállást vállalnak. Hogyha semmid sem lesz, amiből fizetnél, még az ágyadat is elviszik alólad. Ne told odébb az ősrégi mezsgyét, amelyet atyáid vontak meg. Ha olyan férfit látsz, aki fürgén intézi a dolgát, az a királyoknak lesz majd a szolgálatára, nem a kicsiket fogja szolgálni. 23 Amikor leülsz enni a parancsolóddal, arra legyen gondod, ami előtted van. És inkább tedd a kést a torkodra, semmint túl mohó legyél. Ne igen áhítozz a csemegéire, mert (csalfa) étel az, hazugság van benne. Ne törd össze magad, hogy meggazdagodjál, a becstelen haszonról mondj le! Szemet vetsz rá? Már el is tűnt előled! Mert olyan szárnyai vannak, mint a sasnak, és fölrepül a levegőégbe. Ne egyél az irigy ember ételéből, s ne áhítozz a csemegéire! Olyan volna ez, mint vihar a torkának! Bár azt mondja: „Csak egyél és igyál”, de azért a szíve nem érez együtt veled. Kiadod a falatot, amit megettél, csak tékozoltad barátságos szódat. A balgatag fülébe ne beszélj, mert lebecsmérli okos szavaidat. Ne mozdítsd el helyükről az ősi mezsgyéket, ne told be őket az árvák földjére! Mert hatalmas a szószólójuk, ügyükben ő harcol ellened. A szíved legyen nyitva az intelemnek, az okos beszédnek meg a füled. A fiúgyermektől ne sajnáld a feddést, nem hal bele, hogyha bottal vered! Megvered ugyan, méghozzá bottal, de az alvilágtól megmented életét. Fiam, ha bölcs a szíved, akkor szívemből örülök, és ujjong a bensőm, ha azt mondja az ajkad, ami helyes. Ne a bűnösök miatt gerjedjen föl szíved, inkább mindennap az Úr félelmében! Akkor sokkal biztosabb a jövőd, nem szakad vége a reményednek. Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton. Ne légy azok között, akik a bort isszák, sem azok között, akik tobzódnak a húsban. Mert az iszákos és tobzódó szegény lesz, és az aluszékony rongyokba öltözik. Hallgass az apádra, aki nemzett téged, és ne vesd meg anyádat azért, mert öreg lett. Igazságot vegyél, de el ne adj soha, bölcsességet, törvényt és okosságot! Az igaznak apja hangosan ujjong majd, a bölcsnek örül a nemzője. Legyen az apádnak öröme benned, és ujjongjon, aki a világra szült! Fiam, add nekem a szívedet, útjaim leljenek tetszésre szemedben. A feslett nő olyan, akár a mély verem, s az idegen asszony olyan, mint a szűk kút. Ez is leskelődik, akárcsak a rabló, és a becsapott emberek számát gyarapítja. Ki van tele jajjal, viszállyal, panasszal? Ok nélkül kinek van sebe, s kinek vörös a szeme? Azoknak, akik késő óráig a bor mellett ülnek, akik fűszeres bort járnak kóstolgatni. Ne nézd, milyen piros színben játszik a bor, azt se nézd, hogyan csillog a serlegben, hiszen olyan könnyen megissza az ember, végül aztán megmar, akárcsak a kígyó, és mérget fecskendez, úgy, mint a vipera. Különös dolgokat látnak a szemeid, és a szíved (csupa) bolondságot beszél. Úgy érzed magad, hogy mély tengeren hányódsz, mintha az árbocrúd tetején feküdnél. „Ütöttek, de nem fájt, vertek, de semmit sem éreztem! Mikor ébredek föl?… Újra kérek belőle!” 24 A gonosz emberekre ne nézz irigy szemmel, és ne vágyakozz velük együtt lenni! Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél. Házat bölcsességgel lehet építeni, és okossággal kell megszilárdítani. A tudás tölti meg a kamrákat minden jóval, ami drága és kívánatos. Hatalmasabb a bölcs, mint az erős, az, aki okos, mint a jól megtermett. Számot vetve indíts háborút, sok tanácsadó viszi sikerre az ügyet. A bolondnak a bölcsesség korallból van, s a városkapunál ki sem nyitja a száját. Akinek az esze mindig a gonoszságon jár, azt bajkeverőnek hívják (az emberek). Bűn a balgaságnak gyalázatos tette, s az ember irtózik a gúnyolódótól. Ha elhagyod magad, akkor az erőd gyöngeséggé válik a nélkülözés napján. Mentsd meg, akiket meghalni visznek, hozd vissza, akik úton vannak a halálba! Hogyha azt mondod: „Hisz nem tudtunk róla!”, aki a szíveket vizsgálja, az látja. Aki a lelked fölött őrködik, az tudja, és a tette szerint fizet az embernek. Egyél, fiam, mézet, mivelhogy az jó, és mert a lépesméz édes a torkodnak. Ilyen a bölcsesség ismerete a lelkednek, hogyha szert tettél rá, biztos a jövőd, és nem hiúsul meg a reménységed. Ne lesd, mint a gonosz, az igaznak házát, és ne pusztítsd el a nyugvóhelyét! Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevők esése végzetes. Hogyha ellenséged elbukik, ne örülj, ne ujjongjon szíved, amikor elbotlik. Hátha meglát az Úr és elítél érte, tőle meg elfordítja a haragját! A gonosztevők miatt ne gerjedj haragra, és a gonoszok miatt ne bosszankodj! Mert nincsen jövője a gonosztevőnek, és a gonoszoknak lámpása kialszik! Fiam, tiszteld az Urat és a királyt; sem egyik, sem másik ellen ne lázadj fel! Mert hirtelen pusztulás jöhet tőlük, és megsemmisíthet váratlanul mind a kettő.
IV. A BÖLCSEK MONDÁSAI GYŰJTEMÉNYÉNEK FOLYTATÁSA
Ezek a szavak is bölcsektől származnak: Ítélkezéskor nem jó részre hajolni. Aki a bűnöshöz így szól: „Igazad van!”, azt szidják és átkozzák a népek. De akik megfeddik, azok boldogulnak, és a jókívánság áldása száll rájuk. Olyan, mintha ajka megcsókolt volna, aki válaszában őszintén szól hozzád. Vállalkozásodat alapozd meg odakinn, készítsd elő kinn a szántóföldön, s aztán fogj hozzá házat építeni. Ok nélkül ne tégy más ellen tanúságot! Ne vezess félre senkit az ajkaddal! Ne mondd: „Ahogy ő tett, úgy teszek én is, megfizetek neki tetteihez mérten.” Egy tohonya ember földje mellett jártam, és egy ostoba ember szőlejénél. Már teljesen fölverte a gyom, az egész felszínét bozót borította, és romokban hevert a kőkerítés. Jól megnéztem, aztán eltöprengtem rajta, és ezt a tanulságot szűrtem le belőle: Csak egy kicsit aludj, csak egy kicsit szunnyadj még, csak egy kicsit pihentesd a karodat, akkor a szegénység, mint az útonálló, és a nélkülözés, mint a koldus, rád tör.

Minden fejezet...
1 0